TEHETETLENEK VAGY "LEHETETLENEK"?

Miközben az egészségügyi ellátás során komoly feszültséget okoz az orvosok, szakdolgozók hiánya, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának mai ülésén, ahol az egészségügyi tárca szakállamtitkára az egészségügyben dolgozók létszámhelyzetének alakulásáról számolt be, a bizottság tagjainak hozzávetőleg egyharmada meg sem jelent. A résztvevő képviselők száma és az a tény, hogy kevesebb mint egy óra alatt véget ért az ülés, talán jelzésként is értékelhető. A bizottság tagjai – részben a költségvetési források szűk keretei miatt – mára érzéketlenné váltak az ágazat humánerőforrás problémái iránt.

Pedig az egészségügyi munkaerő biztosítása az EU valamennyi tagállama számára jelentős problémát okoz, mert mint azt Pordán Endre, a tárca szakállamtitkára elmondta, a demográfiai változások és az orvostudomány fejlődése miatt folyamatosan nő a munkaerő iránti igény az egészségiparban. A „helyzet fokozódik”, már csak azért is, mert az egészségügyben a technológiai fejlődés – ellentétben más ágazatokkal – nem vált ki élőmunkát, sőt fokozza az egyre specifikusabb ismeretekkel rendelkező szakemberek iránti igényt. Komoly probléma – véli, hogy az ágazat csak nagy késéssel reagál a munkaerőpiaci változásokra, hiszen az egyetemre való jelentkezést követően legalább tíz esztendőnek kell eltelnie addig, amíg önálló orvosi tevékenységet végezhet valaki. A globális munkaerőhiány miatt nagy a munkaerő-elszívó hatás, a jobb gazdasági körülményekkel rendelkező tagállamok nagyságrenddel jobb fizetési feltételeket kínálnak a magyar orvosoknak.

Mit mutatnak a számok?

A szaktárca rendelkezésére álló adatok szerint 34 676 aktív korú (62 év alatti) orvost tartanak nyilván, ám jelenleg közülük csak 33 431-en praktizálnak. A szakdolgozók esetében jelentős a különbség az egészségügyi végzettséggel rendelkezők és a pillanatnyilag is az ágazatban dolgozók létszáma között. Az alapnyilvántartásban 170 250 aktív korú szakképzett munkaerő szerepel, ám az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők száma mindössze 82 289, vagyis a szakképzett szakdolgozók fele elhagyta a pályát. (A további adatokat a szaktárca által, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága számára készített beszámolóban találják meg, melyet a csatolt dokumentumban olvashatnak.) A külföldi munkavállalási lehetőség gondolatát egyre többen vetik fel, a munkavállaláshoz szükséges igazolást kérők száma folyamatosan emelkedik.

Igazolást kérők száma

Év Orvos Szakdolgozó

2005 604 239
2006 520 113
2007 590 127
2008 728 153

A rezidensek sem szívesen maradnak itthon, már csak azért sem, mert egyetemi tanulmányaik befejezése után a szakképesítés megszerzéséig nincs lehetőségük önálló munkavégzésre, és a javadalmazásukkal is elégedetlenek. A bizottság képviselői szerint gond az is, hogy a munkaadók sokféleképpen értelmezik a rezidensek lehetőségeit és feladatkörét. Havas Szófia (MSZP) ezzel kapcsolatban elmondta, találkozott olyan szakvizsgázóval is, aki soha egyetlen műtétre sem kapott lehetőséget gyakornoki évei alatt. Mikola István (Fidesz) pedig arról számolt be, hogy minisztersége idején a rezidensi rendszer átalakításával kapcsolatos jogszabály-módosítások előkészítésekor előfordult, hogy annyi műtéti számot igazoltak egy rezidensnek, amennyit az országban összesen nem végeztek el az adott beavatkozásból.

Elmélet kontra gyakorlat

Az intézményátalakítások, a struktúraváltás kapcsán gyakran felvetődik: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen foglalkoztatási formában dolgoznak az egészségügyi ágazat munkavállalói. A szaktárca felmérése szerint a betöltött állásokon belül az elmúlt három évben, ha kis mértékben is, de emelkedett a vállalkozások aránya (2005-ről 2007-re 36,5 százalékról 40 százalékra emelkedett). A bizottság alelnöke, Mikola István az ülésen elmondta: ma már a közalkalmazotti lét sem jelent egzisztenciális védelmet az orvosoknak. Csak a szellemi szabadfoglalkozású orvosi jogállás jelenthet(ne) megoldást a közszférát önként vagy kényszer okán elhagyók számára. Ám a szaktárca az elmúlt hét évben nem dolgozta ki az e foglakoztatási formát lehetővé tevő törvényhez kapcsolódó végrehajtási miniszteri rendeleteket. Pedig ezekben kellene rögzíteni a szolgáltatások díjtételeit, mert ez lenne a minőségi ellátás egyik feltétele. Havas Szófia ennek kapcsán megjegyezte, egyetért a Fidesz szakpolitikusával, ám mindenképpen szeretné hangsúlyozni: az elmúlt években sokszor éppen a szakmai lobbi ellenállásán bukott el több, a szaktárca által javasolt kezdeményezés.
A szaktárca nevében Csák Réka elmondta, március 17-én zárult le az a pályázat, melynek eredményeképpen 334 közmunkás kezdheti el a munkát 20 kórházban. A fekvőbeteg-ellátó intézmények a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál pályázhattak, a jelentkezők közmunkás státusza december 31-ig tart, utána közalkalmazottként dolgozhatnak tovább a programban résztvevők.
A közmunkaprogram keretében a képzések után felnőtt betegápoló, ápolási asszisztens, kórházi kisegítő és adminisztrátori munkakörben helyezkedhetnek el a jelentkezők. A program első hónapjában alapozó képzés lesz, majd júniustól, júliustól kezdődik a szakmai képzés, továbbá, akiknek már van valamilyen egészségügyi képesítésük, átképzésben vesznek részt. A jelentkezők kiválasztása eltért a megszokott gyakorlattól, hiszen az intézmények még a pályázat beadása előtt a munkaügyi kirendeltségekkel együtt, közösen választották ki a jelölteket. A munkavállalók első havi bére a minimálbér szintje körül lesz, a további hónapokban pedig nagyjából bruttó 80 ezer forintnyi jövedelemre számíthatnak. Amennyiben a kórház a munkavállalót a továbbiakban több műszakban vagy eltérő munkaidőben alkalmazza, a pluszjuttatásokat az intézmény fedezi.

Tinnyei Mária

Nettó kétszázezer forintos kezdő- és négyszázezer forintos szakorvosi fizetésért az orvostanhallgatók 90 százaléka hazai kórházakban helyezkedne el, és nem menne külföldre. Ez derül ki a Magyar Rezidensszövetség közvéleménykutatásából, amelyben négy orvosi egyetemen 2200 orvostanhallgatót kérdeztek meg. A kutatás szerint ugyanakkor a hallgatók 72 százaléka azonnal külföldre megy, ha a rezidensképzésért cserébe kilenc év hűségnyilatkozatra kötelezik.

Forrás: www. rezidens.hu