Hagyományos orvoslás, vagy alternatív gyógymód

Az alternatív gyógyászat és annak diagnosztikai, illetve terápiás módszerei sokak által vitatott területek. A TNS Hungary laikusok körében végzett kutatásából úgy tűnik, még általában szkeptikusak vagyunk a hagyományostól eltérő gyógymódok tekintetében, ugyanis az elmúlt évben a válaszadók (illetve orvosaik) többsége a hagyományos orvoslás lehetőségeit választotta az alternatív gyógymódok helyett.

A megkérdezettek majdnem felének 1-5 alkalommal írt fel receptet háziorvosa az elmúlt évben, 27 százalékuknak (azaz közel egyharmaduknak) pedig egyáltalán nem. OTC-készítmény ajánlása (tehát amikor a háziorvos nem receptköteles készítményt írt fel, hanem OTC-készítményt ajánlott) a válaszadók 57 százalékánál egyáltalán nem fordult elő.

A háziorvosok az elmúlt évben átlagosan 2,2 alkalommal írtak fel egy-egy megkérdezettnek receptköteles orvosságot, és átlagosan 1,5 alkalommal ajánlottak OTC-készítményt. Úgy tűnik tehát, hogy a háziorvosok jobban preferálják a receptfelírást, mint hogy OTC-készítményeket ajánljanak a betegeiknek. Mind receptköteles, mind pedig OTC-termékeket némileg nagyobb arányban javasoltak a háziorvosok a nőknek, mint a férfiaknak.

A receptköteles medicinákat vizsgálva azt az eredményt figyelhettük meg, hogy a vidéki településeken jóval inkább ajánlottak az orvosok ilyen készítményeket, mint Budapesten, és OTC-termékek ajánlása tekintetében is nagyobb volt az átlagos alkalmak száma vidéken, mint a fővárosban.

Nézzük meg, milyen ajánlási frekvenciával találkozunk az alternatív gyógymódokat illetően (amelyeket így írtunk le a válaszadóknak: "akupunktúra, gyógynövény-terápia, fizikoterápia, különféle masszázsok, homeopátia stb."): a megkérdezettek döntő többségének (81 százalékának) nem javasolt háziorvosa alternatív gyógymódot az elmúlt évben. Átlagosan 1,2 alkalommal javasoltak a háziorvosok alternatív gyógymódot egy-egy páciensnek az elmúlt év során; a nőknek ezt a fajta terápiát is átlagosan több alkalommal javasolták.

Arra is rákérdeztünk, hogy az elmúlt esztendőben körülbelül hány alkalommal fordult elő, hogy valamilyen panasz vagy betegség esetén a megkérdezettek nem kerestek fel orvost vagy gyógyszertárat, hanem valamilyen alternatív gyógymóddal próbálkoztak.

Látható, hogy az alternatív gyógymódok tekintetében az orvosok szkeptikusabbnak tűntek, mint a laikusok (betegek), mert amíg az orvosok átlagosan 1,2 alkalommal ajánlották ezek valamely formáját pácienseiknek, a megkérdezettek átlagosan 1,6 alkalommal önszántukból kipróbálták a gyógyászat e lehetőségeit is az elmúlt év során. Ha az alternatív gyógymódok igénybevételét nemek szerint vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a nők átlagosan több alkalmat említettek ezek kipróbálását illetően, mint a férfiak a tavalyi évben (átlagosan 1,5 alkalom a férfiak, és 1,7 alkalom a nők körében évente). Ez abból adódik, hogy ahogyan az OTC-terméket vásárlók döntő többsége is a nők közül kerül ki, a nők ebben a témában is vélhetően receptívebbek.

A különböző korcsoportokat szemlélve az alternatív gyógymódokat igénybe vevők aránya a korral nőtt: míg a legfiatalabb (15-20 éves) korcsoportban átlagosan 1,4 alkalommal, a legidősebb korcsoportban (50-60 évesek) átlagosan 1,7 alkalommal vettek igénybe alternatív gyógymódot az elmúlt évben. Ez a fiatalok esetében egyrészt a betegségek alacsonyabb arányú előfordulásából, másrészt a szülő általi gyógyszerválasztásból ered.

Lakóhely szerint nem találtunk lényeges különbségeket az alternatív gyógymódok igénybevételét illetően; a végzettség tekintetében azonban igen: az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők voltak a legkezdeményezőbbek, átlagosan 1,7 alkalommal vették igénybe ezen gyógymódok valamely formáját az elmúlt esztendőben. A legalacsonyabb végzettségűek kétharmada viszont még egyáltalán nem próbált ki alternatív gyógymódot önszántából. 2005-ben a 40 év feletti korosztály kereste fel legtöbbször háziorvosát receptfelírás céljából, de ők voltak azok, akik leginkább nyitottnak bizonyultak az alternatív gyógyászat iránt is. Elmondható tehát, hogy valószínűleg az alább felsorolt, alternatív gyógyászat tekintetében a releváns indikációk gyakoribb előfordulása készteti ezt a korosztályt a különböző terápiás módszerek kipróbálására.

Az indikációkat illetően a háziorvosok leginkább gerinc- és ízületi bántalmak kezelésére ajánlottak betegeiknek alternatív gyógymódokat a tavalyi évben. A megkérdezettek "öngyógyítása" esetében azonban toronymagasan az influenza, illetve a megfázás indikációja vezetett (69 százalékuk használta az alternatív gyógyászatot ilyen esetben, míg ez az indikáció az orvosi ajánlások között csupán 13 százalékkal szerepelt).

Néhány attitűdöt mérő kérdést is feltettünk a válaszadóinknak, hogy lássuk viszonyulásukat az alternatív gyógyászat irányában: hat állítást kellett egy ötfokú skálán értékelniük aszerint, hogy mennyire értenek velük egyet.

A megkérdezettek attitűdjeit vizsgálva azt látjuk, hogy leginkább azzal értettek egyet, hogy törekednek a lehető legkevesebb gyógyszert bevenni betegség esetén, azaz nagymértékben jellemző volt rájuk a gyógyszerszedést mellőzni próbáló attitűd. Közepes szinten értettek egyet azzal, hogy jobban bíznak a hagyományos gyógyszerekben, mint az alternatív gyógymódokban - azaz jelenleg a mérleg nyelve egyik irányban sem billent el igazán -, de a hagyományos gyógyszerek korlátlan tiszteletét semmiképpen sem sugallják a válaszok.

Az az állítás, mely szerint "Úgy gondolom, hogy a jövőben a hagyományos gyógyszerekből egyre több fog fogyni, és nem az alternatív gyógymódok használata fog növekedni", szintén közepes értékelést kapott, ami azt jelenti, hogy a válaszadók nem tudtak egyértelmű prognózist adni a kétféle terápia jövőbeli szerepét illetően. Ugyanezt támasztja alá a hagyományos gyógyszerek kiszorítására utaló állítás alacsony átlagértéke (2,7). A hagyományos gyógyszerek kiszorítását sem gondolták valószínűnek a válaszadók, azonban semmiképpen nem vélték azok használatának nagymértékű bővülését sem. Az egészségi állapot figyelmen kívül hagyására utaló állítások ("Az egészségemmel majd akkor törődök, ha valami bajom lesz", illetve "Nincs elég időm arra, hogy az egészségemmel foglalkozni tudjak") alacsony átlagértékeket kaptak (2,4 és 2,5), azaz a válaszadók úgy vélték, törődniük, foglalkozniuk kell az egészségükkel.

Ha nemenként vizsgáljuk az attitűdöket, azt láthatjuk, hogy a nők inkább bíztak az alternatív gyógymódokban, és nagyobb arányban gondolták azt, hogy a jövőben nagyobb lesz azok szerepe.

Az egyes korosztályok tekintetében a 15-20 és a 30-39 éves korosztályok voltak azok, akik inkább a hagyományos gyógyszerekben hittek, de ugyanakkor a 30-39 évesek azon véleményen voltak, hogy a jövőben az alternatív gyógymódok szerepe megnő - bár ezt senki nem értékelte nagyon valószínűre. Az aktív korosztályokat vizsgálva a korral nőtt azok aránya, akik azt gondolták, hogy kevés idejük van az egészségükkel foglalkozni.

Lakóhely szerinti bontásban vizsgálva az eredményeket azt látjuk, hogy a kisvárosokban bíztak legkevésbé az alternatív gyógymódokban, és ők jósolták legkevésbé azok jövőbeli térnyerését. Ugyanígy a kisvárosokban élők állították azt leginkább, hogy nincs idejük az egészségükkel foglalkozni. A végzettség tekintetében a legalacsonyabb végzettségűek voltak azok, akik azt válaszolták, hogy a legkevésbé szeretnek hagyományos gyógyszert szedni. A magasabb végzettséggel együtt csökkent azok aránya, akik a hagyományos gyógyszerekben jobban bíznak. A kvalifikáltabbak inkább nyitottabbaknak bizonyultak az alternatív gyógyászat iránt.

A végzettséggel együtt növekedett azok aránya, akik a betegségek megelőzésére, az egészséges életmódra is törekednek, s nem úgy gondolják, hogy elég akkor foglalkozni az egészségükkel, ha valamilyen bajuk lesz.

Bod Petra

Healthcare Sector vezető, TNS Hungary (Forrás: marketingpirula.hu)

WebDoki

http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=50603