2009. február 13., péntek



Ius Resistendi

A Ius Resistendi – Orvosok Egymásért Társaság,
egy kizárólag önkéntes alapon létrejött szellemi közösség

A név eredete: „Ius resistendi” – az Aranybulla (1222) ellenállási záradéka, melyet történelmi hagyatékunk tisztelete és az orvosok ún. „Hippokratészi eskü”-vel végletekig történő zsarolása miatt választottunk.

A „Ius Resistendi” – Orvosok Egymásért az ellentmondás jogán létrejött véd-, és dac-szövetség, amelynek célja az orvosi/gyógyszerészi hivatás társadalmi lejáratásának megállítása, az oktalan és jogtalan orvos- és/vagy gyógyszerész ellenes invázió visszaszorítása, az orvosi és gyógyszerészi hivatás méltóságának szolgálata.

A „Ius Resistendi” – Orvosok Egymásért azonos célú és érdekű orvosok/gyógyszerészek együttműködése a gyógyítók társadalmi megbecsültségének helyreállítása, jogfosztottságának megszüntetése érdekében.

A „Ius Resistendi” – Orvosok Egymásért politikai pártoktól, állami és önkormányzati szervek és minden egyéb hivatalos szakmai szervezet, bejegyzett, illetve be nem jegyzett társadalmi szerveződés befolyásától mentesen működő, kizárólag az orvosok és gyógyszerészek alkotmányos jogainak törvényes keretek közötti érvényre juttatása érdekében létrehozott független, szabad szellemi közösség.

A Társaság emblémája, „logoja”:


Kör alakú, alapszíne narancssárga (keskeny fehér szegéllyel), melyben egy alulról felfelé fehér-sötétszürke színátmenetet mutató főnixmadár látható. A narancssárga háttér bal oldalán a főnixmadár feletti területén, annak fehér szegélyét elérő, a körnek megfelelően ívelt, és „vastagított” igen halvány sárga „IUS RESISTENDI”, alul a főnixmadár fehér területén a keskeny fehér szegélybe is beleérő vízszintes, fekete színű, „ORVOSOK EGYMÁSÉRT”, nagybetűs felirat olvasható. (Az emblémát, mivel az csak egyénileg aláírott cikkek esetén jelenhet meg, minden esetben - annak megalkotóján túl – a cikk íróját is megillető szerzői jog védi.) Az emblémát kizárólag csak a Társaság tagjai használhatják!

Szabályai:

1. Tagjai önkéntesen csatlakozhatnak, és távozhatnak a Társaságból.

2. Tagja lehet minden orvos és gyógyszerész, aki egyetért a fent felsorolt célokkal és elvekkel.

3. A tagok írásai csak akkor jelenhetnek meg a Társaság emblémájával, ha annak megjelenése ellen egyik tag sem tiltakozott.

4. A Társaságban mindenki egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

5. Taggá akkor válhat valaki, ha az alapító tagok valamelyike, személyes felelősséget vállalva, javaslatot tesz rá.

6. Új tag belépésének első feltétele a Társaság céljaival, szellemével, érdekeivel összhangban álló cikk, közlemény, vagy más személlyel együtt megírt ötletnek, javaslatnak a nyomtatott és/vagy online sajtóban való megjelentetése.

7. A Társaság levelezése nem nyilvános.

8. Minden tag személyes erkölcsi felelősséget visel a másik tagra nézve esetleg negatív következményekkel járó felelőtlen megnyilvánulásaiért.

9. A társaságban folytatott viták NEM nyilvánosak mindaddig, amíg annak végső formáját és tartalmát a társaság ki nem alakította, és emblémájával ellátva valahol (írott vagy elektronikus) újságban meg nem jelentette. A társaságban folyó viták témájának, illetve a zárt levelezőlistán megjelent leveleknek “kiszivárogtatása” - “harmadik személynek történő kiadása” azonnali kizárást von maga után. (jelen esetben harmadik személynek számít, pl. a MOK, MGYK, stb. bármilyen szintű vezetője is, aki nem tagja a társaságnak). Kirívóan súlyos esetben a Társaság által foganatosított kizárás az ajánlóra is vonatkozhat.

10. A Társaság a későbbiekben nem zárkózik el az egészségügyben vagy más szakterületen dolgozók felvételétől sem, akik a Társaságunk céljait, alapszabályát, a Társaság tagságának „alkotmányos jogaink törvényes keretek közötti érvényre juttatása érdekében” folytatott tevékenységét elfogadják.

A „Ius Resistendi – Orvosok Egymásért” Társaság hivatalos megalakulási időpontja: 2005. június 01.

Helye: az Internet

Alapítók: akiknek célja, az orvosi/gyógyszerészi hivatás társadalmi lejáratásának megállítása, az oktalan és jogtalan orvos- és/vagy gyógyszerész ellenes invázió visszaszorítása, az orvosi és gyógyszerészi hivatás méltóságának szolgálata.

MELLÉKLET:

A II. András (1205-35) által 1222-ben kiadott ARANYBULLA „ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉKA, a 31. CZIKKELY”, az ún.

„IUS RESISTENDI”

MÁSODIK ANDRÁS KIRÁLY
DEKRÉTOMA, AKI JERUZSÁLEMINEK MONDATIK.

A szent Háromság egy Isten nevében.

1. §. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl.

2. §. A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is Szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket, és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról.

3. §. Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserüségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.

4. §. E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon:

31. CZIKKELY.
Hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el.
És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel; ugy, hogy egyik levél küldessék a pápa urnak és ő is irassa bé az ő lajstromába; a másikat az Ispotályban, a harmadikat a Templomban tartsák; a negyedik maradjon a királynál; az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon; a hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint leszen.
1. §. Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjukat meg ne tagadják.
2 §. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.
3. §. Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében.

Nincsenek megjegyzések: