EU: duplájára kell növelni a rákszűrés intenzitását

A daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálokot képezik az Európai Unióban. A mellrák, méhnyakrák és vastagbélrák a nők esetében a daganatos halálozások 32%-áért, a férfiak esetében a 11%-áért felelősek. A lakosság elöregedésének következtében ezek a számadatok tovább növekedhetnek, hacsak nem kerül sor preventív intézkedésekre a daganatos halálozások csökkentése érdekében.

Az EU a 2003. december 2-i rákszűrésre vonatkozó Tanácsi Ajánlásában (2003/878/EC) kötelezettséget vállalt a megfelelő mellrák-, méhnyakrák- és vastagbélrák-szűrés biztosítására vonatkozóan. Az első implementációs jelentésben a Bizottság rávilágít arra, hogy habár jelentős haladást sikerült elérni a rákszűrés területén, a tagállamoknak a vállalt kötelezettségüket még nem sikerült teljes mértékben teljesíteni. A minimálisan ajánlott szűréseknek ugyanis kevesebb, mint a felét hajtották végre minden évben.

A Bizottság riportja a helyzet és a hiányosságok világos leírásával elősegíti az elkötelezettség megújítását a rákszűrések végrehajtásának vonatkozásában, amelyek
döntő fontosságú és költség-hatékony intézkedésként a daganatos megbetegedések terheinek csökkentésére irányulnak.

Androulla Vassiliou, az EU egészségügyi biztosa a következőket nyilatkozta: „Egy ilyen pénzügyileg bizonytalan időszakban még inkább fel kell ismernünk az egészséges jövő tervezésének fontosságát. A rákszűrési programokba való befektetés hosszú távon nyereséges, mivel a prevenció a leghatásosabb és leginkább költség-hatékony módja a daganatos megbetegedések terheinek minimalizására.”

A Bizottság jelentésének következtetései

Habár a rákszűrés területén jelentős haladást sikerült elérni, ennél több szükséges: a mellrák esetében csak 22 tagállam folytat vagy vezet be egész lakosságra kiterjedő szűrőprogramot, a méhnyakrák esetében csak 15 tagállam folytat vagy vezet be egész lakosságra kiterjedő szűrőprogramot, a vastagbélrák esetében csak 12 tagország folytat vagy vezet be egész lakosságra kiterjedő szűrőprogramot.

Az EU-ban végrehajtott szűrővizsgálatok éves volumene jelentős, ugyanakkor ez a volumen kevesebb, mint a fele annak minimális éves vizsgálati számnak, amelyet a tanácsi ajánlásban határoztak meg a megfelelő korú EU- polgárok számára (hozzávetőlegesen 125 millió vizsgálat évente).

A vizsgálatok kevesebb, mint felét (41%-át) hajtják végre lakossági szűrőprogramok keretében, amelyek szervezeti keretet biztosítanak a tanácsi ajánlás által megkövetelt átfogó minőségbiztosítás implementálásának.

Hogyan növelhető a szűrések volumene az EU-ban?

A tagállamoknak folytatniuk kell a lakossági szűrőprogramok fejlesztését vagy implementálását a tagállamok együttműködése, valamint szakmai, szervezeti és tudományos testületek és szakértők által támogatva.

További intézkedéseket kell tenni a magas színvonalú szűrések fejlesztésére és fenntartására a minőség, hatásosság és költség-hatékonyság biztosítása érdekében tagállami és EU-szinten.

A helyzetről való világos áttekintést adva a jelentés ösztönözni kívánja a tagállamokat arra, hogy újult erőfeszítéseket tegyenek az ajánlásokban lefektetett kötelezettségek teljesítésére.

Milyen további kezdeményezéseket kell tennie a Bizottságnak a daganatos megbetegedések leküzdésére?

A Bizottság európai partnerséget kíván létrehozni a rák ellen 2009-ben azáltal, hogy az EU-szerte tevékenykedő érdekelteket összehozza, hogy kollektív erőfeszítéseket tegyenek a daganatos megbetegedések leküzdése érdekében. Ez a partnerség támogatni fogja a tagállamok azon erőfeszítéseit, hogy hatékonyan vegyék fel a küzdelmet a rák ellen. A jövőbeni rákellenes tevékenységek a következők:

Egészségügyi információ, összehasonlítható adatok gyűjtése és elemzése,
Elsődleges prevenció,
A jó gyakorlat azonosítása és előmozdítása a daganatos megbetegedések megelőzése, diagnózisa és kezelése terén,
A rákkutatás prioritásai.(AZS)


Forrás:
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/113&format=HTML&aged=0&language =EN