"Váljék a táplálékod

orvossággá..."

Közismert, hogy az életmód kiemelt szerepet játszik az ember egészségi állapotának alakulásában. Igaz ez a szív- és érrendszeri megbetegedések, és az ebből eredő halálozás terén is, melyben hazánk rendkívül kedvezőtlen helyzetet tudhat magáénak. A szívérrendszeri kockázatbecslő algoritmusok rizikófaktorok egész sorát veszik figyelembe, mint az életkor, nem, systolés és/vagy diastolés vérnyomásérték, testsúly, haskörfogat, koleszterinszit, trigliceridszint, dohányzás, vagy akár a diabetes mellitus vagy a metabolikus szindróma. Ezen rizikófaktorok egy része független az ember tudatossági szintjétől és életmódjától (ilyen például a nem, az életkor), azonban többségük egészséges életmód segítségével kedvező irányban befolyásolható. Közülük most a koleszterinszint csökkentésének természetes lehetőségeit járjuk körül részletesebben.

A címben idézett hippokratészi gondolat ma ugyanolyan érvényes, mint 2500 évvel ezelőtt. A táplálkozás jelentős szerepet tölt be a cardiovascularis, a daganatos, az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében vagy éppen kialakulásában. A kutatások már régóta foglalkoznak a kérdéskörrel, eddig legtöbbet az egyes élelmiszerek szív- és érrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták, a koleszterin ezen belül is kitüntetett figyelmet kapott. Becslések szerint a magyar lakosság több mint 60%-a emelkedett koleszterinszinttel, vagyis 5,2 mmol/l feletti értékkel rendelkezik, és negyven év felett ez az arány 70%-ra emelkedik. Ugyanakkor tudjuk, hogy már 6 mmol/l feletti érték esetén 3-4-szeresére emelkedik a szívkoszorúér rendellenesség kockázata. Ezzel egyidejűleg pedig a magyar emberek 20% esetében a trigliceridszint is emelkedett értéket mutat.

A vér koleszterinszintjének mérséklése nem pusztán "lipid kozmetika". Az elmúlt évtizedekben bizonyították, hogy 10%-os koleszterinszint csökkenés mintegy 20-50%-kal csökkenti az infarktus kialakulásának kockázatát, illetve növeli a túlélés esélyét. Ideális esetben a koleszterinszint drasztikus csökkenésével az érelmeszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem vissza is fordítható.

Az életvitel szempontjából a koleszterinszint szabályozása két pilléren nyugszik: a bevitt koleszterin mennyiségének csökkentésén és a rendszeres testmozgáson. Kulcskérdés a diétás kezelés, mely elsősorban a zsírok fogyasztásának csökkentéséből áll, túlsúly esetén testsúlycsökkentéssel együtt. Az esetek legnagyobb részében a koleszterinszint diétával csökkenthető. Az étrend összeállítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a zsírok a táplálék 30%-ánál ne tegyenek ki többet.

A táplálkozástudományi szakemberek számos ország táplálkozási szokását, valamint a megbetegedési és halálozási statisztikáját összehasonlítva arra a következtetésre jutottak, hogy magasabb a vér koleszterinszintje azokban az országokban, ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása.

A telített zsírok kétszer olyan mértékben emelik a vér koleszterin szintjét, mint magának a tápláléknak a koleszterin tartalma. Éppen ezért a szervezet számára szükséges zsírt telítetlen zsírsavak (olajsavak) formájában célszerű fogyasztani. Főzéshez, sütéshez zsír helyett inkább olajat, margarint érdemes használni a kedvezőbb zsírsav-összetétel miatt. Húsok közül lehetőség szerint az alacsony zsírtartalmúak javasoltak, mint például a csirke- és pulykamell, vagy a vadhúsok. A többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó tengeri halak fogyasztása szintén ajánlott.

A növényi eredetű táplálékok főként telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, melyek közül az egyszeresen telítetlenek mérsékelten, a többszörösen telítetlen zsírsavak pedig kifejezetten csökkentik a vér koleszterinszintjét.

Az állati eredetű táplálékokkal szemben ugyanakkor a növényi eredetűek koleszterint egyáltalán nem tartalmaznak. Felmérések szerint ma már Magyarországon is meghaladja a margarin és olaj fogyasztása a vajét és sertészsírét.

A triglicerid szintje diétával sokkal jobban befolyásolható, mint a vér koleszterinszintje. Zsír-, kalória- és szénhidrátszegény étrend alkalmazásával a 3-4 mmol/l-es triglicerid szint is a normális értékre csökkenhet.

A lakosság vegyes ismeretekkel rendelkezik az élel­miszerek szív- és érrendszeri hatásáról. Az emberek mintegy 80% tisztában van a tojásrántotta magas koleszterintartalmával, ugyanakkor sokan gondolják a zöldségeket magas koleszterintartalmúnak. Rendkívül fontos a táplálkozás cardiovascularis hatásával foglalkozni, már csak azért is, mert az emberek döntő többsége úgy gondolja, hogy az étel legyen egyszerre finom is és egészséges is, ugyanakkor, ha választani kell, akkor 37%-a számára fontosabb, hogy az étel finom legyen, mint az, hogy egészséges. Vannak ugyanakkor olyan ételek, melyek nemcsak táplálékot jelentenek, hanem az emberi szervezet számára egyéb szempontból is hasznosnak bizonyultak.

A funkcionális élelmiszerek megnevezést a japánok használták először az 1980-as években. Az amerikai táplálkozástudományi szakértők definíciója (IOM-FNB, 1994) alapján ma funkcionális élelmiszernek tekintünk bármely olyan táplálékot vagy táplálék-összetevőt, amely a hagyományos tápanyagokon kívül egészségre hasznos anyagot vagy anyagokat is tartalmaz.

A koleszterinszint csökkentése terén kiemelésre érdemes a növényi eredetű táplálékok közül a zab, a szója, a lenmag, a paradicsom, a fokhagyma, a tea, a bor és a szőlő, míg az állati eredetű táplálékok közül a hal.

A zab legjelentősebb hatóanyaga a béta-glükán, melynek fő hatása a koleszterinszint csökkentése. Napi 60 g zabpehelyliszt vagy 40 g zabkorpa fogyasztása mintegy 5%-os koleszterinszint-csökkenést okoz a vérben.

Bár allergizáló hatása miatt egyre több támadás éri, vitathatatlan a szója cardiovascularis preventív és terápiás jelentősége. A szója összetevői (izoflavonok, szterolok, szaponinok, fenolsavak, növényi savak) az LDL koleszterin- és a trigliceridszint szignifikáns csökkentésével mérséklik az össz-koleszterinszintet, miközben kis mértékben emelik a HDL koleszterin szintjét. Az izoflavonok a koleszterinszintézist gátolják, míg a szterolok és a szaponinok csökkentik a táplálékból a koleszterin felszívódását és növelik a koleszterin kiválasztást a szervezetből.

A lenmagolaj mintegy 53%-ban az omega-3 zsírsavak

közé tartozó alfa linolénsavat tartalmaz, amely csökkenti az LDL koleszterin szintjét.

A paradicsom a likopin (primer karotin) tartalmának jelentős daganatellenes hatása miatt került először az érdeklődés középpontjába. A cardiovascularis védő hatás szintén a likopin antioxidáns hatásával magyarázható ugyanis mérsékli a sejthártyában található zsírok mennyiségét, és így csökken a lipidperoxidáció intenzitása.

Talán a fokhagyma orvosi alkalmazásának lehetőségei kerülnek említésre az irodalomban a leggyakrabban. Jótékony hatásai között kiemelkedő: rákmegelőző, antibiotikus, antihipertenzív és koleszterinszint-csökkentő hatása. A fokhagyma feldarabolásakor az addig inaktív alliin allicinné alakul, majd számos kéntartalmú összetevőre bomlik. Ezek erős antioxidáns tulajdonságának köszönhető a fokhagyma összes eddig ismert biológiai hatása. Így csökkenti a vér triglicerid- és LDL koleszterinszintjét, valamint emeli a HDL koleszterinszintet. Cardiopreventív hatásához a koleszterinszint csökkentés mellett antihypertenzív tulajdonsága is hozzájárul: mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás értékét szignifikáns mértékben csökkenti.

Ismert, hogy az alkohol képes emelni a vérben a HDL koleszterinszintet. A vörösbor ezen túl resveratrol és a fitoalexin tartalma révén képes megelőzni az érelmeszesedés kialakulásának fontos lépését, az LDL oxidációját. Még előnyösebbnek tűnik egészségünk szempontjából az alkoholmentes vörösbor vagy a szőlőlé fogyasztása, amely megnöveli a plazma teljes antioxidáns kapacitását, ugyanakkor a mérsékelt borfogyasztással kapcsolatba hozott betegségek (pl. maculadegeneratio) is elkerülhetőek.

A zöld teák polifenolos vegyületei közül a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzéséért a flavonoidok felelősek, míg a katechinek elsősorban daganatmegelőző hatásúak.

Az állati eredetű táplálékok között a halak az olajukban található igen nagy mennyiségű omega-3 zsírsav miatt tekinthetőek cardiovascularis szempontból egészséges tápláléknak.

Nagyon érdekes vizsgálat látott napvilágot 2004-ben Franko és munkatársai tollából, melyben a Polypill mintájára meghatározták a "Polymeal" fogalmát. Vagyis bor, hal, étcsokoládé, zöldség és gyümölcs, fokhagyma és mandula - a 3. ábra táblázatban meghatározott mennyisében fogyasztva - mintegy 76%-os cardiovascularis rizikócsökkenést idézhet elő.

Az egészségtudatos táplálkozás elterjedésével a funkcionális táplálékok előállítása az élelmiszergyártásban az Egyesült Államokban már vezető helyre került. Nálunk is egyre szélesebb palettán válogathatunk az egészséget támogató adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek között, mint például omega-3 zsírsavval és zabbal dúsított keksz, vitaminokkal vagy omega-3 zsírsavval dúsított margarinok, folsavas kenyér, jódozott só, valamint számos termék kalciummal, szelénnel, magnéziummal és a legkülönfélébb vitaminokkal dúsítva. Ezekkel az adalékanyagokkal szemben alapvető elvárás, hogy természetes eredetűek legyenek. A funkcionális élelmiszereknek jelentős szerepük van nemcsak a szív- és érrendszeri, hanem a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében és rehabilitációjában. A helyes táplálkozás mellett fontos kiemelni a rendszeres testmozgás jótékony voltát. A rendszeres mozgás rendkívül kedvező általános hatásai mellett, témánk szempontjából a megnövekedett energiafelhasználás miatt kialakuló fogyáson túl említésre érdemes, hogy jelentősen emeli az infarktus elleni védőfaktor, a HDL koleszterin szintjét a vérben.

A vér koleszterinszintjét nemcsak a táplálkozással bevitt koleszterin mennyisége határozza meg, ugyanis a szervezet maga is képes a koleszterin termelésére. Éppen ezért azoknál, akik jelentős mennyiségű zsírt fogyasztanak gyakoribb a magasabb koleszterinszint előfordulása, de a probléma - a belső koleszterin-szintézis öröklött fokozódása következtében - vékony testalkatú egyéneknél is előfordulhat.

Amennyiben a diétás megszorítások és a rendszeres testmozgás nem elegendőek a szérum ideális koleszterinszintjének az eléréséhez, akkor gyógyszeres kezelés jön szóba.

A zsírsavszintek eredményes csökkentése, optimális szinten tartása akár 5-10 évvel is meghosszabbíthatja az életet, különösen abban az esetben, ha egyidejűleg a többi rizikófaktort is lehetőség szerint megszűntetjük, vagy legalábbis kezeljük.

Dr. Hargitai Réka, Dr. Balogh Sándor Ph.D

-Országos Alapellátási Intézet

(Forrás: Medicus Universalis)

The International Network of Cholesterol Skeptics "The great tragedy of Science-the slaying of a beautiful hypothesis by an ugly fact." (Thomas Huxley, 1825-1895) "The growth of knowledge depends entirely on disagreement" (Karl R. Popper, 1902-1994) For decades, enormous human and financial resources have been wasted on the cholesterol campaign, more promising research areas have been neglected, producers and manufacturers of animal food all over the world have suffered economically, and millions of healthy people have been frightened and badgered into eating a tedious and flavorless diet or into taking potentially dangerous drugs for the rest of their lives. As the scientific evidence in support of the cholesterol campaign is non-existent, we consider it important to stop it as soon as possible. The International Network of Cholesterol Skeptics (THINCS) is a steadily growing group of scientists, physicians, other academicians and science writers from various countries. Members of this group represent different views about the causation of atherosclerosis and cardiovascular disease, some of them are in conflict with others, but this is a normal part of science. What we all oppose is that animal fat and high cholesterol play a role. The aim with this website is to inform our colleagues and the public that this idea is not supported by scientific evidence; in fact, for many years a huge number of scientific studies have directly contradicted it. Have you had any side effects from statin treatment? If you would like to share your experience on statins with researchers at the University of California in San Diego , please email at statinstudy@ucsd.edu and/or complete an online (paperless) survey at http://www.statineffects.com Also, please sign a petition about statin side effects! To be sent to WHO. Cutting Cholesterol, an Uphill Battle By JANE E. BRODY Stuart Bradford In Brief: Cholesterol can rise suddenly for unknown reasons, as it did for one Times reporter. Dozens of measures, individually or together, can help to lower cholesterol, including exercise, weight loss, yoga and diet. Cutting LDL, so-called bad cholesterol, by 60 milligrams can reduce heart attacks and sudden death by 50 percent after only two years. Drugs, such as statins, should be a last resort but can be very effective. Last December, a routine nonfasting blood test revealed that my total cholesterol level, which had long wavered between 190 and 205 milligrams per deciliter of blood serum, was now 222 and flagged as “high” by the laboratory’s computer. A heart-healthy reading should be under 200. The HDLs, the so-called good cholesterol that protects against heart disease, were also high at 69, so that was good. My triglycerides, at 95, were well within the normal range of zero to 149. The VLDLs, also a potentially harmful form, measured 19, again within the normal range of 5 to 49. But the LDLs, the bad guys that deposit plaque on artery walls, were 134 — “high” since they should be under 100 if I want to maintain a healthy cardiovascular system. My doctor wasn’t too concerned because my blood pressure is low, I eat a healthful diet and I exercise every day for 60 to 90 minutes and run up and down scores of steps. Still, I decided to cut out cheese, lose a few pounds and return in three months for another test, this time after an all-night fast. So in early March, three pounds lighter and taking a daily supplement of plant stanols, which are supposed to lower cholesterol, I had a second test. But now my total cholesterol had risen to 236 and the LDLs were up to 159. Still, my doctor was not as alarmed as I was. My father and his father and his father’s brother had heart attacks in their 50s, and my father and grandfather died of their second attacks at 71. I was 65. Were my days going to be numbered by a surprise coronary or stroke? Not if I could help it. Now it was time to further limit red meat (though I never ate it often and always lean), stick to low-fat ice cream, eat even more fish, increase my fiber intake and add fish oils to my growing list of supplements. But the latest test, in early June, was even more of a shock: total cholesterol, 248, and LDLs, 171. My doctor’s conclusion: “Your body is spewing out cholesterol and nothing you do to your diet is likely to stop it.” I was not inclined to become a total vegetarian to see if that would help. The time had come to try a statin, one of the miraculously effective cholesterol-lowering drugs. By studying the effects of statins in thousands of people who already had heart disease or were likely to develop it, researchers finally proved that lowering total and LDL cholesterol in people at risk was both health-saving and life-saving. I’ll know by fall if the low-dose statin I now take nightly will do the trick, or if I’ll need a higher dose. [See Fall Update, below.] Lifestyle Changes Americans tend to turn far too quickly to drugs to solve their health problems. Drugs should be the last resort, if there are reasonable measures people can take first to control a problem. And there are dozens of such measures that, individually or together, can help to lower LDLs. High LDL cholesterol is an independent risk factor for coronary heart disease, and lowering it by 60 milligrams can reduce coronary events like heart attacks, angina and sudden death by 50 percent after only two years, experts from Oregon Health and Sciences University wrote recently in The Journal of Family Practice. The Oregon specialists, Dr. Elizabeth Powers, Dr. John Saultz and Andrew Hamilton, recommended that doctors start with lifestyle modifications when a patient has high LDLs. And Dr. Vincent Lo of French Camp, Calif., suggested that the patient’s culture, preferences and practical issues like cost and availability be considered. Not everyone can afford to join a gym, and a traveling salesman may have a hard time sticking to a low-fat, calorie-controlled diet. These are the measures that have been found to work, based on randomized, controlled clinical trials, the gold standard of clinical research. Alcohol. Consuming one or two drinks a day can lower LDLs by 4 to 10 milligrams. Red wine is considered most effective. For those who cannot drink alcohol, purple grape juice may be a reasonable, albeit less effective, substitute. Exercise. Aerobic exercise, like brisk walking, jogging, cycling and lap swimming, can reduce LDLs by 3 to 16 milligrams and raise the good HDLs. Consistency is important. Aerobic activities should be performed at least five times a week for maximum benefit. Weight loss. When achieved through diet and exercise, weight loss can reduce LDL levels by as much as 42 milligrams. When achieved through drug therapy, weight loss has been associated with an LDL drop of 10 to 31 milligrams. Yoga and tai chi. These forms of exercise, which are accessible to just about everyone who can walk, even the elderly, have reduced LDLs by 20 to 26 milligrams when done for 12 to 14 weeks. Smoking. An analysis of several studies found that LDL cholesterol was 1.7 percent higher in smokers, but two smoking cessation studies found little or no difference. In any case, smoking is a strong independent risk factor for heart disease and sudden coronary death, so it is best avoided. Modifying Your Diet About 85 percent of the cholesterol in your blood is made in your body. The remaining 15 percent comes from food. But by reducing dietary sources of saturated fats and cholesterol and increasing consumption of cholesterol-fighting foods and drink, you can usually lower the amount of harmful cholesterol in your blood. My college roommate, for example, recently adopted a mostly vegetarian-and-fish diet, minus cheese but with occasional meat and chicken, and lowered her total cholesterol from 240 to 160 milligrams. There are exceptions, of course, and I happen to be one of them. Still, I intend to continue to follow a heart-healthy diet, because that will enhance the effectiveness of the medication I’m taking. Start by switching to low-fat and nonfat dairy products, like skim milk and, if you can stand it, fat-free cheese. Substitute sorbet, sherbet or fruit ices for ice cream, or choose ice milk or ice cream with half the fat. For protein, choose fish and shellfish, poultry without the skin and lean meats, all prepared with low-fat recipes. Eat more dried beans and peas (cooked, of course), soy products like tofu, and nuts like walnuts and almonds. Grains should be mostly or entirely whole — 100 percent whole wheat bread and cereals made from whole wheat or oats, brown rice, bulgur and the like. Oats and oatmeal are rich in soluble fiber, which lowers cholesterol. Pile on the vegetables and fruits. Especially helpful are those high in fiber like Brussels sprouts, cabbage, spinach, carrots, blueberries, oranges and apples. Cook with canola or olive oil, and use margarine made from plant stanols. And enjoy a glass of wine with dinner. Equally important are the foods to limit or avoid: organ meats like liver, egg yolks, most fried and fast foods, doughnuts and pastries, full-fat cheeses and ice cream, processed meats like salami, bacon and other fatty cuts of pork, and untrimmed red meats. Fall Update The low-dose statin I’d been taking did the trick. After four months of taking 10 mg a day of Lipitor, my total cholesterol went from 248 to 159. The bad cholesterol, or LDL, went from 171 to 84. My good cholesterol also went up slightly. My ratio of total cholesterol to good cholesterol has me living forever! Updated online, November 26, 2007.