2009. április 6., hétfő



A Bajor Gazdasági Szövetség alternatív finanszírozási modellje a német kötelező betegbiztosítás számára


Az új Egészségügyi Alap és a kiegészítő járulék bevezetésével főként Bajorországnak van veszíteni valója. Az államilag meghatározott, szövetségi szinten egységes járulék ahhoz vezet, hogy a bajor járulékfizetők többet fizetnek az Egészségügyi Alapba anélkül, hogy ez a pénz a bajor egészségügyi rendszerbe visszakerülne. Bajorország ezzel nettó befizetővé válna és már 2009-ben mintegy 200 millió eurót fizetne az Egészségügyi Alapba. Az új Egészségügyi Alap bevezetését a Bajor Gazdasági Szövetség már a kötelező betegbiztosítás versenyt erősítő törvénye kapcsán kritikával illette, azt mint helytelen lépés elutasította.

A jelenlegi feltételek mellett év elejétől működő Egészségügyi Alap a bajorok szerint tehát helytelen válasz az egészségügy problémáira és véleményük szerint annak működését a regionális eltérések figyelembe vétele mellett át kell alakítani. A Bajor Gazdasági Szövetség ezért a kötelező betegbiztosítás hosszú távú finanszírozási lehetőségeiről folyó aktuális egészségpolitikai vitákhoz való hozzájárulásként kidolgozott egy alternatív finanszírozási modellt. Szerintük ez az egyedüli modell, amely a járulékok munkabérről történő teljes leválasztását lehetővé teszi, illetve a modell akár egy módosított feltételek mellett működő Egészségügyi Alap esetén is megvalósítható.

Az alternatív megoldási javaslat (vö. a kapcsolodó anygoknál található ábrával) a következőket irányozza elő:

• Az innovatív finanszírozási modell két fő eleme: a pénzbeáramlását tekintve felére csökkentett Egészségügyi Alap lenne az egyik, illetve a pénztáranként eltérő biztosítási átalány a másik. A munkaadói járulékok (jelenleg a bruttó bér 7,75%-a, ami a tervek szerint a későbbiekben megszűnne) mellett az Egészségügyi Alaphoz folynának be a biztosításidegen szolgáltatások finanszírozását biztosító szövetségi költségvetésből származó közpénzek.

• A modell mindkét elemébe regionális eltéréseket figyelembe vevő faktorok kerülnének beépítésre.

• A szövetségi szinten egységes munkaadói járulék közvetlenül az Egészségügyi alaphoz folyna be és a társadalombiztosítás-köteles jövedelem alapján kerülne megállapításra.

• Minden kötelező betegbiztosított felnőtt személy azonos mértékű járulékot fizetne közvetlenül a pénztáraknak. A járulékok pénztárankénti egyéni biztosítotti átalány formájában kerülnének befizetésre.

• Az állam közpénzekből átvállalná a biztosításidegen szolgáltatások finanszírozását (pl. gyermekek ingyenes biztosítása). Ezen kívül a rászorultakat is a szövetség támogatná.

• A kockázati kiegyenlítés az Egészségügyi Alap pénzeszközeiből kerülne kifizetésre. Az Alap utalná a pénztáraknak a megfelelően kiigazított pénzeszközöket. A kockázati kiigazításba bekerülne egy regionális komponens. Ezáltal a költségstruktúrában tapasztalható regionális eltérések is figyelembe vételre kerülnének.

• A pénztáranként egyéni biztosítási átalány burkoltan lehetővé teszi a regionális díjazási, ellátási és minőségbeli eltérések figyelembe vételét.

A Bajor Gazdasági Szövetség közvetlen munkaadói járulék nélküli egészségügyi modellje a Deutsches Ärzteblatt írása szerint felháborodást keltet Németországban. A Bertram Brossardt (a Bajor Gazdasági Szövetség vezérigazgatója) által javasolt modell egyfajta átalánydíjas munkavállalói járulékot irányoz elő – függetlenül a munkavállalók mindenkori jövedelemtől. A javaslat szerint ezen kívül a házastárs ingyenes biztosítása is megszűnne. Brossardt állítása szerint azonban egy valódi átalánydíjas prémium modell sem közép, sem hosszú távon nem kerülhető meg.

Az SPD tartományi frakciójának vezetője Franz Magret erre a nyilatkozatra a következőket reagálta: Ez egy brutális támadás a jóléti állam és a társadalmi szolidaritás ellen, aminek a lerombolását a CSU és az FDP is támogatja. Magret arra figyelmeztetett, hogy a javasolt modell elképzelhetetlen terheket róna a biztosítottakra. Franz Magret a bajor egészségügyi miniszternek (Markus Söder) azt rótta fel, hogy titokban szimpatizál a Bajor Gazdasági Szövetség által javasolt modellel, ezt azonban a nyilvánosság előtt nem ismerte el eddig azért, hogy nehogy választókat veszítsen. Söder maga nem kívánt nyilatkozni a javaslattal kapcsolatban. Ő a saját koncepcióján dolgozik, amit 2009.04.03.-án Kloster Banz-ban a CSU zártkörű vezetőségi ülésén kíván előterjeszteni.

Az FDP frakciójának vezetője Thomas Hacker nyíltan fejezte ki szimpátiáját a javaslattal szemben: Hacker szerint fontos jelzés, hogy a munkaadókat az egészségügyi költségek finanszírozásától mentesítsék, illetve a munkabér járulékos költségeit tehermentesítsék.
.
Brossardt elmondta: céljuk az egészségügyi költségek komplett leválasztás a bérköltségektől, ami igen sürgető, hiszen a demográfiai változások miatt emelkedő egészségügyi költségek a munkát egyre jobban drágítják és így munkahelyeket rombolnak le. Az átalánydíjas modellre való átálláskor a munkaadók aktuális betegpénztári járulékát a munkavállaló bruttó bérére kellene felszámítani.

Átmenetileg Brossardt egy olyan modell mellett száll síkra, melyben a betegbiztosítási járulékok munkaadói része és az adókból származó biztosításidegen szolgáltatásokért járó befizetés kerülne az Egészségügyi Alaphoz. A munkavállalók járulékbefizetése az átmeneti modell szerint közvetlenül a pénztárakhoz kerülne, a gyermekek és rászorultak biztosítási költségeit pedig az állam vállalná át. Brossardt a CSU-t arra kérte, hogy reformmegfontolásaik közé vegye be az általuk javasolt modellt is. VN

Forrás:

Bejegyezte: dátum: 12:34

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)