2009. február 9., hétfő


Új gyógyszerek az antivirális terápiában







ÖSSZEFOGLALÁS

Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberiséget érintő, vírus eredetű járványok megelőzésére és kezelésére. Egy-egy újabban felismert vagy világméretű pandémiát létrehozó vírusfertőzés (AIDS, ebola, influenza) óriási kihívást jelent a kutatók számára, és új típusú vírusellenes szerek kifejlesztését teszi szükségessé. Napjainkban jelentős előrelépés tapasztalható az AIDS-ellenes gyógyszerek fejlesztése terén, de újabb lehetőségek nyílnak a hepatitis-, a herpesz-, a cytomegalovirus és a respiratorikus syncytialis vírus okozta fertőzések kezelésében, valamint az influenza hatékony profilaxisára és terápiájára is.

antivirális terápia, hepatitis, AIDS, influenza, cytomegalovirus, respiratory syncytial vírus, herpeszvírus, enterovírus, varicella-zoster vírus


A fertőző betegségek között a vírusinfekciók a terápia szempontjából mindig kiemelt jelentőségűek. A napjainkban rendelkezésünkre álló antivirális gyógyszerek többsége nem 100%-os hatékonyságú, drága és csak a fejlett országok lakói számára hozzáférhető. Ugyanakkor az újkor legpusztítóbb, legfélelmetesebb, vírus eredetű járványa, az AIDS, valamint a hepatitis B-vírus okozta krónikus fertőzések nagyrészt a szegény, fejlődő országok lakóit érintik. A fejlett országokban a vírusellenes gyógyszerkutatások terén jelentős előrelépés az influenza megelőzésében és kezelésében, illetve az immunológiailag károsodott személyek infekcióinak terápiáját illetően észlelhető, de a krónikus, vírus eredetű hepatitisben szenvedő betegek életkilátásai is sokat javultak.

t.

Influenza elleni szerek

Az influenza világszerte előforduló akut, lázzal járó légúti megbetegedés, amelyet az influenzavírus A, B és C szerotípusa okoz. Típusos járvány esetén a lakosság 5-40%-a is megfertőződhet, de komoly veszélyt elsősorban a rizikócsoportokra, idős emberekre, nagyon fiatalokra vagy krónikus cardiopulmonalis megbetegedésben, illetve cukorbetegségben szenvedőkre jelent. A légúti vírusfertőzések új terápiás lehetőségei utat nyitottak a diagnosztika fejlődésének is, és a szövetkultúrától a modern molekuláris biológiai módszerekig számos lehetőséggel élhetünk, hogy elkerüljük a felesleges antimikrobás kezelést.

Jelenleg a trivalens, inaktivált influenzavakcina a leghatékonyabb módszer epidémia idején a betegség megelőzésére. Az amantadin és a rimantadin az influenza A vírust gátolja. A neuraminidázinhibitorok az influenza A és B vírusok replikációját egyaránt gátolják, hasznosak a súlyos fertőzések kezelésében, és csökkentik a komplikációk előfordulásának valószínűségét (9).

Amantadin, rimantadin

Mindkét szer (hasonló mechanizmussal) az influenza A vírus replikációs folyamatát gátolja. Prevencióra és kezelésre is alkalmasak, de nem hatnak az influenza B vírusra.

A profilaxis hatékonysága hozzávetőleg 50%-os; a fertőzés súlyosságát csökkenthetik; összességében a betegség klinikailag manifeszt formáját az esetek 70-90%-ában megakadályozzák. Hatékonyak a fiatal, egészséges embereknél, amennyiben a gyógyszereket az első 48 órában alkalmazzuk.

Mindkét szer csökkenti a betegség súlyosságát, általában egy nappal megrövidítik a lefolyás idejét, de nem bizonyított, hogy megelőznék a szövődményeket. A profilaxis hatékonysága vetekszik az inaktivált vakcináéval.

A rimantadin 75%-ban a májban metabolizálódik, az amantadin változatlan formában, glomerularis filtrációval és tubularis exkrécióval ürül a vesén át. Mindkét szer okozhat központi idegrendszeri és gastrointestinalis reakciókat, bár a rimantadinnak kevesebb a mellékhatása. Az amantadin katecholaminfelszabadulást okoz; eliminálódási módja miatt főleg idős embereknél gyakoriak a központi idegrendszeri mellékhatások [ingerlékenység, depresszió, koncentrációzavarok, fénykerülés (10-15%-ban); súlyosabb esetben delírium, hallucinációk, görcsök jelentkezhetnek] (10). A gastrointestinalis mellékhatások között hányinger, hasfájás, hányás szerepel, anorexia a betegek 3%-ánál fordul elő.

Mindkét szerrel szemben rendkívül gyorsan fejlődik ki antivirális rezisztencia (gyakori a keresztrezisztencia), de ennek kialakulása esetén sem hoszszabb a betegség lefolyása, és nincsen reaktiváció sem. A rezisztens vírus átadható más embereknek; ennek klinikai jelentősége egyelőre nem ismert, mert a rezisztens és a nem rezisztens vírus okozta infekciók lefolyása azonos. Profilaxis céljából mindkét szer adható felnőtteknek és gyermekeknek, de kezelés céljából gyermekeknek csak az amantadin javasolható (11).

Mindkét szerből csak oralis kiszerelés létezik; adagja 2×100 mg, gyermekek tízéves korig 5 mg/ttkg/nap dózist kapnak, két részletben. 64 évesnél idősebb embereknek csak napi 100 mg amantadin adandó.

Zanamivir, ozeltamivir

Az utóbbi években mellékhatásoktól mentes, rezisztenciamentes, influenza A és B vírus ellen is hatékony gyógyszercsoportot fejlesztettek ki: a neuraminidázgátlókat. A zanamivir hétévesnél idősebbeknél alkalmazható, akiknél az akut klinikai tünetek legfeljebb két napja jelentkeztek. Az ozeltamivir jól szívódik fel, viszonylag hosszú felezési ideje napi kétszeri adagolást tesz lehetővé. Az ozeltamivir hivatalosan 18 éves kor felett adható, de már folyamatban van az engedélyeztetés, hogy egyéves kortól adható legyen. Általában a betegség lefolyását egy-másfél nappal rövidítik meg, de sokkal látványosabb hatékonyságuk a súlyos esetekben és azoknál, akik a gyógyszert a betegség első napján kezdik el szedni. Szignifikánsan csökkentik a szövődmények (otitis, sinusitis, purulens bronchitis) és az antibiotikum-használat gyakoriságát.

Egészséges személyeknél mindkét szer rendkívül jól alkalmazható profilaxisra a fertőzés (30-50%) és a betegség (70-90%) megelőzésére. Családtagok között 80-90%-ban megakadályozza a betegség átvitelét.

Egészséges személyeknél a zanamivir inhalációban és intranasalisan is alkalmazható az influenza profilaxisára; speciális inhalálóval napi 2×10 mg-os dózisban, öt napig, asthmásoknak is adható. Az optimális válasz akkor érhető el, ha a szert a tünetek kezdetétől számított 30 órán belül kezdik el alkalmazni; 48 óra elteltével hatása már megkérdőjelezhető (12).

Az ozeltamivirt a legtöbb beteg jól tolerálja, de néhány százalékos gyakorisággal hányingert, hányást okozhat. Klinikai vizsgálatok adatai szerint mind profilaktikus, mind terápiás célból hatékonyan és biz-tonságosan adható. Az ajánlott adag napi 2×75 mg öt napon keresztül, oralisan. Csökkent kreatininclearence (10-30 ml/perc) esetén 75 mg adása javasolt, naponta egyszer. A kezelést a tünetek kezdetét követő 40 órán belül meg kell kezdeni (13). A kezelt betegek 1%-ánál lép fel rezisztencia az ozeltamivirral szemben, míg a zanamivirre egészséges populációban rezisztenciát még nem észleltek (11).


INFLUENZA KEZELÉSI PROTOKOLL

( Sajnos december 31-től érvénytelen. )

5. Kezelés Általános elvek.

Az átlagos súlyosságú, szövődménymentesen zajló influenza csak tünetei kezelést igényel. Lázcsillapításra acetaminophen, ibuprofen, paracetamol jól beválik. Gyermekeknek lázcsillapításra szalicilátot tilos adni. Tekintettel arra, hogy az influenza infekció és a vele járó magas láz idősek, alapbetegséggel rendelkező betegek esetében súlyos állapotromlást okozhat, esetükben intézeti kezelés mérlegelendő.

Specifikus antiviralis kezelés (oseltamivir) javasolható a következő betegcsoportok különösen súlyos vagy szövődményes influenza infekciójában:

• dokumentáltan csökkent immunitású, bármilyen életkorú betegek (kezelés alatt álló onkohematológiai betegek, transzplantáltak, dializáltak, HIV/AIDS betegek)

• előrehaladott COPD, illetve szívelégtelenség

Másodlagos, bakteriális pneumonia kezelése.

A bakteriális pneumonia két leggyakoribb kórokozója a Streptococcus pneumoniae, és a Staphylococcus aureus. Javasolt antibiotikum kezelés:

Mérsékelten súlyos állapotban: amoxicillin/klavulánsav 3x1,2/nap (iv) átlagsúlyú felnőttnek

Súlyos esetben: ceftriaxon 2 g/nap vagy légúti fluorokinolon (moxifloxacin 400 mg/nap vagy levofloxacin 500-1000 mg/nap).

Primer, viralis pneumonia kezelése

Tekintettel arra, hogy a viralis pneumonia igen magas letalitással jár, a beteget pneumonia gyanúja esetén minél gyorsabban hospitalizálni kell. Miután csak a klinikai kép alapján nem lehet egyértelműen megállapítani a pneumonia etiológiáját mind specifikus antiviralis, mind antibakteriális kezelésre szükség van.


Giulio

Nincsenek megjegyzések: