Az Európai Bíróság egészségüggyel kapcsolatos döntései és azok következményei

Norbert Jaeger döntés

Bevezető Jogi háttér Az egészségüggyel kapcsolatos jogesetek az EU-ban A jogesetek következményei A jogesetek következményei: Munkaidő-irányelv és készenléti szolgálat Norbert Jaeger Kohll és Decker Betegmobilitás Európai Unió - új alkotmány, új szociálpolitika? Norbert Jaeger Landeshauptstadt Kiel v Norbert Jaeger döntés (C-151/02 eset), mely szerint a kórházban töltött ügyelet teljes időtartama munkaidőnek minősül. Az Európai Bíróság ítélete 2003. szeptember 9-én született, a főjogász (Advocate General) véleményalkotása már április 8-án megtörtént, mely egybehangzott a későbbi ítélettel. Az Európai Bizottság információs osztálya mindkét alkalommal sajtóközleményt adott az esetről (vélemény, ítélet). Ebben megtudhatjuk, hogy Norbert Jaegernek, a németországi kórházban dolgozó orvosnak munkaideje letöltése után díjazás nélkül rendszeresen készenléti ügyeletet kellett adnia. A német szabályozás szerint a kórházi készenlét és ügyelet pihenőidőnek számít. Az Európai Bíróság szerint a német törvény ellentétes a munkaidőre vonatkozó uniós irányelvvel, miszerint a kórházban töltött idő teljes munkaidőnek számít. A német kormány ígéretet tett arra, hogy január 1-ig módosítják a jogszabályt. Bár sokan úgy vélik, hogy ezzel véget ér az orvosok kizsákmányolása Németországban, a kormány becslése szerint 20 ezerrel több orvosra lenne szükség ahhoz, hogy a döntésnek eleget tegyenek, a pluszköltségek több milliárd eurót is kitehetnek. (A jogeset magyar fordítása ) EU Munkaidő Direktívája (2003/88/EC) nem több, mint 48 órás munkahét minden 24 órában 11 óra pihenés minden 7 napban 24 óra folyamatos pihenés (vagy 14 napban 48 óra) 20 perces munkaszünet 6 órán túli munkaidőben 4 hét évenkénti szabadság külön juttatások az éjszakai műszakban dolgozóknak Orvosgyakornokok számára a direktívát fokozatosan vezetik be: 2004-ig nem több mint 58 órás munkahét, 2009-ig nem több mint 48 órás munkahét. Az eset heves reakciókat váltott ki az EU tagállamaiban, néhányat megemlítünk az angol és német nyelvű sajtóból. Az ír orvosi kamara (Irish Medical Organisation) szerint a német orvos esete kizárja annak lehetőségét, hogy a munkaadók figyelmen kívül hagyják az ügyeletben eltöltött időt a jövőre esedékes heti 58 órás munkaidő csökkentés bevezetésekor. Az ítélet megerősítette az EU Munkaidő Direktívájának megvalósítását célzó tárgyalások szükségét. Az ír egészségügyi minisztérium nem kér felmentést a direktíva alól. http://www.irishmedicalnews.ie/articles.asp?Category=news&ArticleID=8885 A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) jelenlegi gyakorlata szerint az orvosgyakornok pihenési ideje nem számít bele a munkaidőbe. A német orvos esetében hozott döntés több ezer orvos alkalmazását teheti szükségessé a brit kórházakban a megfelelő lefedettség érdekében. Bár az Egyesült Királyság idén még mentességet élvez a Munkaidő Direktíva alól, a jövőre bevezetendő, maximális munkaidőre vonatkozó szabályok érzékenyen érintik majd a munkaerőforrás alakulását. 2004 augusztusától az orvosok heti munkaideje 58 órára fog korlátozódni. A brit orvosi kamara szerint (BMA) az ítélet nyomatékosítja a helyzet sürgősségét és a direktíva megvalósítására való mielőbbi felkészülést, amely jelentős átszervezésekkel fog járni az egész egészségügy területén. http://www.dailyrecord.co.uk/news/ content_objectid=13389712_method=full_siteid=89488_headline=-NHS-IS-FACING-CRISIS-ON-DOC-PAY-name_page.html Orvosgyakornokok számára bevezetett rövidebb munkahét és az ügyeleti idő ebben való beszámítása súlyos következményekkel járhat az NHS számára. Ha a 48 órás munkahétből 12-t ügyeleten tölt egy gyakorló orvos, akkor csak 36 óra állhat rendelkezésre a betegek gondozására. Az EU Munkaidő Direktíváját illetően a TUC nevű brit szakszervezet szerint a jelen törvénykezés nagyon homályos. A jelen szabályok szerint munkaidőnek számít az, amikor "a munkaadójának rendelkezésére állva valaki dolgozik és végrehajtja tevékenységét vagy kötelességeit". Szükségszerű annak tisztázása, hogy milyen típusú "ügyelet" kerül a munkaidő besorolásába. http://news.bbc.co.uk/1/hi/business/3083600.stm Az Európai Bíróság megerősítette, hogy az orvosi készenlét munkaidő Az Európai Bíróság ítélete szerint az orvosok készenléti ideje munkaidőnek számít. Ez akkor is érvényes "ha az orvosnak abban az időben, amiben nem veszik igénybe, szabad pihennie a munkahelyen. " Az ítélettel egy segédorvosnak, Dr. Norbert Jaegernek adott igazat a kieli városi kórházból, aki rendszeresen teljesít készenléti szolgálatot, amelyet részben szabadidővel, részben pénzzel váltanak meg. A kórházban egy szoba áll rendelkezésére, amelyben aludhat, ha nem veszik igénybe. 2000 októberében már az Európai Bíróság spanyol orvosok panaszára hozott olyan ítéletet, hogy a készenléti szolgálat munkaidő. Ezt egy EU irányelvben írták elő. A német kormány vitatta ennek az érvényét Németországra. A kieli városi kórházban 50 orvos tiltakozott az elviselhetetlenül hosszú 24 vagy 32 órás szolgálat ellen. A szövetségi kormány azonban megtagadta az ítélet elismerését. Most azonban, - miután dr. Jaeger panaszát Kiel tartományi főváros ellen a tartományi munkaügyi bíróság a luxemburgi Európai Bírósághoz továbbította és az megállapította, hogy a német szabályozás nem egyeztethető össze a közösségi irányelvvel, - a német kormány most már nem tud kitérni. (Februárban ugyanis a szövetségi munkaügyi bíróság egy hasonló panaszt azzal utasított el, hogy a német munkaidőtörvény nem egyeztethető össze az európai előírásokkal.) A német klinikai orvosok érdekvédelmi szervének, a Marburgi Szövetségnek az elnöke, Frank Ulrich Montgomery "a német kórházi orvosok történelmi győzelméről" beszélt. Clement, a német szövetségi munkaügyi miniszter a munkaidőtörvény szükséges változtatásait be akarja vinni a munkapiac-reform parlamentáris eljárásába. Arra utalt, hogy a kommunális munkáltatók már most az Európai Bíróság által felállított alapelvekhez vannak kötve. A szolgáltatók szakszervezete azt követelte, hogy a döntést gyorsan át kell ültetni a magángazdaságba is. A döntés nemcsak a kórházakra vonatkozik, hanem minden kommunális és magán szakmára is, amelyekben készenléti szolgálatot teljesítenek. (Nem vonatkozik az ítélet magánfelek egymás közötti szerződésére). A sajtó részletesen kommentálja az ítéletet. Előfordul, hogy az orvosok két rendes műszak között 16 óráig is tartó készenléti szolgálatot teljesítenek - részben katasztrofális következményekkel a betegekre. A túlságosan fáradt orvosok kezelési hibákat követnek el. "Már 12 óra tartós igénybevétel után az egész test nyugalom és pihenés után kiált." Egy brit tanulmány szerint 24 óra munka úgy hat, mint egy ezrelék alkohol a vérben. Az ilyen terhelések rövidesen a múlthoz fognak tartozni, mert az Európai Bíróság szerint a készenlét akkor is teljes munkaidő, ha közben az orvos pihenhet. Most az egész műszakrendszert újjá kell szervezni. A Marburgi Szövetség, amely kereken 75000 német kórházi orvost képvisel, 15000 új orvossal és egymilliárd euró többletköltséggel számol. Ulla Schmidt miniszter asszony azonban 2003-ra és 2004-re csak 200 millió eurót bocsátott a kórházak rendelkezésére a munkafeltételek javítására. Az egészségügyi reform keretében ezt évente további 100 millióval fogják emelni. Az előbbi számoknál lényegesen magasabb létszámmal számol a (kórházszövetségnek megfelelő) Német Kórháztársaság. Számításai szerint az ítélet szigorú végrehajtásához 27000 orvost, 14000 nővért és asszisztens kellene újonnan beállítani. http://www.thieme.de/viamedici/politik/artikel/urteil_eugh.html Az ítélet biztonságot jelent a betegeknek és megszünteti az orvosok kizsákmányolását. A szövetségi orvosi kamara elnöke szerint a kormánynak az ítéletet a lehető leggyorsabban jogkonform módon végre kell hajtania és a többletállásokhoz szükséges pénzeszközöket rendelkezésre kell bocsátani. Az egyik idézett kórházigazgató szerint sok orvos a készenléti szolgálatban akar maradni, mert nem akarnak lemondani a havi 500-700 euró többletkeresetről. A segédorvosok keveset keresnek, átlagosan havi bruttó 3000 eurót. A jelenlegi német jog különbséget tesz "munkakészenlét", "készenléti szolgálat" és "behívási készenlét" között. Csak a munkakészenlét számít teljes mértékben munkaidőnek. Ezzel szemben a készenléti szolgálatot és a behívási készenlétet pihenőidőként kezelték, kivéve a szakmai feladatok teljesítésének időtartamát. Az Európai Bíróság szerint döntő, hogy az orvosok részéről a kórházban teljesített készenléti szolgálat a "munkaidő" fogalom karakterisztikus jellemzőit mutatja, hogy egy a munkáltató által meghatározott helyen kell tartózkodniuk és az ő rendelkezésére kell állniuk. Azt a kötelezettséget, hogy a várakozási idő alatt az orvosok tartózkodási helyüket nem választhatják meg szabadon, feladatuk teljesítése részének kell tekinteni. Ezen semmit sem változtat a munkáltatónak az orvosok részére rendelkezésre bocsátott pihenő helyiség. Az Európai Bíróság hozzáfűzi, hogy egy orvos, akinek egy a munkáltató által meghatározott helyen kell tartózkodnia készenléti szolgálata teljes tartama alatt, lényegesen erősebb korlátozások alá esik, mint egy orvos a behívási készenlét alatt. Az előbbinek családi és társadalmi környezetén kívül kell tartózkodnia és kevésbé szabadon rendelkezhet azzal az idővel, amiben nem veszik igénybe. Ilyen körülmények között a készenléti szolgálat orvosánál, akinek a munkáltató által meghatározott helyen kell rendelkezésre állnia, azt az időt, amelyben ténylegesen nem gyakorolja szakmai tevékenységét, nem lehet pihenőidőnek tekinteni. http://www.tagesschau.de/aktuell/meldungen/0,1185,OID2255312_REF1_NAVSPM1,00.html