Mi leszünk a kísérleti egerek, patkányok

„Mi leszünk a kísérleti egerek, patkányok” – jelentette ki az MNO-nak Ángyán József, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a génmódosított növények emberekre gyakorolt hatásai kapcsán. Ma Magyarországon bűncselekményt követ el az, aki génmódosított (a továbbiakban GM) növényeket termeszt, ugyanis hazánkban 2005 óta forgalmazási és termelési tilalmat rendeltek el. Ám az Európai Bizottság ennek a moratóriumnak a feloldását kezdeményezte két hónappal ezelőtt.

A bizottságokban pedig a multik megvásárolt emberei ülnek, ők döntenek rólunk és egészségünkről – állítja a professzora. A GM-növények egészségügyi hatásai nincsenek kivizsgálva, eddig csak egerekkel, patkányokkal végeztek állatkísérleteket – fejtette ki Ángyán. Az egyetemi tanár szerint ezek a kísérletek rendkívül aggályosak: azoknál az egereknél – amelyekkel génmódosított növényeket etettek – tápcsatorna-elváltozást, májnagyobbodást figyeltek meg, sőt az érintett állatoknak több generáción keresztül nem született utódjuk. Ám azok a cégek, akik génmódosított növényeket akarnak eladni, egészen egyszerűen nem adnak mintát a független vizsgálatokhoz – hívja fel a figyelmet Ángyán. A cégeknek nem érdekük, hogy termékeiket bevizsgálják, a kísérletekhez nem járulnak hozzá. Mint az egyetemi oktató kifejtette: még a vizsgálati protokoll sincs elkészítve. Nem lehet emberkísérleteket milliókon elvégezni, így ugyanis mi leszünk a kísérleti egerek, patkányok – szögezte le Ángyán.

Rovarölő méreg a táplálékláncban

Mint mondta: vannak GM-növények, amelyek nagy mennyiségben rovarölő mérget termelnek. Ennek egy része a talajba kerül, ott megöli az élővilágot, a talaj elveszítheti termőképességét – fejtette ki. A génmanipulált növény a táplálékláncba is bekerülhet, sőt a virágporral 3-12 km távolságban is elterjedhet, így a fertőzés újra megjelenhet – jelentette ki a professztor. Azok a növények, amelyekben ez a fertőzés 0,9 százalék feletti mértékben megjelenik, az már GM-növénynek számít, a gazda, aki jó kukoricát vetett, az önhibáján kívül megfertőződött terményt már nem tudja eladni.

2/3-os többség kell

A magyarországi viszonyokról a szakértő kifejtette: ha az EU valamilyen terményre rábólint, azt be kell engedni hazánkba is, ám lehetőség van arra, ha kételyek merülnek fel, akkor az ország forgalmazási és termelési tilalmat rendeljen el. Mint mondta, ez történt 2005-ben is, és ez a moratórium még ma is él. Ángyán szerint a legnagyobb probléma az, hogy az Európai Bizottság két hónappal ezelőtt kezdeményezte a tilalom feloldását. „Március elején szavaznak majd az uniós miniszterek tanácsában, ám ahhoz, hogy fenntartsuk a tilalmat, 2/3-os többségre van szükségünk” – tette hozzá a szakértő. „Abban az esetben, ha ezt leszavazzák, 90 nap múlva fel kell oldanunk a tilalmat, és akkor jöhet a génmódosított kukorica.”

Megvásárolt tudósok döntenek rólunk?

Ángyán szerint az európai parlamenti (EP) választások előtt mindenképpen szólni kell arról, hogy óriási probléma, hogy „az EU rákényszeríti akaratát a szuverén államokra, arról nem is beszélve, hogy az unió élelmiszerbiztonsági hivatalának GM-paneljében a génmódosított növényeket támogató multik megvásárolt tudósai ülnek”. Az egyetemi tanár kifejtette: Magyarországon teljes az egyetértés a génmódosított növényekről, még ötpárti határozat is született arról, hogy nem kérünk belőlük, éppen ezért „elfogadhatatlan, hogy az unió pont EP-választás előtt akar egy országra rákényszeríteni valamit”. „Ez nem fér bele az unió elveibe” – tette hozzá.

A GM-moratórium feloldása ellen szerveznek demonstrációt a zöldszervezetek február 20-ára a cseh nagykövetség épülete elé.

Konopás Noémi