2009. április 15., szerda


Tiltakozó nyilatkozat a GYED lerövidítése ellen

Állásfoglalásunk szerint a GYED két évről 1 évre történő lerövidítése - általunk ismert formájában - megőrzi az eddigi rendszer nőkre nézve diszkriminatív jellegét, társadalmilag káros, növeli a nők és gyermekek elszegényedését, összességében koncepciótlan intézkedés. A GYED újraszabályozását a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megteremtése szellemében is koherens munkaerőpiaci, szociális, pénzügy- és népesedéspolitikai stratégia alapján kell megvalósítani. A nemek egyenlőségének elősegítése valamennyi szakpolitikában (gender mainstreaming) az Uniós tagsággal járó vállalásunk. Egy kormányzat, amely valóban azonosul a gender mainstreaming célkitűzéseivel, már a költségvetési tervezés során figyelembe veszi a nők és férfiak eltérő társadalmi szükségleteit. Időszerűnek és szükségesnek gondoljuk az 1967-ben bevezetett GYES, az 1981-től igényelhető GYED és az 1993-tól működő GYET komplex felülvizsgálatát és reformját. Ugyanakkor elhibázott lépésnek tartjuk az ellátás időtartamának csökkentését most, amikor a rendszerből kikerülőknek reményük sincs az elhelyezkedésre. A GYED egy inkoherens, mégis komplex rendszer része, módosítása csak a teljes rendszer átalakításával elvszerű. A rendszer egészének megújításáról kell társadalmi vitát kezdeményezni. Az Unió 96/34EK irányelve a szülői szabadság rendszerében gondolkodik, míg a magyar ellátások egy része alanyi jogú, az öregkori nyugdíj minimumához kötött, másik része táppénz alapú. Egyértelmű, hogy szükség van a szabályozás újragondolására, mégpedig a szülői szabadság irányelv alapján.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a folyósítás lerövidítése csak az alábbiak figyelembevételével tudja garantálni, hogy a nők társadalmi hátrányai csökkenjenek, vagy legalábbis ne növekedjenek:

- A GYED táppénzalapú ellátásként a táppénztől eltérő módon maximalizált összegben kerül jelenleg is megállapításra, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a családokban van egy férfi kenyérkereső. A plafon eltörlése hozzájárulna ahhoz, hogy a férfiak nagyobb arányban gyakorolják szülői szerepeiket, hiszen a gyermekgondozáshoz, gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások (a TGYÁS kivételével), férfiak által is igénybe vehetőek. A plafon fenntartása nemi alapú diszkrimináció.

- A munkanélküliség mai dinamikája alapján a kisgyermekeseket sújtó munkaerőpiaci diszkrimináció erősödni fog, a munkahelyre való visszatérés, illetve az újbóli elhelyezkedés esélyei csökkennek. A jelenlegi visszatérést ösztönző támogatások (Start Plusz kártya, ÁFSZ programok) nem csökkentik a kisgyerekesekkel szembeni munkaerőpiaci előítéleteket.

- A gyermekgondozást követően visszatérők elhelyezkedési esélyeit tovább rontja, hogy hiányoznak a gyermekintézmények, a lefedettség az ország területén messze elmarad az igényektől (Az intézményi kapacitás jelenleg bölcsődés korúak 10%-a számára elegendő, és az óvodai férőhelyek száma is messze az igények alatt marad).

- A gyermekintézmények nyitva tartása nem alkalmazkodik a munkahelyen töltött idő és a közlekedés időtartamához, így a rugalmas munkavégzési formák terjedésére lenne szükség, ezek azonban hiányoznak a hazai álláskínálatból. A részmunkaidős lehetőségek korlátozottak, a hazai bérszint mellett az elérhető kereset nem biztosítja a megélhetést.

- Mivel a munka- és a gyermek-elhelyezési lehetőségek hiányoznak, a GYED-en lévők GYES-re mennek, ennek összege 28.500 Ft (-nyugdíjjárulék).

- A lakáshitellel rendelkező családok a vállalható törlesztő részletek kalkulációjánál figyelembe veszik a fix bevételnek tekintett GYED-et. A kiesés veszélyeztetheti e családok lakhatását.

- Hiányzik a gyermekbarát infrastruktúra, lakókörnyezet, késik a kisgyermekeseket is érintő akadálymentesítés, a tömegközlekedés számos helyen viszontagságos.

- A GYED lerövidítésével a kisgyermeket vállaló családok életkörülményei jelentősen romlanak. A gyermeket nevelők veszélyeztetettsége a családok és a társadalom mentálhigiénés állapotát rontja, s ellentmond az alkotmány 67. §-a (1) pontjának: „A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.”

Az intézkedés közvetett célja lehetne a nők munkába állásának ösztönzése, hiszen a hosszú gyermekgondozási szabadság tartós inaktivitáshoz vezet. Ebben a formában, a jelenlegi körülmények közepette ugyanakkor a gyermekvállalási kedv további csökkenését eredményezi. A GYED lerövidítése a közvélemény elé tárt formában összességében többet árt, mint amennyi megtakarítást eredményez. Kérjük, hogy a költségvetésből megtakarítható források meghatározásakor ezt mérlegeljék, s az intézkedés bevezetését halasszák el addig, amíg nem történnek intézkedések alábbi javaslataink megvalósítására. Javaslataink egy része nem jár kiadással.

1. Teljes, jó minőségű bölcsődei és óvodai lefedettség (falun is), az önkormányzatok ösztönzése az uniós források igénybevételére

2. A bölcsődei férőhelyek után nyújtott állami normatíva emelése, mivel az önkormányzatok jelentős része nem tudja hozzátenni a férőhelyek fenntartásához hiányzó kb. 1 millió forintot. Az óvodai normatíva felülvizsgálata.

3. A gyermek-ellátás normatívájának szektor-semlegessé (állami-magán) tétele.

4. A gyermekellátási költségek kerüljenek be a munkáltatók által adómentesen adható béren kívüli juttatások közé (Az üdülési csekkhez hasonló ellenőrzött módon, a szektor fehérítését is segítve).

5. Legyen reális lehetőség magánbölcsőde és magánóvoda létrehozására. Ennek feltételei legyenek szigorúak, de megvalósíthatóak, ellentétben a jelenlegi szabályozás előírásaival.

6. A szülői szabadságok rendszerének újragondolása: például a közösen nevelt gyermekek esetében az apák minimum 1 hónapos, kötelező szülői szabadsága és egyéb alternatív megoldások kidolgozása. Addig is:

7. A GYED plafonjának eltörlése

8. Az apasági szabadság 2 hétre emelése.

9. A közszolgáltatások igénybevételénél a nyugdíjasoknak járó kedvezmények bevezetése a nyugdíjalapú ellátások igénybevevőinek (GYES, GYET) is.

10. A TGYÁS örökbefogadás esetén az apa és az anya által is igénybe vehető legyen. A szabályozás itt még nem EU-konform.

11. A rugalmas munkaformák terjedésének ösztönzése (job share alkalmazásánál járulékkedvezmény).

12. A START-PLUSZ kártya által biztosított kedvezmények járjanak a korábbi munkáltatónak is.

13. A gyermekgondozási szabadságra távozó munkaköre csak határozott idejű munkaszerződéssel lehessen betölthető.

14. Az Egyenlő Bánásmód tv. szigorítása, bizonyított diszkrimináció esetén nagy összegű bírság kiszabhatóságának előírása és a kártérítés EBH általi megállapításának lehetősége a hátrányt szenvedő számára.

Szakértelmünkkel állunk rendelkezésükre egy, a társadalmi célokat leginkább szolgáló koncepció kidolgozásához, elképzeléseik véleményezéséhez.

Tisztelettel:

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) – az Európai Női Lobbi (EWL) tagja

Magyar Asszonyok Érdekszövetsége (MAÉSZ)

Magyar Nők Szövetsége (MNSZ)

JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány - Keveházi Katalin

Nők a Médiában Egyesület - Kovács Edina

Növekvő Hold Alapítvány - Kocsisné Péterfy Hajnal

Tudatos Életért Egyesület - Csiszér Éva

Lépéselőny Közhasznú Egyesület – Karikás Beáta

Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete - Mecsné Fullajtár Ildikó

Patent Egyesület – Spronz Júlia

REGINA Alapítvány – Pál Andrea

MONA Alapítvány – Zentai Violetta

FIONA - Fiatal Nőkért Alapítvány – Borbíró Fanni

Nők a Holnapért Alapítvány – Szabó Zsóka

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület – Tóth Györgyi

Veszprémi Nők Kerekasztala – Huszár Józsefné Júlia



Gyermekgondozási szabadság és juttatások Svédországban

1, Gyermekgondozási szabadság

(föräldrarledighet)


Svédországban a gyerek másfél éves koráig lehet folyamatosan otthon maradni gyermekgondozási szabadságon. (föräldrarledighet) Otthon maradhatsz teljes munkaidőben, egyes napokra, vagy a nap egy bizonyos hányadára. Az apák 10 napot vehetnek ki a gyerek születése után. A gyerek 8 éves koráig vagy az 1. osztály befejezéséig lehet csökkentett munkaidőben dolgozni. A csökkentés a munkaidő max ¼-e lehet. A munkahelyen 2 hónappal előre kell jelezni ha gyermekgondozási szabadságra mész.

Természetesen mindkét szülő kiveheti ezt a szabadságot. Nemcsak hogy kiveheti, hanem közös gyerekfelügyelet esetén (ehhez nem kell házasnak lenni, sőt együttélni sem) mindkét szülőnek ugyanannyi nap jár. Egy nemrégen életbe lépett szabály szerint egy bonus rendszerrel ösztönzik a szülőket, hogy egyformán vegyék ki a gyermekgondozási szabadságot


Ez a Jämställdhetsbonus - Egyenjogúság bonus. Azokra a gyerekekre vonatkozik, akik 2008. június 30. után születtek. Az a szülő aki a legtöbb napot vette ki egy naptári évben kapja meg a jämställdhetsbonus-t ha másik szülő közben dolgozott. Akkor kapják a maximalis bonust, ha egyenlő arányban vették ki a gyerekgondozási szabadságot. A bonust utólag számolják ki és adócsökkentésként számolódik el. Közös gyerekfelügyelet esetén 240 nap gyeremekgondozási szabadságra vagy jogosult. 60 nap sajátrészre van elkülönítve, a maradék napokról lemondhatsz a másik szülő javára. Ha a gyerekfelügyelet csak az egyik szülőnél van akkor az jogosult mind a 480 napra. Ikerszülők még 180 napra jogosultak. Ha kettőnél több gyerek születik, minden további gyerekre jár még 180 nap. A gyermekgondozási szabadságra járó napokról és gyermekgondozási díjról az élettárs javára is le lehet mondani aki nem szülője a gyereknek.


Ez a következő esetekben lehetsésges:
• Van vagy volt egy másik közös gyereke a szülővel
• Házastársa, vagy az volt a másik szülőnek.
• Regisztrált kapcsolatban van vagy volt a másik szülővel.

2, Gyermekgondozási díj

(föräldrapenning)


A gyermekgondozási szabadság idejére anyagi jutttatást kap az otthon maradó szülő. Az a gyermekgondozási díj csak azokra a napokra jár amikor valóban nem dolgozol vagy tanulsz. Néhány munkaadó extra juttatást fizet! Erről munkaadó vagy a szakszervezet tud bővebb felvilágosítást adni.

3 különböző juttatási szintje van a gyerekgondozási segélynek (Föräldrapenning)
• Sjukpenningnivå (Táppénz nivó)
• Grundnivå (alapszint)
• Lägstanivå) legalsó szint.

A sjukpenningnivå attól függ mekkora a jövedelmed (GYED-hez hasonlóan). A grundnivå és a lägstanivå a legtöbb esetben ugyanannyi és mindenkinek egyforma.(GYES)


Sjukpenningnivå
A 480 napból ami a két szülőnek jár 390 napot fizetnek ki sjukpenningsnivå-n . (GYED) A gyeremekgondozási díj ilyenkor egy napra a tp. alapot képző jövedelem (sjukpenninggrundande inkomst) 80 %-a szorozva 0.97-el és osztva 365-tel. (A FK a sjukpenning alapot képző bevételt, a kalkulált éves bevételből számolja ki. Ha alkalmazott vagy akkor az éves bevételt az adózás előtti éves fizetésedből számolják. A sjukpenning alapot képező bevétel maximálva van. Ez nem lehet magasabb mint 7.5 prisbasbelopp. Ez azt jelenti, hogy a tető felett, nem a fizetésedből számolják az arányos juttatást, hanem ebből az összegből. A prisbasbelopp-ot: minden évben meghatározzák, az infláció szerint korrigálják évről évre. 2009-ben ez 42800, tavaly 41 000 SEK. ezt azt jelenti, hogy 42 800*7.5/12.=26 750 SEK. Ez kb. a svéd átlagfizetés. Ennyi a havi max. bevétel amit alapul vesznek.)


Grundnivå
Ha a sjukpenningsnivå-hoz szükséges feltételeknek nem felelsz meg akkor kapod ezt a szintű juttatást.


Lägstanivå
480–ból maradó 90 napot fizetnek ki ezen a szinten. (180 SEK /nap) Az első 180 napot mindig sjukpenningsnivå-n vagy grundnivå-n fizetik ki. A sjukpenningsnivå-hoz a következő feltételeknek kell teljesülnie. A gyerek születése illetve a kikallkulált várható születési időt megelőző 240 napban rendelkezned kellett egy tp alapotképző jövedelemmel. (sjukpenninggrundande inkomst) ami napi 180 SEK-nél magasabb jövedelemnek kell lennie. Ha egy másik EU vagy EU-n kívüli országban dolgoztál akkor is jóváírhatják ezt a periódust.


Ha a gyereket kórházban ápolják akkor a gyerekgondozási szabadság etegszabadságra váltható. Ez akkor is érvényes ha az idősebb testvérrel van otthon gyerekgondozási szabadságon. Ha szülő (gondozó) maga lesz beteg akkor a másik szülő otthon maradhat és beteg gyerek ápolásáért járó juttatást (tillfällig öräldrapenning) kap, de csak akkor ha a gyerek már idősebb mint 240 napos. Ha ennél fiatalabb akkor csak a gyermekgondozási díj (föräldrapenning) kerül kifizetésre. Az ikerszülők extra 180 napjából 90-et fizetnek ki ezen a szinten.


http://psycho.blog.hu/

Nincsenek megjegyzések: