Az újinfluenza elleni védőoltás előkészületei fokozzák az oltások szabályai iránti érdeklődést. Az egyik fő kérdés, hogy jár-e pénz az orvosnak az oltás beadásáért. Sajnos jogunk egyelőre adós marad a tiszta megoldással.
Az influenza elleni védőoltás nem kötelező, és mint ilyen, sem állami, sem egészbiztosítási alapon nem jár térítésmentesen. Az ilyen, részben vagy egészben biztosítási csomagon kívüli ellátások árát (térítési díját) jogszabály tartalmazza. Az oltás elvégzésére az az egyszerű rendelkezés vonatkozik, hogy nem lehet érte többet kérni, mint amennyit az oltóanyagért fizetni kell. Világos: ha az oltóanyag árából ezer forintot kell kifizetnünk (a többit a biztosító állja), akkor az orvos legfeljebb még egyszer ezer forintot kérhet tőlünk, amikor beadja az oltást. Ez akár logikus is lehet: mégse kérhessen az orvos százezer forintot egy injekcióért.
Igen ám, de mi van, ha az oltóanyagért nem kell fizetni semmit? A jogszabályokból ilyenkor az adódik, hogy az oltás beadásának térítési díja legfeljebb 0 forint lehet. Akkor most van térítési díj, vagy nincs?
Nem példátlan, hogy valaminek az árát más értékhez kötjük: így van ez például az ügyvédek esetében, amikor az ingatlan értékéhez viszonyítva alakul ki az adásvételhez kapcsolódó munkadíj, vagyis az a lakás értékének x százaléka. Ugyanez a módszer alkalmazható házak tervezésénél. Ezekben az esetekben viszonylag kiszámítható, bejáratott piaci árak alapján jól kalkulálható az ügyvéd, a mérnök bevétele, ha pedig a piac gyökeresen átalakul, változtathatók az arányok, aztán majd kiderül, hogy piacképes-e az új díjtétel.
Ha viszont az állam jogszabály útján köti valami máshoz egy tevékenység ellenértékét, majd önmaga ezt a „valami mást” ingyen adja, azzal alapvetően ellehetetleníti a jogszabály eredeti szándékok szerinti alkalmazását.
Képzeljük csak el, ha holnaptól a tisztítóüzemekre vonatkozna egy jogszabály, amely szerint a tisztítás díja legfeljebb a nadrág árának megfelelő összeg lehet (önmagában – látszólag – nincs vele gond), majd holnapután az állam ingyen szétosztana hatmillió nadrágot. Mindenki boldogan vinné ingyentisztításra az ingyennadrágot, a tisztító pedig nyelné a veszteséget, esetleg tönkremenne.
Ha az édesanyám Bécsből hoz nekem oltóanyagot, és nekem ajándékozza, tehát nem kell érte fizetnem, attól még nem várom el az orvostól, hogy erre tekintettel ő is ingyen adja be az oltást. Az oltás beadását az oltóanyag árához kötő rendelkezés jogbizonytalanságot okoz, mivel attól függően, hogy az oltóanyagot az állam miként bocsátja rendelkezésre, akár kiüresedhet a térítési díjat meghatározó szabály: az oltóanyag egyébként szimpatikus ingyenes biztosítása esetén lehetővé válik, hogy az orvosok ne kapjanak semmit azért, amiért egyébként a törvény szerint járna nekik ellentételezés.
http://jogomvanhozza.hu/
Dr. Székely Tamás Egészségügyi Miniszter Budapest Tisztelt Miniszter Úr! A médiából értesültünk arról, hogy a H1N1 típusú új influenza vírus okozta nagyobb méretű járvány megelőzése érdekében a magyar kormány 6 millió adag védőoltást rendelt 7 milliárd forint értékben.
Tekintettel arra, hogy a betegség megelőzésében, felismerésében és kezelésében döntő szerep hárul a háziorvosokra, házi-gyermekorvosokra, a szükséges járványügyi stratégia kialakítása előtt szeretnénk felhívni azokra a jogi anomáliákra a figyelmet, amelyek a megfelelő járványügyi védekezés hatékonyságát veszélyeztetik.
A kormány tervei szerint 4 millió lakost kell védőoltásban részesíteni. Az új típusú H1N1 vírus elleni oltóanyaggal történő immunizálás az oltandók számának megsokszorozódását jelenti. A járvány elleni védekezés nem csak az egészségügyi intézmények költségeit növeli meg, hanem az alapellátásét is.
Nagy tömegek immunizálása az egyébként jellemzően hurutos időszakban a háziorvos rendelési idejében teljesíthetetlen, szakmailag kifogásolható (a cseppfertőzéssel terjedő betegségben szenvedőket az oltandókkal közös helységben várakoztatni). Plusz időt, ezzel együtt plusz finanszírozást igényel.
Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok a háziorvos ellátandó feladatai között (4/2000 II.25 EüM r.) az állam felelősségeként, az alapcsomag részeként, központi költségvetésből finanszírozott ellátásként határozzák meg a külön törvényben, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátását, így a járványügyi érdekből végezett védőoltások beadását (1997. évi CL IV. 142. § (2) n.).
A háziorvosi tevékenység finanszírozása az E. Alapból teljesítményarányosan történik. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) t) pontja szerint az E. Alap terhére nem vehető igénybe a nem kötelező védőoltással történő immunizálás. Értelemszerűen tehát ezt a tevékenységet a központi költségvetésből kell az államnak finanszíroznia.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet 117. § (1) szerint „…a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.”
Ugyanakkor az Egészségbiztosítási Alap bevételei között szerepel a központi költségvetési hozzájárulások között az „Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás” címen 3, 9 milliárd forint, valamint az Egészségügyi Minisztérium kiadásai között az „Egészségügyi ágazati célelőirányzatok” soron az „Oltóanyag beszerzés” 4,026 milliárd forint.
A megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások nem tartoznak abba a körbe, amibe a kötelező védőoltások, nevezetesen az állam a kötelező védőoltással kapcsolatosan bekövetkező esetleges egészségkárosodásért felelősséget vállal (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 58.§), így a kormány erre vonatkozó rendelete olyan térítési díj nélküli tevékenység végzésére kényszeríti a háziorvosokat, amelynek esetleges következményeiért súlyos anyagi felelősséggel járó kockázatot kénytelenek vállalni.
A védőoltások beadása – a törvényi előírások szerint – orvosi feladat. Szakmailag vállalhatatlan, súlyos felelőtlenség a nem megfelelően tesztelt, a lakosság felét érintő védőoltás esetleges szövődményeinek kockázata. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a haszon-kockázat elemzések elvégzését és a hatóságilag elrendelt, de önkéntes védőoltások esetében is az állam egyetemleges felelősség-vállalását. A feladatok, a felelősségi viszonyok és a teljes ellátási folyamat finanszírozására vonatkozó kérdések tisztázása nélkül nem lehet sikeres a prevenciós munka. A fent említett szempontok figyelembe vételét ajánljuk megfontolásra a döntéshozók számára. Az ide vonatkozó jogszabályok hivatkozott részeit mellékeljük.
Szeged, 2009. augusztus 5.
Kasszaorvosi Szervezet
Elég volt a vizitdíj, a kompenzáció utáni kéregetésből, a diplomáciából, abból, hogy a kormányzat rabszolgaként kezel minket, és közben röhög rajtunk is, meg a betegeken is, egymásnak osztogatva 10-100 milliókat. Nem ennyit ér a munkánk. A kormány minden évben eltapsol egy rakás pénzt a klientúrája fenntartására. Ebből bőven jutna nekünk is orvoshoz méltó bérre, és életre.
GiulioArisztotelész államában komolyan korlátozzák a szabadságot. Ez ugyanis a polgárok előjoga, és a népesség széles rétege nem rendelkezik polgárjoggal. A nőknek nincsen szabadságuk. És vannak rabszolgák is. Arisztotelész szerint bizonyos emberek természettől rabszolgák, épp ezért megengedhető, hogy valóban rabszolgákká tegyék őket. "Aki ember létére, természettől fogva nem a maga ura, hanem másnak a tulajdona, az a természet rendje szerint szolga; mástól függő ember pedig az, aki ember létére csupán szerzett tárgy, s mint ilyen csak eszköz, mely cselekvésre szolgál, s éppen csak különválasztható attól, aki használja. A rabszolgáknak lehet boldog életük, lehetnek jó uraik, de szabadságuk és jogaik nincsenek."
Arisztotelész egy általában nem szívesen emlegetett elmélete szerint az emberek nagy részét rabszolgasorban lehet tartani, mert rabszolgának születtek. Egy angol egyetem professzora most megvédi az ókori filozófust, és bebizonyítja: a legtöbben valóban rabszolgának születtünk.
Malcolm Heath, a Leeds-i Egyetem professzora azt mondja: Arisztotelész politikailag inkorrektnek tűnő elméletében valójában semmi olyasmit nem állított, hogy a született rabszolgák alsóbbrendűek lennének. Képesek ugyanúgy gondolkodni, mint a többiek, lehetnek nagyon kreatívak és intelligensek is. (Ref. kérdése: orvosokról lehet-e itt szó?)
Egyszerűen csak arról van szó, hogy egy olyan hibával születtek, amely miatt nem képesek felismerni: hogyan lehet jó életet élni - írja a brit professzor.
A nyugati társadalmak az anyagi javak megszerzésére és az örök fiatalság elérése koncentrálnak inkább, nem pedig a velünk született jóság és boldogság kiteljesítésére.
Igy valószínűleg jobban járnánk, ha mi, született rabszolgák, a született rabszolgatartó gazdák, vagyis a görögök kezébe adnánk életünket - írja a The Times.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése