2009. február 25., szerda


Az orvos védelmében

A betegellátás megtagadásának lehetséges esetei az 1997. évi CLIV. Törvény értelmezése alapján



Az orvosnak a hozzá forduló beteget csak akkor kötelessége ellátni, ha a beteg a területi kötelezettség körében hozzá tartozik, és munkaidejében fordul hozzá. Ez alól csak egy nagyon fontos kivétel van: sürgős szükség esetén minden orvos (és minden egészségügyi dolgozó) köteles - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújtani, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni (pl.: mentőhívás).

Az egészségügyi személyzet elsőrendű kötelessége a gondjaira bízott betegek ellátása, ezért közterületen történt rosszullét esetén (a korlátozott lehetőségek miatt) a definitív ellátást helyszínen nyújtani tudó sürgősségi ellátásra felszerelt mentőautó biztosítása az orvos fő feladata. A segítségnyújtás elvárt színvonala mindenkor igazodik az orvos képzettségéhez, gyakorlatához, lehetőségeihez. A törvény minősített esetként kezeli a segítségnyújtás elmulasztását, így ennek a kötelezettségnek a megszegése büntetőjogi felelősségrevonással is járhat.

A beteg ellátásának megtagadása a beteg vizsgálatának, illetve magának a gyógykezelésnek a megtagadása jelentheti. Az orvos a hozzá forduló betegnek már a vizsgálatától is eltekinthet, ha az orvos a beteg vizsgálatát azért nem tudja elvégezni, mert éppen másik beteg ellátását végzi és azt az eset sürgőssége miatt nem hagyhatja abba. Ugyancsak megtagadhatja az orvos a beteg vizsgálatát, ha erre saját egészségi állapota, vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. (pl.: ünnepséget követő súlyos alkoholos befolyásoltság alatt álló orvost még az elsősegély-nyújtási kötelezettség is csak részlegesen terheli, sőt ha alkoholos állapotban kárt okoz az általa ellátott betegnek, akkor kártérítési felelősséggel tartozik). Az előbbi okok mellett egy szubjektív tényező is szerepet játszhat: az orvos a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt is megtagadhatja annak vizsgálatát. (pl.: az ellátást kérő az orvos régi haragosa, rendszeresen kellemetlenkedő szomszédja�.) Ebben az esetben azonban a beteget más orvoshoz kell irányítania. A vizsgálat megtagadása csak abban az esetben jogszerű, ha vizsgálat nélkül is nyilvánvaló, hogy nem sürgős szükség esetéről van szó.

A beteg vizsgálatát követően megtagadható a további ellátás abban az esetben, amikor valamilyen ok folytán nem szükséges, vagy nem lehetséges a beteg ellátása. (A legkézenfekvőbb eset, amikor a beteg egészségügyi állapota orvosi ellátást nem igényel, vagy a beutaló orvos által javasolt és/vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt. Ha a szükséges ellátás nyújtásához az adott szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek, akkor a beavatkozást nem szabad elvégezni, a beteget a megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóhoz kell irányítani.)

Meg kell tagadni az ellátást, ha a beutaló orvos által javasolt és/vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik. Minden olyan esetben, amikor a betegellátás bármilyen okból nem történik meg elengedhetetlen a pontos dokumentáció, hiszen ha később jogvita keletkezik, ami nincs leírva, az a gyakorlatban nagyon nehezen bizonyítható. A betegellátás néhány ritka esetben megtagadható akkor is, ha az az orvos erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik. (pl.: a terhesség megszakítás esete.)

A törvény lehetőséget ad a gyógykezelés megtagadására akkor is, ha az egészségügyi dolgozó a beteget azért nem akarja vagy nem tudja kezelni, mert a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti (pl.: nem tartja be az orvosi utasításokat, nem tájékoztatja az orvost az egészségi állapotát érintő fontos kérdésekről�.), illetve ha a beteg az orvossal szemben sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít (pl.: szándékosan meg akarja harapni az orvost), ha az orvos úgy érzi, hogy életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti. (Az agresszív pszichotikus beteg gyógykezelését fenyegető magatartása miatt sem lehet megtagadni.)

A beteg vizsgálatának és ellátásának a megtagadását az orvos védelmében meglehetősen részletesen szabályozzák, mégis nagyon összetett jogi problémáról van szó, amely a lehetséges jogi megoldásokon túlmenően minden orvos számára erkölcsi, etikai kérdéseket is felvet.


WebDoki




http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=90



Nincsenek megjegyzések: