Ars poetica, vagy amit akartok
Ha valaki fejében megfordulna, hogy ez az Hombre nem szeret/nem akar dolgozni, mit nyavalyog itt?! Akkor, annak üzenem: nincs igaza és rosszul látja. Nem a munkával van gondom, hanem a pihenőidő szinte teljes hiányával. Valamint bántja az igazságérzetem a jogtiprás, valamint a hátrányos megkülönböztetés. Merthogy már az állatoknak is vannak jogai, nekünk is, de csak papíron. Akkor ugye kb. egyszinten vagyunk a társadalomban. Végigdolgozom én egy percnyi pihenő nélkül a napot, szó nélkül, ha tudom, hogy másnap pihenhetek. Csak annyit szeretnék elérni, hogy ugyanúgy ellenőrizzék a pihenőidő betartását mint a tehergépkocsi/kamion/busz sofőröknél, pilótáknál és légiirányítóknál. A fizetést meg sem említem. Mert ugye azzal mindenki egyetért, hogy az előbb említett foglalkozások nagy felelősséggel bírnak, emberéletek múlnak rajtuk. Igen! Rajtunk ezekszerint nem, smafu, mi?! Hát, akkor ne csodálkozzon senki, ha nem fogadnak betegeket, elküldik a sérülteket, morcos-mogorva, Isten-ne-adja bunkó orvosokkal és nővérekkel találkozik és a kezelések, műtétek nem mindig úgy sikerülnek, ahogyan kellene, vagy várná a beteg.
http://keepdalaw.blogspot.com/
Giulió irta...
Dr. Keszthelyi Gyula háziorvos vagyok. Belülről látom azt, amiről az újságok kívülről írnak. Van torzulás. Ezeket igyekezem korrigálni. Hogy mi a téma? A kórházak. A körzet. A rendelő. A bűzlő magyar egészségügy.
http://giulio.freeblog.hu/
"Könnyen lehet, hogy az elvégzendő teendők útjában és a normális párbeszéd kialakulásában a legnagyobb akadály az ignoranciának, tévképzeteknek és az üres retorikának a tájékozódást, tisztánlátást és a szakszerű vitát szinte lehetetlenné tévő uralma. "
http://steierhoffer.blogspot.com/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése