Mit lehetne (kell!) tenni annak érdekében, hogy csökkenjen az orvosok és betegek közötti feszültség?

Immár naponta szólanak hírek sajnálatos esetekről, hogy a betegek egyre agresszívabbak. A rendelőkben gyakran szóváltásba keverednek orvosukkal, néha már az is előfordul, hogy tetlegesen is bántalmazzák a gyógyítókat. Országos jelenségről és tendenciáról van szó. A betegek egyrésze természetes jogának tartja, hogy követelőzhet, sértegethet, vagy akár tetlegességig elmenve megfélemlítse az egészségügyben a nehéz körülmények között is hűségesen kitartó dolgozókat.

~~~~~~~~~~~~~

A GFK Hungária készített felmérést arról, milyen az orvosok és a betegek viszonya. A piackutató cég 170 orvossal készített interjút. Ebből kiderül, hogy a betegek egyre türelmetlenebbek, ami gyakran párosul követelőzéssel és agresszióval. Az orvosok úgy érzik, hogy teljesíthetetlen elvárásoknak kell megfelelniük. A nap minden szakában mindenki számára rendelkezésre kell állniuk, és kifogástalan munkát kell végezniük. A felmérés szerint Budapesten rosszabb a helyzet, mint vidéken. Az elrettentő példákat vég nélkül lehetne sorolni.

A gyöngyösi kórházban nemrég azért mondott fel egy fiatal orvosnő, mert egy jajveszékelő asszonyt nem vett fel a kórházba, mire a beteg kíséretében lévők azonmód megcibálták. A doktornő szakmai alapon vélte úgy, hogy nem szükséges a kórházi kezelés, de döntését az érintett nyomban felülbírálta. Az orvosnőnek ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Dr. Csiba Gáborra, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatójára Bogácson, a nyaralójánál támadtak rá, amikor életet mentett. "Egy haldokló gyereket hoztak hozzám, akit háromszor újraélesztettem" - emlékezett a helyi sajtóban a főorvos. "Sokan odasereglettek, nagy volt a riadalom. Megérkezett a mentő, infúziót kellett bekötni. Ekkor a gyerek keresztapja feltépte a mentő ajtaját, és ordibálva nekem támadt. Ütött-vágott. Úgy kellett lefogni."

Dr. Csaba Margit zákányi háziorvos elmondta, hogy ügyeletben minden bejelentésre ki kell menni, mert ez a szabály. De nehéz helyzetbe kerülnek, amikor azt kell elmagyarázniuk, hogy egy hőemelkedésben szenvedő gyereket miért nem szállíttat kórházba. Volt rá eset, hogy egy ilyen alkalommal késsel támadtak rá a hozzátartozók, és csupán sofőrje lélekjelenlétének köszönhette megmenekülését, aki a dühöngők elé állt. Mindezek fényében meglehetősen furcsán és cinikusan hangzik amikor egy országgyűlési képviselő azt nyilatkozza: az említett esetek csupán elszigetelt jelenségek. Manapság a betegek másként néznek egy orvosra, mint korábban. A szocialista politikus szerint kliens és szakértő viszonya kezd kialakulni, s ez így helyes.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A mindennapok valósága viszont teljesen más. Az egyébként csendes és barátságos Tolna megyei Dombóváron is egyre elviselhetetlenebbek a közállapotok. A Szt. Lukács Kórházban naponta fordulnak elő atrocitások.

Ön szerint mi az oka a gyakori nézeteltéréseknek?

A konfliktusok többsége kommunikációs zavarokra vezethető vissza - mondta dr. Kerekes László igazgató. Nem arról van tehát általában szó, hogy szakmai hibát követnek el az orvosok, vagy gondatlanul járnak el, ahogyan azt esetleg néhányan feltételezik. Az egészségügyi személyzet meglehetősen frusztrált, mivel a "reformna" nevezett folyamatban kiszolgáltatottá, bizonytalanná vált. Az alkalmazottak túlterheltek, idegesek, mivel helyzetük nem javult, inkább romlott az utóbbi időben. De a betegek gyakran nincsenek tisztában ezzel a háttérrel, vagy nem veszik figyelembe...

Milyenek a betegek az orvos szemszögéből?

A betegek egy részéről beszélhetek, aki türelmetlenek, azonnal és mindent szeretnének egyszerre, mert nekik jár az ellátás, és természetesen mindig nagyon magas színvonalon. Olyan dolgokat várnak el, amit a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekkel képtelenség teljesíteni. Elsősorban a sürgősségi részlegeken, az első találkozás alkalmával figyelhető meg a feszültség kialakulása, amikor egy beteg azonnal olyan ellátásra tart igényt, amely orvosi szakmai szempontból nem indokolt. Ebből gyakran támad konfliktus, s máris megvan a baj. A kisebb súrlódás könnyen átcsaphat agresszív viselkedésbe...

Mi történik ekkor?

Napi jelenség a kisebb-nagyobb szóváltás, üvöltözés, ajtócsapkodás, szitkozódás, veszekedés. Tettlegesség szerencsére még nem volt. Az orvos vérmérsékletétől is függ, hogyan zajlik le a konfliktus. Az idősebb, tapasztaltabb, nyugodtabb kollégák talán könnyebben kezelik ezeket a helyzeteket. Egy fiatalabb orvos az agresszivitásra esetleg szintén agresszíven válaszol, de ez alapvetően személyiség kérdése. Magyarországon ráadásul van egy jelentős kisebbség, amelyre jellemző, hogy rendszeresen azzal hozakodik elő: biztosan azért nem kapják meg a megfelelő ellátást, mert romák. Teszik ezt már akkor, mielőtt bármilyen vizsgálat érdemben megtörténne.. Nehéz védekezni ez ellen, mivel a sajtó egy része, bizonyos szervezetek gyakran bátorítják őket vélt jogaik hangsúlyozásával. A betegek eléggé tisztában vannak jogaikkal, úgyhogy azonnal panasszal élnek, ha úgy érzik, sérelem érte őket. Tudják, hogy létezik betegjogi képviselő, de hozzám is befutnak a panaszok. Hetente kell vizsgálódnom különféle konfliktusos ügyekben.

Mi állhat annak hátterében, hogy nő a feszültség az orvosok és betegek között?

A kormányzati kommunikációs csatorna nagyban felelős azért, hogy kialakult ez a helyzet. Azt sugallják, hogy az emberek joggal és természetes módon várhatják el a magas színvonalú egészségügyi ellátást. De azt nem közlik, hogy ennek nem biztosítják a feltételeit. Nincsen elegendő személyzet, nincsen pénz, nincsenek eszközök a megnőtt elvárások teljesítésére. Ebből következik a feszültség, a konfliktus. Ez a tendencia egyre erősödik. Kezd megfordulni a helyzet: a betegnek csak joga van, az orvos pedig kiszolgáltatott.

Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy csökkenjen az orvosok és betegek közötti feszültség, illetve kevesebb legyen az indokolatlan sürgősségi ellátás?

Elsősorban az orvosok és a szakdolgozók tekintélyét kellene visszaállítani. A társadalmi megbecsülés romlása a gyógyítás lényegét képező bizalmi viszonyt teszi tönkre, amelynek javítása nem csak pénz kérdése. Az egészségügyi ellátásra fordított források növelése mellett a kommunikációban nagyobb szerepet kellene kapni a speciális bizalmi viszony jelentőségének. Az indokolatlan sürgősségi ellátás igénybevételét pedig ezen esetekre meghatározott térítési díj bevezetésével lehetne csökkenteni. Hasonló véleményen van dr. Muth Lajos, aki a szekszárdi Balassa János Kórház főigazgatója. Szerinte is nagyban hibáztatható a kormány kommunikációja, amely helytelen irányba tereli az orvos és beteg közötti kapcsolatot. A betegellátó rendszer képtelen megfelelni a magas elvárásoknak, mivel hiányoznak az eszközök; kevés az orvos és a nővér. Tudatosság is lehet abban, ahogyan a kormányzat politizál: ha az egészségügyi dolgozók végképp elvesztik hitelüket, még kisebb eséllyel bízhatnak abban, hogy követeléseiket teljesítsék. Nem csoda, hogy az orvosok semmi jóra nem számítanak a közeljövőben.

Csarnai Attila (Forrás: Orvosok Lapja)