2009. február 18., szerda

Hősök fehér köpenyben


Aki ma Magyarországon orvosnak áll, olyan, mint egy misszionárius, aki elmegy leprásokat gyógyítani Afrikába. Tisztelem őket és csodálattal nézem küzdelmüket. Keményen hajtanak azért, hogy bejussanak az egyetemre, aztán tanulnak egy évtizedig, utána minimálbérért három műszakban életet mentenek. A legborzalmasabb az lehet nekik, ha még életet sem tudnak menteni, mert nincs mentő, gyógyszer vagy ágy.


Egy barátomnak nemrég kórházba kellett mennie. Az orvos a folyosón rendelt, közben elrohant műteni, de még gyorsan elirányította az ápolónőt. Nem volt papírja, ezért nem nyomtatta ki a zárójelentést, az ápoló pedig arra panaszkodott, hogy nincs ágynemű. A gyógyszert a beteg maga váltotta ki a szomszéd patikában.


A barátom megpróbált borítékot nyomni az orvos kezébe, de ő dühösen elutasította, hogy ezt soha többet ne tegye. Megkért, hogy vigyek be 1000 db A4-es papírt. Bevittem. Legközelebb, amikor az orvos arra járt, mondta neki, hogy olyan ajándékot hozott, amit nem fog visszautasítani. Az orvos megint rádörrent, hogy nem kér se bort, se pénzt. Ekkor előkerült a sok papír. Állítólag a doktor úr teljesen felvillanyozódott: papír, az jó! Maga aztán empatikus beteg!


Híre ment a kórházban, hogy érkezett papír, alázatosan beosontak az orvosok a kórterembe és vitték a százas csomagokat. Tíz perc után már csak hűlt helye volt a sok papírnak. A beteg barátom mondta, hogy hihetetlen tisztelettel bántak vele utána. Maga a papíros beteg? Köszönjük! - mondták neki a röntgennél , a folyosón.


Nem tudom, ezek után meddig lesz a kórházakban fűtés és villany? Félek, hogy a végén a fehér köpenyes hőseink már az aluljárókban rendelnek...


A képen Batthyány-Strattmann László látható, a szegények orvosa.

http://reakcio.blog.hu/

Nincsenek megjegyzések: