Obama nagy reformja és Magyarország: az egészségipar esélyei

Barack Obama, az Egyesült Államok kedden hivatalba lépett új elnöke minden bizonnyal egyike azon embereknek, akitől irreálisan sokan várnak irreálisan sokat. A szakértők szerint ebből adódóan szinte elkerülhetetlen, hogy az új elnök feladja egyes korábbi ígéreteit, de az mégis nehezen képzelhető el, hogy így tegyen egyik kulcsígéretével, az amerikai egészségügyi rendszer átalakításával is. A Deloitte elemzése a globális és a magyar gyógyszeriparra gyakorolt hatásokat vette górcső alá.

Barack Obama keddi beiktatása minden kommentár szerint történelmi jelentőségű volt, hisz ez volt az első alkalom, hogy egy afrikai felmenőkkel is rendelkező politikus lett az Egyesült Államok elnöke. Az új elnök gazdasági programjára tekintve nyugodtan elmondhatjuk, hogy nem feltétlenül csak származása miatt lesz történelmi Obama ciklusa, ha ugyanis valóra váltja az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos terveit, akkor azzal szintén beírhatja magát a történelemkönyvekbe.

Szinte biztos lesz reform

Márpedig egyelőre úgy fest, hogy az egészségügyhöz mindenképp hozzá fog nyúlni az új elnök, akkor is, ha egyéb területeken engedni lesz kénytelen korábbi ígéreteiből. Az ok alapvetően politikai, Obama választási kampányának ugyanis egyik fő eleme volt az amerikai egészségbiztosítási rendszer átszabása. Egyes vélemények szerint a gazdasági válság veszélybe sodorhatja a reformprogramot, de vannak, akik épp azzal érvelnek, hogy a rendszer átalakításának komoly gazdaságélénkítő hatásai lehetnek, így épp hogy krízisidőszakban érdemes a leginkább belevágni.

Obama tervei részletesen még nem ismertek, de az bizonyos, hogy az új elnök csökkenteni kívánja annak a 45-50 millió amerikainak a számát, akik semmilyen egészségügyi biztosítással nem rendelkeznek, és mindeközben a költségek csökkentésével javítani szeretné a rendszer hatékonyságát.

Számokban Az Egyesült Államokban magánbiztosítók biztosítják a lakosság 55 százalékát, az állami programok (Medicare, illetve Medicaid) által biztosítottak részaránya 30 százalék, a fennmaradó 15 százaléknak pedig semmilyen egészségbiztosítása nincsen. Az egészség-ipar éves bevétele állami forrásból 2200 milliárd dollárra tehető, a növekedési ütem pedig évi 7 százalék.

Ennek a két hatásnak az eredőjeként az egészségügyi kiadások az Obama-kabinet első éveiben érezhetően nőhetnek: ez egyszeri beruházási-, illetve folyó költségnövekmény formájában egyaránt jelentkezhet. A tervezett többletkiadások alapvető célja az univerzális biztosítási rendszer kialakítása mellett a folyó költségek éves növekedési ütemének lassítása. Az egészségügyi kiadások növekedése a külföldi – köztük a régiónkban és Magyarországon működő - vállalkozásokra is számos közvetett, illetve közvetlen hatással lehetnek.

Komoly piaci lehetőségek

Az amerikai egészségügyi rendszer reformja komoly piaci lehetőségeket jelent az egész világ számára - szögezi le a Deloitte elemzése. Fontos kiemelni, hogy nem csak az amerikai gyógyszeripari vállalatok profitálhatnak a váltásból, hanem azok a külföldi versenytársak is, amelyek eddig jellemzően ki voltak zárva az amerikai piacról, de képesek olcsóbban szállítani.

Az európai gyártók piacra való betöréshez szükség van az amerikai hatóságokkal (elsősorban a Food and Drug Administration, FDA nevű szervezettel) való szorosabb kooperációra, de a lehetőség mindenképp adott. A generikus gyógyszergyártás nagyhatalma, India, és a gyógyászati segédeszközök vezető gyártói, Németország és Japán is jól jöhetnek ki a nyitásból.

Obama arra is törekszik majd a tervek alapján, hogy hatékonyabbé tegye az egész amerikai egészségügyi rendszer működését. Ebből a törekvésből mindenek előtt azok profitálhatnak, akiknek komoly tapasztalataik, illetve tudásuk van az egészségügyi informatikával kapcsolatban: ilyen országok Németország és India.

A költségek csökkentésének másik terepe lehet a gyógyturizmus, az Egyesült Államokban ugyanis már most is jellemző, hogy olcsóbb országokban működő egészségügyi központokba küldik a betegeket terápiás ellátásra. Ebből India és az Egyesült Királyság húzhat hasznot.

Az egészségügy egyike a legtöbb munkavállalót foglalkoztató, a leginkább privatizált, és a GDP-arányosan legtöbbet költő szektoroknak az Egyesült Államokban – fejtette ki Jászkuti Bertalan, a Deloitte regionális vállalatfinanszírozási üzletágának élettudományokra és egészségügyre szakosodott igazgatója. A költségvetésben éves szinten több mint 2000 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadás jelentkezik beruházások, illetve rendszeres kiadások formájában. Ráadásul ez az eleve óriási összeg évente mintegy 7 százalékkal, vagyis az éves GDP-növekedést közel 2,5 százalékkal meghaladó mértékben nő.

Régiós és magyar hatások

A kelet-közép-európai régió és ezen belül Magyarország nagy múltú gyártói révén a generikus gyógyszerek piacán komoly hagyományokkal és tudásbázissal rendelkezik. Számos cég termel már ma is az amerikai piacra, hiszen megfelelnek a rendkívül szigorú FDA-előírásoknak. A hazai termékek a minőség és költségstruktúra tekintetében nemcsak régiós összehasonlításban, hanem a nemzetközi piacon is megállják a helyüket.

Mivel az amerikai felvevőpiacon az említett okok miatt bővülésre számíthatunk, ez a hazai gyártók számára is komoly lehetőségeket jelenthet, akár önállóan, akár közvetett formában, vagyis egy multinacionális vállalat hazai leányvállalataként – mondta el Jászkúti Bertalan.

Hasonló a helyzet a gyógyászati segédeszközök, és informatikai rendszerek területén – az indirekt hatás arányait tekintve itt mindenképpen nagyobb lehet, mert a kellő tudással és tapasztalattal rendelkeznek ugyan a régiós gyártók, rendszerint mégis kisebb cégekről van szó, amelyek nem közvetlenül vannak jelen az amerikai piacon.

Míg a jelentős egészségügyi infrastrukturális fejlesztések - például kórházberuházások - tekintetében a régió vállalatainak legfeljebb specializált beszállítóként juthat szerep, ugyanakkor egyéb szegmensek, mint például a gyógyturizmus, nagyobb mértékben részesedhet. Itt bizonyos terápiás területeken - például a reumatológiában - hazánk ugyancsak nagy hagyományokkal rendelkezik, nem kizárt tehát, hogy hosszú távon a ma még jellemzően európai kör mellett megjelennek a tengerentúlról érkező páciensek is.

Obama nekigyürkőzött az egészségbiztosításnak.

Aláírta Barack Obama azt a törvénytervezetet, amely minden rászoruló gyermeknek alanyi jogon biztosítaná az egészségügyi ellátást. Az Egyesült Államok elnökének elődje, George Bush kétszer is megtorpedózta a javaslatot. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy gyermekek millió csupán anyagi, gazdasági okok miatt nem jutnak megfelelő orvosi ellátásához - mondta Barac Obama, miközben aláírta a rászoruló gyermekeknek járó egészségügyi ellátásról szóló törvényjavaslatot. Az amerikai elnök a választási kampányában is többször hangoztatta, hogy az államnak segítenie kell a mintegy 46 millió honfitársának, akik kis keresetük miatt nem tudják biztosítani csemetéiket.

A program megvalósítása számítások szerint 32,8 milliárd dollárba kerülne. A szükséges pénzt az illetékesek a cigaretta jövedéki adójának emelésével szednék össze: 39 centről egy dollár 1 centre emelkedne minden egyes doboz dohánytermék ára - tudósít az Itar-Tassz. Obama célja - olvasható az mfor.hu-n -, hogy minden amerikai számára elérhető és megfizethető legyen az ellátás,ezzel pedig az egészségügyi biztosítók járhatnak jól. Tőzsdei elemzők úgy vélik, hogy éppen ezért 2009-ben érdemes lehet ezeknek a cégeknek a részvényeibe fektetni. - Az eddig biztosítással még nem rendelkező mintegy 46 millió amerikai számára az ígért támogatással ezután a biztosítás összege megfizethetővé válik.Az egészségügyi szektor egyike azon keveseknek, amelynek - összehasonlításban az ipari szektorokkal - a pénzügyi piacokon kisebb veszteséget kellett elkönyvelnie. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ebben az évben nem csak egyszerűen növekedést produkál, hanem - több szakértő szerint - akár a legnagyobb ugrást éli meg az elmúlt 15 év óta - írja elemzésében Josef Stoulil, a cseh Capital Partners elemzője. George Bush a maga idejében eltúlzottnak találta a tervezetet, mint mondta, ezek az intézkedések rossz irányba viszik az egészségügyi ellátást.