A gazdasági válság hatása az egészségügyre

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiója konferenciát rendez a globális gazdasági válság egészségügyi kihatásairól. Az eseményre április 1-2-ig kerül sor Oslóban. A WHO háttérelemzése a 2008-tól tartó globális pénzügyi és gazdasági válság jelenségéről ad áttekintést, és megvizsgálja az egészségüggyel kapcsolatos ágazatokban végbemenő fejleményeket.

2008. utolsó negyedévében az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójában jelentős csökkenés történt a gazdaság növekedésében. A régió több országában az ipari termelés visszaesőben van és a GDP csökkenése prognosztizálható. Különösen Izland és Litvánia került kedvezőtlen helyzetbe, ahol a GDP 12%-kal esett vissza, de jelentős negatív növekedési ráta várható Észtországban, Írországban és Lettországban. A pénzügyi válsághelyzet hatással van a legtöbb európai ország közfinanszírozásására is, amennyiben az állami bevételek megfogyatkoznak. Közép- és Kelet-Európában a valuta leértékelés áremelkedéshez vezet olyan termékek terén, mint az élelmiszerek, az orvosi műszerek és a gyógyszerek. A gazdasági visszaesés és a vállalatok bezárása következtében az európai régióban növekszik a munkanélküliség, a fizetések reálértéke pedig csökken.

A globális válságra való válaszként a legtöbb nyugat-európai ország és több közép-kelet-európai ország azonnali pénzügyi támogatást nyújtott a bankintézeteknek és gazdaság élénkítő programokat indított el. Ezek a programok többnyire az állami befektetésekre, a foglalkoztatás növelésére, a hiteltámogatásra és a magánkereslet növelésére összpontosítottak. A cél az adócsökkentés (jövedelemadó, tb járulék) útján megvalósított fogyasztás növelése volt. Nemzetközi segélyezési tevékenység is elindult – Magyarország és Lettország tekintélyes hitelben részesült a Valutaalap, a Világbank és az EU által. Nemzetközi pénzügyi támogatásra jelölt még Románia, Bosznia-Hercegovina, Örményország, Ukrajna, Belorusz és Grúzia.

Az állami jövedelem-kiesések miatt több országban várható költségvetési csökkenés 2009-ban, amely befolyásolja az egészségügyi kiadások alakulását is. Az egészségügyi rendszerektől függően az európai országok különböző opciókkal néznek szembe a bevétel kiesések és a költségvetési hiányok kezelésére. A megoldások között található a társadalombiztosításnak nyújtott állami támogatás, a regionális finanszírozás új elosztási egyenletének bevezetése, az egészségügyi ellátás költségeinek visszafogása. A decentralizált egészségügyi finanszírozású országokban mint Olaszország és Svédország szükségessé válhat a központi alapokból történő elosztás igazítása a régiók között. A Cseh Köztársaság csökkentette az egészségbiztosítási járulékokat, és Magyarország is ezt fontolgatja. Németország és Ausztria állami támogatást vezetett be a növekvő társadalombiztosítási deficit ellensúlyozására.

A válság hatására jelentősen megváltozik a szolgáltatások és a lakossági csoportok fedezete – néhány ország kiszélesítené, más ország leszűkítené a fedeztet. Grúzia pl. bővítette a szegénységi szint alatt nyújtott orvosi támogatási programját (MAP) további 200 ezer lakosra. Szlovénia 2009-től állami támogatást nyújt a sebezhető csoportok számára az egészségbiztosítási járulékok fizetésére. Szerbia a roma lakosság egészségének védelmében valósít meg egy cselekvési tervet. Portugáliában és Szlovéniában csökkentik a felhasználói díjakat az egészségügyi intézményeknél, míg a legtöbb közép-kelet-európai országban növekedni fognak a finanszírozás magánforrásai. Észtországban egy költségfékező csomag megvalósításán dolgoznak, mely tartalmazza a táppénz és a közigazgatási költségek lefaragását. Horvátország a gyógyszerek önrészét kívánja megemelni, míg Lettország a co-payment növelését vagy bevezetését tervezi az alap- és szakellátásban és a gyógyszerek esetén.

Az egészségügyi ellátói kapacitást illetően nem bizonyítható, hogy csökkenne a pénzügyi válság következtében. Lettországban fontolgatják a kórházi kapacitás csökkenését vidéki kórházak bezárásával, de ezek a tervek heves ellenállásba ütköznek. Portugáliában a válság ellenére fenntartják az egészségügyi ellátókat érintő reformokat, mivel költségvetési megtakarításokat várnak tőle. A régió több országában előreláthatóan folytatódnak az egészségügyi reform programok.

Az egészségügyi ellátás igénybevételét érintő aggodalmak is fellépnek a válság kapcsán. Olaszországban pl. a magas fogászati felhasználói díjak nehéz pénzügyi terhet jelentenek a lakosságnak, ezért a fogászati ellátás védelmében kezdeményezések történnek a sebezhető lakosság érdekében. Az európai régió keleti részében aggodalomra ad okot az egészségügyi szolgáltatások és a gyógyszerek árainak növekedése. Az árnövekedések jelentős hatást gyakorolnak a magánkiadásokra (hivatalos önrész és hálapénz), és félő, hogy ez sok beteget visszatart a szükséges kezelés keresésétől, mert nem tudják megfizetni. Ukrajnában pl. 2009. első két hónapjában az egészségügyi szolgáltatások árai több mint 30%-kal emelkedtek.

Attól is lehet tartani, hogy a létfontosságú áruk árnövekedése olyan életmód változások elfogadására kényszeríti a fogyasztókat, amelyek kihatással lehetnek egészségükre. Az emelkedő árak veszélyt jelentenek azokra a háztartásokra, melyek jövedelmük 50-90%-át költik élelmiszerekre. Az alkohol/kábítószer fogyasztás és a mentális betegségek terhe tovább növekedhet a gazdasági válság miatt. Svédországban pl. a lakosság 30%-a szenved valamilyen mentális betegségben. Összességében elmondható, hogy a pénzügyi és gazdasági válság egészségre és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásáról nem áll elegendő bizonyíték rendelkezésre, ezért szükség van folyamatos és szisztematikus monitorozásra ezen a területen. (SZL)

Forrás:
Health in times of global economic crisis: implications for the WHO European Region
Overview of the situation in the WHO European Region
http://www.euro.who.int/healthsystems/econcrisis/20090316_1