A 10 legnagyobb gyilkos: az ember is csak zsákmány! Már az őseink is különböző élőlényekre vadásztak. Néha azonban fordul a kocka... a zsákmány ragadozóvá lesz. A 3. ÉVEZRED az emberek gyilkosainak világába hívja Önöket. Ha olyan esetekről van szó, amikor az ember lesz zsákmánnyá, tévedés lenne azt hinni, hogy az ember a halál előtti pillanatokban talán csak vicsorgó fogakat, óriási harapó állkapcsokat, karmokat, méregfogakat, csápokat vagy az áldozatát pihe módjára a víz mélyébe vonó szörnyet láthat. Tudományos ismeretek alapján összeállítottuk a támadók listáját. Kiderül, hogy viszonylag gyakran nem igazán a támadó mérete dönt az emberi áldozatok számáról. 1. A SZÚNYOGOK (moszkitók) lassan és csendben ölnek ● Az emberi áldozatok száma: 2-3 millió évente ● Elterjedés: az egész világon Jellemzés:A szúnyogfélék családjába tartozó rovaroknak több mint 3000 faja támadja meg a melegvérű áldozatait. Méretük különböző, de csak ritkán haladják meg a 16 mm hosszt és a 2,5 g tömeget. Egy éjszaka alatt akár 10 kilométert is megtesznek, és 4 órán keresztül, szünet nélkül képesek 2 km/óra sebességgel repülni. Veszélyek: Néhány faj (kizárólag a nőstények!) rendkívül veszélyes betegségeket terjeszt – maláriát és Dengue-lázat. A bőr átszúrása után a támadó véralvadásgátló anyagot tartalmazó nyálat fecskendez az apró sebbe. A nyál egyben fájdalomcsillapítóként is hat, hogy az áldozat ne érezze a szúrást, és ne védekezzen. A nyállal kerül a kórokozó az áldozat szervezetébe. Malária:A legszörnyűbb maláriát a Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű okozza. Ellenáll az oltásnak, a gyógyszernek és rendkívül alkalmazkodó. Az emberek közt a betegséget kizárólag az Anopheles nembe tartózó szúnyogok terjesztik. A szakemberek szerint ez a világ legveszélyesebb állata! A megbetegített emberek száma évente 200–500 millió. ■ információ: Percenként két ember hal meg maláriában, ebből naponta 3000 öt évnél fiatalabb gyermek. A fertőzés leggyakoribb előfordulási helye Afrika Szaharától délre fekvő része, egészen a Dél-afrikai Köztársaság északi részéig. 2. AZ ÁZSIAI KOBRA – hidegvérű gyilkos a hüllők között ● Az emberi áldozatok száma: 50 000 évente ● Elterjedés: Ázsia (bizonyos kobrafajok kisebb mennyiségben Afrikában élnek, ahol többfajta ún. köpködő kobra is fenyeget, csupán 2003-ban fedezték fel a núbiai köpködő kobrát – Naja nubiae) Jellemzés:A kobra az indiaiaknak szent állat, annak ellenére, hogy itt több tízezer gyermek, nő és férfi életét oltja ki. Számos képviselője van, elsősorban Ázsiában. A legjelentősebbeket bemutatjuk. Királykobra (Ophiophagus hannah) A világ leghosszabb mérges kígyója (a hossza elérheti az 5,5 m-t) Indiában, Malajziában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken él (egyebek mellett bambuszültetvényeken). Veszély: A méregmirigyeiben 10 000 szokásos áldozatának megölésére elegendő méreg van, amelyek általában rágcsálók, madarak, gyíkok, békák. Egyetlen adag elméletileg 150 embert ölne meg; emberekre azonban csak ritkán támad. Indiai kobra (Naja naja) A kétméteres hüllő „szemüveg” mintával a nyaka hátsó részén („pápaszemes kobra”) főleg a trópusi Ázsiát kedveli, legnagyobb számban Indiában található. Emberre csak akkor támad, ha veszélyeztetve érzi magát. Először figyelmeztet – felemeli a teste elülső részét, és sziszeg. Amennyiben a potenciális áldozat mozdulatlan maradt, semmi sem történik. Veszélyek: Állkapcsával megharapja áldozatát, és mérget fecskendez a testébe. Egyetlen adaggal (0,2 mg) elméletileg akár 16 embert képes megölni. Egyetlen gramm elegendő lenne 80 ember, 150 kutya, vagy 16 000 egér megöléséhez. Egy nagy példány akár 2,5 g mérget is tárolhat! Kobramarás elleni védelem: kígyóméregantiszérum időben történő beadása. ■ információ: Az indiai kobra Naja naja atara alfaja többméteres távolságra is kifecskendezi a mérgét. Leggyakrabban a szembe céloz. 3. A CECELÉGY halálos álmot hoz ● Az emberi áldozatok száma: kb. 35 000 évente ● Elterjedés: Afrika Jellemzés: Kicsi, észrevétlen (kb. 1 cm), bögölyhöz hasonló sárgásbarna légy, a fekete kontinens legnagyobb réme. Szereti a nyílt szavannát, az esőerdőket, a folyók völgyeit. Veszélyek: A cecelégy (Glossina morsitans) az álomkór kórokozójának hordozója. Esetleges csípés esetén jó tudni, hogy a fertőzés átlagos kockázata 1:100. Vannak azonban olyan területek, ahol a fertőzés veszélye fokozódik. És mi következne ezután? Első tünetként fájdalmas gyulladás jelentkezik a szúrás helyén. Amennyiben erre nem fordítunk figyelmet, jön a második stádium is – megjelenik a nyirokmirigyek duzzanata, láz, fej- és ízületi fájdalom, hidegrázás. Ha nem fordulunk orvoshoz, néhány hónap múlva a kórokozó egysejtű az egész vérkeringésben elszaporodik, bejut az agyba és onnan az egész idegrendszerbe. Csak most következik az álmos időszak, amikor megváltozik az alvás ritmusa – nappal erős álmosság kínoz, ellenben éjszaka nem bírunk aludni. Pszichikai zavartság, személyiségváltozás következik. Fokozatosan elvész az étvágy. Az áldozat élőhalottként vonszolja magát. Védelem: Léteznek megfelelő gyógyszerek, amelyek elsősorban a betegség első stádiumában hatékonyak. Sajnos a gyógyítás drága, így a afrikaiak nem engedhetik meg maguknak. Afrikában ma ez a betegség több mint 300 000 embert támad meg. ■ információ: A szakemberek a modern biotechnológia felhasználásán fáradoznak. Zanzibar szigetén sok millió radioaktív sugárzással terméketlenített hím legyet engedtek ki. A hímek csupán egyszer párzanak a nőstényekkel, amelyek életükben szintén csak egyszer párosodnak. Természetesen ilyen körülmények között már nincsenek utódaik és így lassan kihalnak. Tegyük hozzá, hogy a cecelégy az álomkór mellett más betegségeket is terjeszt, beleértve az állatok közötti járványokat. 4. A SKORPIÓK jogosan keltenek félelmet ● Az emberi áldozatok száma: akár 5000 évente ● Elterjedés: majdnem az egész világ Jellemzés: A bolygónk különböző helyein nagyjából 1300 skorpiófaj él, de az emberre csak megközelítőleg 50 faj jelent veszélyt. Ez főleg a Centruroides nembe tartozó közép-amerikai skorpiókra igaz, valamint kiemelten a sárgásbarna színű vastagfarkú skorpióra észak-Afrikából. A skorpió néhány faja a homokba ássa magát – például Tunéziában, Marokkóban és Algírban. Veszélyek:A skorpió csak akkor támad, ha ingerlik. Testének végén szúrótövis található tömlő alakú tartállyal. A tövist erőteljesen a meglepett áldozat testébe szúrja, és befecskendezi a mérget a két oldalán található kivezetésekből. Védelem: Gyártanak ugyan ellenanyagot a skorpió neurotoxinja ellen, de a szakértők egyelőre nem tartják teljességgel hatékonynak. Mivel a skorpiók az éjszakai vadászat után sötét és nedves zugokat keresik, és különböző tárgyak alá másznak, passzív védelmet jelenthet a ruházat és a lábbeli alapos ellenőrzése használat előtt. ■ információ: Messze nem igaz, hogy minden skorpiócsípés végzetes következményekkel jár! (Ez főleg a Djerbán élők marására igaz). A legtöbb skorpiócsípés éppen a lakásokban fordul elő, főleg gyerekeknél, ami gyakran halállal végződik – legveszélyeztettebbek a csecsemők. A skorpiók számára akadályt jelentenek a sima felületek (például csempe a ház körül), amelyen képtelenek mozogni. 5. AZ ELEFÁNTNAK a mérete a fegyvere ● Az emberi áldozatok száma: több mint 6000 évente ● Elterjedés: Afrika, Ázsia Jellemzés: Az ormányos afrikai elefánt a leghatalmasabb szárazföldi emlős; akár a 4 méteres magasságot is elérheti. Esőerdőkben, szavannákon él, de 5000 m magasság alatti hegyekben is találkozhatunk vele. Testének hossza: 7–9 m (a nőstényeké 6,5–8,5 m), a súlya 6–7 tonna (a nőstényeké 4 tonna), mozgásának sebessége: akár 40 km/óra. Veszélyek: Az elefántok legnagyobb fegyvere a hatalmas méretük. Ezek az állatok már megszámlálhatatlan emberi fejet tapostak szét, és sok ezer edző és tulajdonos testét roppantották ketté, akik előtte gond nélkül használták őket kereskedelemhez, szállításhoz, vagy turisztikai attrakcióként. A legrosszabb esetben az elefánt a „párzási düh” stádiumába kerül, ekkor dühöngő bestiává változik, amely mindent pusztít, ami csak az útjába kerül. Mindkét nemű állat az erős ormányát és a fehér agyarát használja fegyvernek. Az elefántoknak „elefánt” memóriájuk van, és jól emlékeznek arra, ki bántotta őket. Figyelem: Már Charles Darwin is figyelmeztetett: „Egyetlen állat sem olyan veszélyes, mint az elefánt párzási időszak alatt!” Ebben az időszakban ugyanis a tesztoszteron nemi hormon szintje a hatvanszorosára emelkedik, és a pénisz egy „másik ormány” méretűre merevedik. A vágyakozó hímek mindenütt a termékeny nőstényt keresik, és közben képesek megölni a közelükbe kerülő embereket is. Emberre – a párzás időszakán kívül – akkor támadnak, ha az behatol a területükre, vagy keresztezi az útjukat, amelyen a kicsinyeit vezetik a vízhez. ■ információ: Hasonlóan viselkedik az indiai elefánt is (Elephas maximus). A testparamétereit tekintve (magasság 2–4 m, súly 3–5 tonna) kisebb az afrikai rokonánál. A megkülönböztetés legegyszerűbb módja a fül mérte – az indiai elefánt füle lényegesen kisebb, a nőstényeknek általában nem nő agyaruk. 6. AZ AFRIKAI BIVALY kiszámíthatatlan ● Az emberi áldozatok száma: több mint 500 halott évente ● Elterjedés: Közép- és Nyugat-Afrika Jellemzés: Az afrikai bivaly, amelyet kafferbivalynak is szoktak nevezni, az afrikai szavannák növényevője. A hatalmas állat marmagassága 1,4–1,7 m, testének hossza meghaladhatja a négy métert. A felnőtt bika tömege akár a 900 kilogrammot is elérheti, a tehéné ennek nagyjából a fele. A szarvak hossza egy méter is lehet. A bivalyok csordákban élnek, amelyekben több száz példány is él. Egy csorda területének terjedelme a csorda mérete szerint változik; 60-tól 1000 km2. A bivaly futás közben képes elérni az 55 km/óra sebességet. A felnőtt bivaly egyetlen természetes ellensége az oroszlán, a borjak néha a hiénáknak esnek áldozatul. Veszélyek: Nem csak a bennszülöttek tartják szörnyetegnek ezt a gigantikus állatot. Viselkedésében kiszámíthatatlan, és kész megtámadni minden teremtményt, amely megközelíti a csordáját. Szó szerint „kedélyállapot- ingadozással” kell nála számítani – egyszer békés és félénk, máskor vad ragadozó módjára támad, és elindul az áldozattal szembe, hogy lassú és rendkívül fájdalmas halált készítsen elő számára. Erős, vékony szarvával könnyedén átszúrja az egész testet, még a koponyát is. Mivel a bivalyok csordákban élnek, a szerencsétlenül járt áldozatot egyszerre több megvadult állat támadja meg, végül a belső sérülésekbe hal bele. ■ információ: Jelenleg néhány zoológus azzal az érvvel próbálja enyhíteni a bivaly támadó szándékát, hogy csak életveszély esetén öl kegyetlenül. Szerintük az áldozatok elsősorban a nagyvadakra vadaszó vadászok, akik csak meglövik a bivalyt. A turisták a szafarikon veszély nélkül figyelhetik a bivalycsordákat. 7. A MÉHEK nem csak mézet gyűjtenek ● Az emberi áldozatok száma: több mint 400 évente ● Elterjedés: majdnem az egész világ, miközben a Föld pólusai irányában egyre kevesebb van belőlük. Jellemzés: A méheknek (Apoidea) kb. 20 ezer különböző faja röpköd a világban. Életmódjukban különböznek – többnyire együtt élnek, bár magános fajokat is ismerünk. Veszély: Dél- és Észak-Amerika lakosainak réme a rendkívül támadó ún. gyilkos méh (killer bee) lett. Ezt a méhfajtát Earwick Kerr genetikus hozta a világra, amikor a brazíliai kormány kérésére olyan szuperméhet tenyészett ki, amely több mézet képes gyűjteni az európai mézelő méhnél. Ezt úgy érte el, hogy az európai méhet az afrikaival keresztezte, amely azonban agresszív. A kísérlet 1957-ben kikerült az emberi ellenőrzés alól, amikor a repülő gyilkosok véletlen folytán a szabad természetbe kerültek. Állatokat, de embereket is megtámadnak. Ma egymilliárdra becsülik e méhek számát. ■ információ:A területünkön nagyjából 650 méhfaj él. A legismertebb a mézelő méh (Apis mellifera), amely a méz mellett még számos egyéb anyagot is nyújt a méhméreggel (az egészségügyben is használják) bezárólag. 8. AFRIKAI OROSZLÁN – sörényes az emberevő ● Az emberi áldozatok száma: több mint 250 évente ● Elterjedés: Afrika Jellemzés: Az oroszlán (Panthera leo) a legnagyobb és a legerősebb afrikai ragadozó. Erős nála a nemi dimorfizmus (ivari kétalakúság), a hímek 40%-kal nagyobbak, mint a nőstények. Afrikában számos alfaj él. Az oroszlánok falkákban élnek, amelyeknek 5–30 tagja van, de néha ez a szám nagyobb is lehet. A falka mérete számos körülménytől függ – élelem, territórium nagysága, a hímek védekezőképessége megvédeni a falkát stb. A falkát általában négy felnőtt hím vezeti, amelyek megakadályozzák a többi hímnek a területükre hatolását. Veszélyek: Az oroszlánok elsődlegesen a nagy növényevőkre vadásznak, és együttesen támadják meg a zsákmányukat. Halkan odakúsznak az áldozathoz, vagy elrejtőzve megvárják, míg az elmegy mellettük. Gyorsan támadnak, és a zsákmányukat csak ritkán követik 100 méternél hosszabb távolságon. Miután utolérték áldozatukat, mancsával leütik a földre, vagy egy hatalmas ugrással a torkát kapják el, ide irányítják leggyakrabban a harapásukat. Emberevő oroszlánok is léteznek, amelyeknek ízlik az emberhús. Az embert ugyanis csupán lassú, és viszonylag nagy zsákmánynak nézik. A tsavói oroszlánok 1898-ban a mai Kenyában 138 munkást ettek meg egy építkezésen. ■ információ: 2003–2004 között egyetlen oroszlán, amelyet Rufidzsi-i szörnynek neveztek el, Tanzániában 20 hónap alatt 35 embert ölt meg. A közelmúltban az oroszlánok természetes élőhelye Eurázsia északi részétől (Portugáliától Indiáig) egészen Afrikáig tartott (Szahara kivételével). Oroszlánok valaha Amerikában is éltek. 9. A VÍZILÓ szárazon és vízen egyaránt veszélyes ● Az emberi áldozatok száma: több mint 200 évente ● Elterjedés: Afrika (2000 m tengerszint felettig) Jellemzés: A párosujjú patás, nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) vegetáriánus; túlnyomóan olyan vízi növényekkel táplálkozik, amelyek más növényevők számára megemészthetetlenek. (Az emésztésüket a víziló gyomrának speciális felépítése teszi lehetővé.) A víziló hossza 460 cm, marmagassága 150 cm, a hím tömege 1500–3200 kg, a nőstényé 1500 kg. A vízilovak 15–20 fős csordákban élnek, amelyet a domináns hím vezet. Veszélyek: A nílusi víziló a szakemberek szerint Afrika egyik legveszélyesebb állata. A hím és a nőstény egyaránt rendkívül agreszszív, amennyiben kicsinyeik vannak, és egy betolakodó, tehát az ember közelíti meg őket. A legrettenetesebb fegyvere a folyamatosan növő agyarszerű fog, amely (a gyökerével együtt) 70 cm hosszú is lehet. ■ információ: A vízilovak elszántan védik a területüket. Szárazföldön ürülékükkel jelölik meg, amelyet a farkukkal a fák törzsén és a köveken spriccelnek szét. Az úszási sebességük 30 km/óra. A közelükben csónakkal közlekedő bennszülötteket támadják meg. Az ember a víziló hatalmas állkapcsában törékeny faágra emlékeztet. A dühös állat egy pillanat alatt vízbe fojtja vagy megfojtja. 10. BENGÁLI TIGRIS nem szereti, ha a szemébe néznek ● Az emberi áldozatok száma: több mint 20 évente ● Elterjedés: India, Banglades, Nepál stb. Jellemzés: Az összes tigrisalfaj közül neki van a legrosszabb emberevő híre. Zsákmányát a nyakszirt harapásával vagy megfojtással ejti el. Veszélyek: Főként az erdőben élő embereket veszélyezteti – a fakitermelőket és a mézgyűjtőket. A legtöbb négylábú csíkos emberevő Sundarban őserdeiben pusztít, az India és Banglades közti határon. Az emberek itt önvédelemből hátrafelé néző szemet ábrázoló maszkot hordanak, hogy megtévesszék a világ legnagyobb ragadozóját, amely gyakran megijed a nyílt tekintettől. ■ információ: A vietnami háború idején (1964–1975) a tigrisek sok ezer katonát öltek meg mindkét oldalon. Koukal Mihály

2009-08-10