2009. február 11., szerda

Egynapos sebészet: két százalékra metszve

Reggel érkezik, megoperálják, este hazamegy… A földrész naposabbik felén a műtétek fele így zajlik. Nálunk mindössze két százaléka. Miért? Az egynapos sebészet mint elnevezés jól hangzik, az átültetése a gyakorlatba azonban bátrabb lépéseket igényel. Minden színes és csodálatos lett, de ráncosabbnak láttam magam, mint korábban. Így fogalmazta meg élményét az egynapos szemműtéten átesett hölgy. Ismerősei megnyugtatták: már korábban is ráncos volt, nem a műtét hívta elő a bőrgyűrődést.


Az egészséges beteg fogalma létezik és szakszerű. Ilyeneket választanak ki az orvosok: csak az arra alkalmas állapotban lévő beteget tesznek szike alá rapid eljárásban. Kockázatot nem vállalnak, éppen a beteg érdekében. Janecskó Mária, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke, Gulyás Miklós sebész, a III. kerületi egészségügyi szolgálatának egynapos-sebészeti főorvosa, Matkó Ida, a Szószóló Alapítvány vezetője és Gamal Eldin Mohamed, a Budaörsi Egészségügyi Központ egynapos sebészeti részlegének főorvosa a műsorban elmondta: elkötelezett orvosok és asszisztensek dolgoznak ebben az ágazatban. A jó minőséget ez is szavatolja. E tevékenység körül a hálapénz kérdése fel sem merül. Akkor lehet sikeres az egynapos sebészet, ha az orvosok is érdekeltek ebben, ennek a rendszerét azonban ki kell dolgozni. Jelenleg 45 egynapos sebészeti központ van hazánkban, és itt a megfelelő rendszert már kidolgozták. S noha idehaza az egynapos sebészeti beavatkozások aránya kicsi, bizonyos területeken a hányaduk növekedőben van: például az epekőzúzás 84 százaléka egynapos eljárással történik.


Úgynevezett „esetmendezser” működik az egynapos műtétek körül. Egy orvos, egy nővér az állandó stáb egy vidéki egynapos műtőben. Az orvosok más kórházakból jönnek, azaz kiemelkedő, válogatott szakgárda adja a szolgáltatást. Így kevesebb kórházi ágy kell, kisebb kapacitással nagy teljesítményt nyújtanak, ám a teljesítményvolumen-korlát, a tvk megszabja a rapid metszések határát. Az Országos Egészségpénztár (OEP) ugyanannyit fizet egy sérvműtétért akkor is, ha egynapos műtéttel, akkor is, ha ötnapos kórházi kezeléssel látják el a bajt az orvosok. A díjazás magában foglalja a kórházi tartózkodást is, így a rapid sebészek több pénzt kaphatnak az OEP-től, mint amennyibe a beavatkozás kerül. Az egészségügyi intézmények maguk dönthetnek a beavatkozás módjáról.


„A betegnek adott szó megszeghetetlen”- ezt a jelmondatot is hangoztatja a Szószóló Alapítvány, amely a betegjogok védelme és érvényesítése érdekében tevékenykedő közhasznú szervezet. Ez a civil szervezet is segítheti a betegek döntésének megalapozását az egynapos sebészeti beavatkozás ügyében is. A szakma civil hátterét elsősorban a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság alapozza meg, és továbbítja a meghozott döntésekre, szabályozásokra vonatkozó tapasztalatait, javaslatait a téma szerint illetékes állami szervhez. Régebben sok kórházi ágy volt idehaza, és ez ösztönzést adott ahhoz, hogy azokba betegeket fektessenek – véli az egészségügyi közgazdász. Ez a hálapénz ügyében is hatékony volt – az egészségügyi dolgozók tekintetében. Ma is érződik annak a megfontolásnak a hatása, hogy az egynapos műtét kórházi ágyakat tesz feleslegessé. Ma az évi mintegy egymillió műtétből 50 ezer történik rapid módszerrel, holott 400 ezer is lezajlódhatna egynapos megoldással.2013-ban világkongresszust tart hazánk az egynapos műtétek ügyéről, franciákat, angolokat ütöttünk el a rendezés lehetőségétől. Ez is kihívás a szakma előtt, ám fejlődést is hozhat.


Forrás: MR1- Kossuth Rádió (Napközben)


1 megjegyzés:

csharles írta...

Ezt én is előnyösebbnek látom. Nemsokára írok is a blogomban egy már gyakorlatban is használt ilyen lehetőségről, amelyet nálunk használnak.