Összehangolt intézkedés a szűrések érdekében

A rosszindulatú daganat a második leggyakoribb halálok az Európai Unióban. Nőknél az emlő- és a méhnyakrák a felelős a daganatos halálesetek 32 százalékáért, míg férfiaknál a vastagbélrák vezeti a statisztikát (11 százalék). A lakosság öregedésének következtében ezek az adatok még tovább romolhatnak, hacsak a tagállamok nem szorgalmaznak a jelenleginél jóval hatékonyabb preventív intézkedéseket a kockázat csökkentése érdekében.

A keringési betegségek után a rosszindulatú daganatok jelentik a második leggyakoribb halálokot az Európai Unióban: 2006-ban összesen 554 000 nő és 698 000 férfi halálát okozta. Évente 3,2 millió európainál diagnosztizálják a kórt; legtöbbjük emlő-, kolorektális vagy tüdőrákban betegszik meg. A rosszindulatú daganat jelentette teher azonban nem egyenlően oszlik meg az unió tagállamai között.

Lesújtó adatok

A Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer – IARC) előfordulási gyakoriságra és halálozásra vonatkozó becslései alapján 2006-ban az EU-ban 331 000 nő betegedett meg emlőrákban és 90 000-en haltak meg ennek következtében, míg a 36 500 méhnyakrákos nő közül 15 000-en nem gyógyultak fel. Kolorektális rákot körülbelül 140 000 nő és 170 000 férfi esetében diagnosztizáltak. A becsült adatok szerint a nők körében az ebből származó halálesetek száma 68 000-re, a férfiaknál pedig 78 000-re tehető. Az EU-ban együttesen minden második új megbetegedés (47 százalék) e daganattípusok egyike, és háromból egy rákbeteg nő (32 százalék) ezek valamelyikében hal meg. A férfiaknál jelenleg nyolc megbetegedésből egyet (13 százalék) és kilenc halálesetből egyet (11 százalék) kolorektális rák okoz.

Az IARC jelentése arra is rávilágít, hogy a daganatos betegségek előfordulási gyakorisága és halálozási aránya az EU egyes államaiban igen jelentős eltéréseket mutat. Így például az emlőrák előfordulási aránya Belgiumban a legmagasabb (137,81), halálozási aránya pedig Dániában (34,5). Az emlőrák kapcsán a legalacsonyabb előfordulási gyakoriságot Romániában mérték (61,2), a legalacsonyabb halálozási arányt pedig Spanyolországból jelentették (19,2).

Különösen egyenetlen a betegség eloszlása a méhnyakrák esetében: Romániában a legmagasabb az előfordulási gyakoriság (24,5) és a halálozási arány (17,0), és mindkét érték Finnországban a legalacsonyabb (4,9, illetve 1,6). Ez a típusú daganatos megbetegedés és az ennek tulajdonítható halálozás aránya az unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országokban egy kivételével kiemelkedően magas.

A kolorektális rák előfordulási gyakorisága Magyarországon a legnagyobb (106,0), és a halálozási arány is itt a legmagasabb (54,4), míg a legalacsonyabb értéket (31,0, illetve 15,5) Görögország tudhatja magáénak.

Összefogás a megelőzésért

Az Európai Unió még 2003-ban elfogadott rákszűrésre vonatkozó ajánlásában kötelezettséget vállalt a megfelelő emlőrák-, méhnyakrák- és vastagbélrákszűrés biztosítására. Az unió nemrégiben publikált jelentése szerint a tagállamok komoly erőfeszítései ellenére még hosszú az út az ajánlás teljes körű megvalósításáig. Azoknak, akiknek a számára ajánlott lenne a szűrővizsgálat, csak némileg kevesebb mint a felét sikerült bevonni; ráadásul a vizsgálatoknak mindössze 41 százalékát végzik az előírásban foglaltaknak megfelelő szűrővizsgálati programok részeként.

Androulla Vassiliou, az EU egészségügyi biztosa hangsúlyozza: a népegészségügyi programokat folytatni kell, főleg egy pénzügyileg bizonytalan időszakban, hiszen a döntéshelyzetben lévő egészségpolitikusoknak nem szabad megfeledkezniük arról a tényről, hogy a daganatos megbetegedések terheinek minimalizálására a leghatásosabb és leginkább költséghatékony mód a prevenció.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy bár összességében a rákszűrés területén jelentős haladást sikerült elérni, érdemes elgondolkodni azon, hogy a 27 közül mindössze 22 tagállamban hajtanak végre az egész lakosságra kiterjedő emlőrákszűrést, és méhnyakrák felismerését célzó programot 15, vastagbélrákszűrést pedig csak 12 tagország folytat.

Elmélet és gyakorlat

A jelentés készítői az elméleti elvek hangoztatásán túl gyakorlati teendőkre is vállalkoznak. Közös gondolkodásra hívják a tagállamok szakértőit, hogy összehangolt akcióprogramokkal a jelenleginél jóval hatékonyabban küzdhessenek a megbetegedések ellen. Ezt elősegítendő egységes, összehasonlító adatsorokat gyűjtenek a jövőben a daganatos megbetegedések megelőzése, diagnózisa és kezelése terén. Meggyőződésük, hogy a rákszűrő programok végrehajtásának rendszeres, szisztematikus vizsgálata, ellenőrzése, értékelése hozzájárulhat a rák eredményesebb visszaszorításához.

Adatforrások A jelentés előkészítése során az Európai Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy 2007 második felében válaszoljanak egy írásos felmérésre. Az Európai Unió huszonhét tagállama közül huszonkettő (Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság) 2008 májusáig kitöltötte a kérdőívet. A felmérést az EU közegészségügyi programja által támogatott alábbi két jelenlegi európai projektből származó információk egészítették ki, amelyek a rákszűrés ellenőrzésével, értékelésével és minőségbiztosításával foglalkoznak: a European Cancer Network (ECN), valamint a European Network for Information on Cancer (EUNICE). A lakossági statisztikák az európai statisztikai rendszerből vagy – amennyiben újabb adatok álltak rendelkezésre – a nemzeti forrásokból származtak.