Az egészségügyben különösen

gyakori a megvesztegetés

A Transparency International megbízásából minden évben elkészül a Globális Korrupciós Barométer, mely számos országban kutatja a korrupcióval kapcsolatos hozzáállást.

Az idei barométer 69 ország mintegy 75 000 állampolgárának véleményét tükrözi, Magyarország először szerepelt a felmérésben. A hazai megkérdezettek - a nemzetközi átlaghoz hasonlóan - az üzleti szektort és a politikai pártokat találják a legkorruptabbnak, és a magyarok szerint az egészségügyi szférában élnek a legtöbben megvesztegetéssel. Ágazatukat a földhivatalok, majd a közműszolgáltatók követik a negatív rangsorban.

A közvélemény-kutatás eredménye szerint Magyarországon minden harmadik ember hatástalannak tartja a kormány korrupció elleni törekvéseit. Ebből a szempontból a régióban az országvezetés megítélése nálunk a legborúsabb, Ausztriában pedig a legjobb. Az üzleti szektor tisztaságával szembeni szkepticizmus évről évre növekedő tendenciát mutat: a felmérésben részt vevő országok lakosságának több mint fele szerint az üzletemberek gyakran próbálják megvesztegetéssel befolyásolni a politikát, a törvénykezést és a szabályozásokat. "A nemzetközi eredmények egy gazdasági válság következtében józanul gondolkodó lakosságot, gyenge jogszabályi környezetet és a vállalatok számon kérhetőségének hiányát mutatják" - mondta Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.

"Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a lakosság hajlandó a tiszta vállalatokat támogatni. A vállalatok részéről nagyon erős elkötelezettségre van szükség, elengedhetetlen a kormányzattal való pénzügyi és egyéb kapcsolataik átláthatóságának erősítése" - tette hozzá Huguette Labelle. A Transparency International elnökének szavai annyiban nem igazak a magyarokra vonatkozóan, hogy a többi ország lakóival ellentétben a hazánkban megkérdezettek nagyobb része nem volna hajlandó többet fizetni egy-egy termékért kizárólag azzal a céllal, hogy támogassa a vállalatok számon kérhetőségét.

A barométer 2009-es adatai szerint a megkérdezettek 3%-a tesz bejelentést, ha korrupciót észlel. Vélhetően azért ilyen kevesen, mert az emberek nagy része nem hisz abban, hogy bármi értelme lenne a panasztételnek. A magyar válaszadók 14%-a fizetett az elmúlt évben valamilyen csúszópénzt, ami a régiót tekintve közepes eredménynek mondható: Szerbiában és Ukrajnában 17-18%-os eredményt hoztak ki a szakemberek, míg Horvátországban és Ausztriában 2-3%-os volt a megvesztegetések aránya.

Az egészségügy, mint kiemelten korrupt terület

Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország igazgatója szerint az egészségügyi ágazat korrupcióval kapcsolatos gondjaira - pl. a hálapénzre - a kormányzatnak kellene megoldást biztosítani, mégpedig az ágazatban dolgozó szakemberek alulfinanszírozottságának megszüntetésével. A probléma kulcsa tehát sokkal inkább a rendszer újrastrukturálása, mint a szereplők viselkedésének a jelenlegi körülmények közötti megváltoztatása lenne.

Dr. Leitner György, a GlaxoSmithKline ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a világ minden pontján nehezen összeegyeztethető az egészségügyi szektor a profittermeléssel. Az amerikai-európai társadalom minden más területnél jobban figyel e szolgáltató ágazatra, ezért biztosítani kell a megfelelő nyilvánosságot a területen tevékenykedő cégek pénzügyi folyamataival kapcsolatban. A multinacionális cégek beruházásaik pozicionálásakor fontos szempontnak tekintik, hogy a versenyeztetett országokban mennyire transzparensek a döntéshozatali folyamatok. A transzparencia hiánya miatt - tájékoztatott az ügyvezető igazgató - Magyarország ma nem számít a legvonzóbb helynek a befektetők számára: a GSK anyavállalat legközelebbi beruházását pl. jelenleg úgy néz ki, hogy nem a magyarországi, hanem a román leányvállalat fogja elnyerni.

A transzparencia hiánya a gyógyszeripart is körüllengi - folytatta Leitner György, és hozzátette: nem feltétlenül van jelen a korrupció a nem transzparens környezetben, ám tény, hogy az ilyen környezet a korrupció melegágya lehet. A GSK 2004 óta az interneten tájékoztatja az érdeklődőket klinikai fejlesztési programjairól. Más gyógyszercégek is tesznek lépéseket a tiszta gazdálkodás érdekében - adta tudtul Leitner György. A gyógyszeripar 15 éves etikai kódexszel rendelkezik, melyet 1-2 évente rendszeresen felülbírálnak és szigorúbbá tesznek. "Van fejlődés, már elindult a szükséges megtisztulási folyamat"- vélekedett a vállalatvezető.

Közbeszerzések egy külső cég szemével

Leitner György a közbeszerzésekre vonatkozó tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy mind az egyes intézmények szintjén, mind pedig a kormányzati gyakorlatban látott már pozitív és negatív példát is a versenyeztetés tisztaságát illetően. A csecsemő- és gyermekvédelmi oltások közbeszerzési eljárásai pl. teljességgel kielégítőek, de nem mondható el ugyanez valamennyi oltásra vonatkozóan - vélte a vezető. Megoldást abban látna, ha az érintett felek átláthatósági megállapodást kötnének, melynek fejében külső cég monitorozná az adásvétel tisztaságát, mindkét fél beleegyezésével. A GSK igazgatója hajlandó a jövő évben esedékes ötéves vakcina közbeszerzést külső cég által vezetett etikai audit alá vonni - ezzel technikailag is példát állítva a többi cég elé.

Radnai Anna

Forrás: Kórház