2009. augusztus 25., kedd


ÉS MI A HELYZET NAPJAINKBAN?

2006. január 6., péntek

Sólyom László
Köztársasági Elnök Úrnak
Szili Katalin
Asszonynak,
az Országgyűlés Elnökének
Gyurcsány Ferenc

Miniszterelnök Úrnak
Polt Péter
Legfőbb Ügyész Úrnak
és a Magyar Országgyűlés
Valamennyi Képviselőjének



NYÍLT LEVÉL

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr!


Szeretne Ön a fizetése negyedéért, esetleg feléért dolgozni?
Bizonyára nem. A magyar orvosok pedig erre kényszerülnek, amikor a törvény szerint őket megillető illetmény negyedéért-feléért ügyelnek, közel két éve.

Független magyar bíróságok már több jogerős ítéletben kimondták, hogy az orvosi ügyeletben eltöltött idő – az Európai Bíróság ítéleteinek megfelelően – Magyarországon is teljes egészében munkaidőnek számít. Kimondták azt, hogy mivel az Európai Unió joga hazánkra nézve kötelező, ezért jogellenesek a hatályban lévő 233/2000. számú kormányrendelet ezzel ellentétes rendelkezései.

Hazánk bíróságai már az orvosok igazsága mellé álltak. Most Önökön a sor, hogy „orvosolják” a hibát és megszüntessék a jogainkat és a törvényességet csorbító állapotot. Ez az Önök feladata és kötelessége.

Mi orvosok, gyógyítani szeretünk, nem pereskedni. A bennünket és családtagjainkat sújtó jogellenes állapot kényszerít minket arra, hogy bírósághoz fordulva érvényesítsük igazságunkat.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Kérjük Önt, kérjük Önöket, hogy szerezzenek

érvényt a jognak és a törvényességnek!


A megjelenést 232 orvos és a Semmelweis EDDSZ anyagilag is támogatta.




A Nyílt Levél megjelenését anyagilag támogató orvosok névsora:

Dr. Adamovich Károly
Dr. Al Ghaoul Nadim
Dr. Antal Szalmás Tamás
Dr. Ábrahám Márta
Dr. Ágoston Zsuzsanna
Dr. Bagó Borbála
Dr. Balla Sándor
Dr. Balogh Ilona
Dr. Balogh Mária
Dr. Barbély István
Dr. Barják Tamás
Dr. Bartha István
Dr. Bálint Alexander
Dr. Bereczky Mihály
Dr. Békési Zoltán
Dr. Bobkó Éva
Dr. Bodonhelyi Zsolt
Dr. Bognár József
Dr. Boksa György
Dr. Bollók Zoltán
Dr. Bondor Gyula
Dr. Borsi Éva
Dr. Bozsó Ferenc
Dr. Breining Ildikó
Dr. Budai László
Dr. Bus Mária
Dr. Büki Andrea
Dr. Bürger Mihály
Dr. Csaba Margit
Dr. Csala Attila
Dr. Cseresnyés Marianna
Dr. Csibi Erzsébet
Dr. Csiky László
Dr. Csillag Márta
Dr. Csoltó Márta
Dr. Csonka Csaba
Dr. Cs. Tóth Zoltán
Dr. Dabasi Gabriella
Dr. Deák Ferenc
Dr. Demetrovics Szilárd Árpád
Dr. Dobai Csilla
Dr. Domokos Beatrix
Dr. Dóka András
Dr. Dömötör Gábor
Dr. Dömötör Károly
Dr. Dubecz Attila
Dr. Dux László
Dr. Erdei Mihály
Dr. Élő Gábor
Dr. Farkas Mária
Dr. Ferencz Péter
Dr. Fintha Attila
Dr. Folmayer Erzsébet
Dr. Fuchs Hilda
Dr. Fujsz János
Dr. Fülep László
Dr. Gálfi Zoltán
Dr. Gergely Gábor
Dr. Gilly Gyula
Dr. Görhöny Géza
Dr. Gulyás Zoltán
Dr. Gyurics János
Dr. Hajdu László
Dr. Hajnal Péter
Dr. Halmai Flórián
Dr. Hamvas Imre
Dr. Hanyecz Vince
Dr. Haris Tamás
Dr. Harka István
Dr. Hegyesi Éva
Dr. Herczeg László
Dr. Herczeg Zita
Dr. Heyam Jolahey
Dr. Holvay Endre
Dr. Horváth Róbert
Dr. Horváth Sándor
Dr. Hrabár Jenő
Dr. Jeney Éva
Dr. Juhász István László
Dr. Juhász Mária
Dr. Kanyó János
Dr. Kapusi Lajos
Dr. Katona Gábor
Dr. Katona M.
Dr. Katona Zoltán
Dr. Kállay Tamás
Dr. Kecskeméthy Gyula
Dr. Kecskés I.
Dr. Kelemen Éva
Dr. Kelemen Imre
Dr. Kenderes János
Dr. Keresztes Mihály
Dr. Kertész Miklós
Dr. Keszthelyi Gyula
Dr. Kincses László
Dr. Kis János
Dr. Koncz Andor
Dr. Koroknai Géza
Dr. Kovács Gábor Csongor
Dr. Kovács István
Dr. Köblös Katalin Gabriella
Dr. Köles József


Dr. Köteles László
Dr. Kővári Jánosné
Dr. Krahling Zsófia
Dr. Kunsági Máté Erzsébet
Dr. Kusai Anikó Éva
Dr. Kürti József
Dr. Lambert Miklós
Dr. Lampek Imre
Dr. Lábdi Katalin
Dr. Láng Andor
Dr. Legeza Tivadar
Dr. Lukács Tóth Ildikó
Dr. Magyar István
Dr. Major László
Dr. Marosy György
Dr. Martinkó István
Dr. Masszi György
Dr. Mánya Kristóf
Dr. Máté Miklós
Dr. Mecseky László
Dr. Mester János
Dr. Mészáros Ilona
Dr. Miszti Lajos
Dr. Molnár László
Dr. Molnár Marianna
Dr. Nagy Ákos
Dr. Nagy Gábor
Dr. Nagy János
Dr. Nagy Marcell
Dr. Nagypál Györgyi
Dr. Nándorfi Géza
Dr. Németh Balázs
Dr. Németh Jenő
Dr. Németh József
Dr. Olasz József
Dr. Orbán Tihamér
Dr. Orosz János
Dr. Osvald Ákos
Dr. Örömy Orsolya
Dr. Papp Béla
Dr. Papp Géza
Dr. Pap Imre
Dr. Pap Zoltán
Dr. Pálinkás Pál
Dr. Pátkainé Dr. Kiss Magdolna
Dr. Péter Miklós
Dr. Pikó Béla
Dr. Polgárdi József
Dr. Poór László
Dr. Pozsegovits Krisztián
Dr. Prinz István
Dr. Rácz Antal
Dr. Rigler Kálmán
Dr. Ringwald Zoltán
Dr. Salamon Attila
Dr. Sallai Péter
Dr. Schiffert András
Dr. Sebestyén Balázs
Dr. Sikó László
Dr. Sinkó Káli Róbert
Dr. Sipos Edit
Dr. Solymosi Attila
Dr. Solymosi Tamás
Dr. Steierhoffer György
Dr. Steer Katalin
Dr. Stohl Viktória
Dr. Szabó Alexandra
Dr. Szabó Alíz
Dr. Szabó Ágnes
Dr. Szabó György
Dr. Szabó Lajos
Dr. Szakács Gabriella
Dr. Szekeres András
Dr. Szelva István
Dr. Szerémy Zsolt
Dr. Széphalmi Péter
Dr. Szíjjártó László
Dr. Szilárd András
Dr. Szilvási István
Dr. Szolyka Tímea
Dr. Szőcs Gabriella
Dr. Tari Rozália
Dr. Telek Géza
Dr. Temesszentandrási Hedvig
Dr. Terentyák András
Dr. Tholt Mária
Dr. Tóth Ilona
Dr. Tóth Mihály
Dr. Tóth Tihamér
Dr. Túróczy Gergely
Dr. Udvardi Judit
Dr. Vághy Richárd
Dr. Vajcs Marianna
Dr. Vályi Péter
Dr. Vanca Julianna Annamária
Dr. Varga István
Dr. Varga Zsolt
Dr. Varró Gyula
Dr. Vass Éva
Dr. Várszegi Tamás
Dr. Zemlényi László
Dr. Zengő Elemér
+ 14 név nélkül támogatást nyújtó Kolléga



Postai okok miatt késett a támogatásuk:
Dr. Béres Imre
Dr. Dósa Gábor
Dr. Pál István
Dr. Telkes Gábor
Dr. Vági Andrea
+ 2 Anonym Kolléga

Dr. Blazsovszky Matild
Dr. Kun-Gazda Melinda
Dr. Molnár István
+ 3 Anonym Kolléga

Dr. Baráth István
Dr. Tóth Sándor
Dr. Wolkóber Ágnes


(A Nyílt Levél újságban megjelent formája - kinyomtatható, kiplakátolható.)
______________________________________________________

JOGI ÁLLÁSPONT

Álláspontunk szerint, amely lényegét tekintve megegyezik

-a Veszprémi Munkaügyi Bíróság 3.M.330/2004/14. számú első fokon hozott ítéletével,
-az Egri Munkaügyi Bíróság 4.M-137/2005/9. számú első fokon hozott ítéletével,
-Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.696/2005/4. számú másodfokon hozott ítéletével,
-és a Zala Megyei Bíróság Mf.21.427/2005/3. számú másodfokon hozott ítéletével,

1. 2004. május 01.-ét követően, az orvos által ügyeletben töltött idő teljes egészében munkaidőnek számít.

2. Az orvost az ügyelet után megillető munkabért a teljes ügyeleti idő után a túlmunkavégzés szabályai szerint kell meghatározni.

3. Fentiek alapján, jogellenesen tartja hatályban a Kormány a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, és a 12/A. § (1), (2) bekezdések rendelkezéseit.

INDOKLÁSA

I.

1. A 2001. január 1.–én hatályba lépő 233/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet 12. § (6), és a 12/A. § (1), (2) bekezdések az orvosok által ügyeletben töltött időnek nem az egészét, hanem csupán egy részét (az ügyeleti idő legalább 12,5%-25%-50%-át) rendeli figyelembe venni, mind a munkaidő meghatározása, mind pedig a munkavégzés után járó munkabér megállapítása szempontjából.

2. 2004. május 1.-én Magyarország felvételt nyert az Európai Unióba. A csatlakozási okmány 53. cikke, amely a közösségi intézmények jogi aktusainak alkalmazhatóságáról szól, kimondja, hogy a csatlakozás időpontjától az új tagállamokat az EK szerződés 249. cikke szerinti irányelvek címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy ezeknek az irányelveknek az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt.

3. A Európai Tanács által 1993. november 23.-án hozott 93/103/EK Irányelv a munkaidő szervezés egyes szempontjairól (továbbiakban: Irányelv) 19. cikke kimondja, hogy az Irányelvnek a tagállamok címzettjei.

4. A csatlakozási okmány 53. cikke értelmében, az EK szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket kivéve, az új tagállamokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről.

5. A csatlakozási okmány 54. cikke szerint, amennyiben a 24. cikkben említett melléklet, illetve ezen okmánynak, vagy a mellékleteinek bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK szerződés 249. cikke szerinti irányelvek rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.

6. A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott melléklet, amely a Magyarországra vonatkozó 10. számú melléklet, nem szól a 93/104/EK irányelv vonatkozásában engedélyezett eltérésről.

Az eddigiek alapján megállapítható, hogy 2004. május 1.-ével, a csatlakozás időpontjával
a Magyar Köztársaság a 93/104/EK irányelv címzettje volt, és úgy kell tekinteni,
mint amely a csatlakozáskor értesítést kapott ezen irányelvről,
s a csatlakozás napjától ezen irányelvnek meg kell, hogy feleljen.

II.

7. Az Irányelv 2. cikkében szereplő meghatározás szerint:

1/ Munkaidő:az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkaadó rendelkezésére áll és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.
2/ Pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek.

8. Az Európai Bíróság C-151/02. Norbert Jaeger ügyben hozott ítéletében a bíróság kifejti, hogy a munkaidő és a pihenőidő Irányelv értelmében vett fogalmát nem lehet a különböző tagállami szabályozások előírásainak megfelelően értelmezni, ezek közösségi jogi fogalmak, amelyeket objektív sajátosságok alapján lehet meghatározni az Irányelv rendszerével és céljával összefüggésben (mint ahogyan azt a Bíróság tette a C-303/98. Simap ügyben).

9. A C-151/02. ügyben a Bíróság kifejtette, hogy a döntő tényező annak megítélése tekintetében, hogy az Irányelv értelmében vett munkaidő fogalmának sajátos elemei jelen vannak-e az orvosok által a kórházban ellátott ügyeletek esetén az a tény, hogy kötelesek-e fizikailag jelen lenni a munkáltató által meghatározott helyen, ez utóbbi rendelkezésére állni és szükség esetén azonnal képesnek lenniük szolgálatot nyújtani.

10. Ugyanezen ügyben a Bíróság kiemelte, hogy az orvosok által az őt foglalkoztató kórházban teljesített ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, függetlenül attól a körülménytől, hogy az ügyelet folyamán a munkavállaló nem végez folyamatosan tevékenységet. Az Európai Bíróság mindezek alapján megállapítja:

Következésképpen a 93/104/EK irányelvvel ellentétes egy olyan tagállami szabályozás, amely az irányelv értelmében vett pihenőidőnek tekinti a munkavállaló által az egészségügyi intézményben teljesített ügyelet nem tevékenységgel töltött részét, és így csak azoknak az időszakoknak a kompenzációját írja elő, amely alatt a munkavállaló ténylegesen szakmai tevékenységet végez.

Kétségtelenül megállapítható tehát, hogy a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdése, valamint a 12/A. § (1), (2) bekezdések szabályozása ellentétben áll az Irányelvvel.

III.

11. Az EKSZ. 249. cikk 3. fordulata szerint az irányelv az elérendő célt tekintve valamennyi címzett tagállamot kötelezi, de átengedi a nemzeti hatóságoknak a módszerek és eszközök megválasz-tásának hatáskörét. Az irányelv tehát jogalkotási kötelezettséget jelent a címzett tagállamok részére, s az átültetési határidő leteltét követően, a tagállamnak az esetleges átültetés hiánya vagy hiányos átültetése miatti magatartása, joghatásokat vált ki, jogkövetkezményekkel jár.

12. Az Európai Bíróság a 148/1978. Tullio Ratti ügyben szögezte le, hogy az irányelv akkor válik közvetlenül hatályossá és alkalmazhatóvá, ha a benne kitűzött beültetési határidő már lejárt.

13. A Bíróság a 8/1981. Ursula Becker ügyben pedig rögzítette, hogy az irányelvre az állammal szemben is lehet hivatkozni, feltéve, hogy azt nem vagy nem megfelelően hajtották végre.

14. A Bíróság több döntése (80/86; C-188/89; C-106/89. számú ügyek) egyértelműen kimondta, hogy minden olyan esetben, amikor tárgyukat illetően egy irányelv rendelkezései feltétel nélküliek és eléggé pontosak, akkor a személyek az állammal szemben támaszkodhatnak ezekre a rendelkezésekre azokban az esetekben, amikor az állam az előírt határidőn belül nem, vagy nem helyesen alkalmazta az adott irányelvet a jogrendszerében.

15. Az irányelv vertikális hatályát mondta ki az Európai Bíróság a C-188/1989. Foster ügyben, amelyben megállapította általános elvként, hogy egy olyan szervezet, melyet állami ellenőrzés mellett, közfunkció ellátásával bíztak meg, olyan szervezetnek tekintendő, amellyel szemben az irányelvekre lehet hivatkozni.

16. Annak érdekében pedig, hogy az irányelv a leghatásosabban érvényesüljön, az Európai Bíróság kimondta a közvetett hatály elvét a 14/83. Von Colson and Kamman és a C-106/1989. Marleasing ügyekben, melyekben rögzítette, hogy a nemzeti bíróság köteles saját nemzeti jogát az irányelv megfogalmazásának és céljának fényében értelmezni, vagyis akként, hogy összhangban álljon a közösségi jogi normával (értelmezési kötelezettség doktrínája).

2004. május 1.-től kezdve tehát az Irányelv hatálya kétségtelenül megállapítható.
Fentiekből nyilvánvalóan levonható, hogy 2004. május 1.-t követően,
a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés,
és a 12/A. § (1), (2) bekezdések hatályban tartása jogellenes.

______________________________________________________

KÖZLEMÉNY


Tekintettel arra, hogy 2004. május 01.-t követően az orvosok jogai, a fent kifejtettek értelmében, tömegesen és tartósan sérültek, és amely jogsértés közel 30 ezer orvost és azok családtagjait sújtja, ezért a Népszabadság 2006. január 07.-i lapszámában (a 10. oldalon) „nyílt levél” formájában hirdetést megjelentető 216 orvos, a hirdetés megjelenésével egyidőben hivatalos beadvánnyal is fordultunk az alábbi személyekhez:


- Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Úrhoz,
- Dr. Szili Katalin Asszony, az Országgyűlés Elnökéhez,
- Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrhoz,
- Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrhoz,
- Valamennyi országgyűlési képviselő asszonyhoz és úrhoz, név szerint.

Hivatalos megkeresésünk tárgya a következő:

A/ Tömeges és tartós jogsértés miatti panasz, és intézkedés kezdeményezése.

B/ Alkotmánybíróság eljárásának privilegizált kezdeményezésére tett indítvány.

C/ Javaslat az Európai Bizottság értesítésére.

Hivatalos megkeresésünkben, a következő intézkedéseket kezdeményezzük:

A/ Elsősorban, kérjük azt, hogy a címzett személyek feladat- és hatáskörükön belül minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak elérése érdekében, hogy ez a jogsértés, amely közel két éve és közel 30 ezer orvost érint, és 30 ezer magyar családot sújt, a lehető legrövidebb időn belül maradéktalanul orvoslást nyerjen.

B/ Másodsorban, indítványozzuk, hogy valamennyi címzett személy szíveskedjen az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21.§-ának (3) bekezdése szerint, a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, valamint a 12/A. § (1), (2) bekezdések alkotmányellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének utólagos vizsgálatára.

INDOKLÁSA

a) Fent kifejtett jogi álláspontunk indoklásából egyenesen következik az, hogy a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, és a 12/A. § (1), (2) bekezdések rendelkezései sértik a Magyar Állam jogharmonizációs kötelezettségét, és így az Alkotmány 7. § (1) bekezdését is.

b) Az 1075/B/2001. AB határozat megállapította /hivatkozik rá a 30/2005. (VII. 14.) AB határozat/, hogy a nemzetközi szerződésben foglalt jogharmonizációs kötelezettségen alapuló jogalkotási feladat teljesítésének vizsgálata is nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának minősül.

c) Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát csak azok kezdeményezhetik, akiket az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (3) bekezdése megjelöl. Álláspontunk szerint a jogalkotó a személyi kör ilyen fokú szűkítésével, privilegizálásával, a kezdeményezésre jogosult személyekhez feladat- és hatáskört telepített, kizárva ezzel alapos alkotmányos aggály esetén – úgy, mint esetünkben is – a diszkrecionális mérlegelés lehetőségét.

Mindezen indokok alapján indítványozzuk az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését.

C/ Harmadsorban, kezdeményezzük, hogy valamennyi címzett személy szíveskedjen az Európai Bizottsághoz fordulni azon alapos aggály tisztázása érdekében, amely szerint a Magyar Állam nem tett eleget a jogharmonizációs kötelezettségének akkor, amikor 2004. május 1.-t követően továbbra is hatályban tartotta a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §-át, a 12. § (6) bekezdését, valamint a 12/A. § (1), (2) bekezdéseit.

INDOKLÁSA

a) A 167/73. Commission v. France (Tengeri Munkajogi Kódex) ügyben az Európai Bíróság rámutatott arra, hogy valamely nemzeti jogalkotásnak – a konkrét ügyben a dereguláció elmu-lasztásának – már a közvetett vagy potenciális hatásai is elegendőek ahhoz, hogy a tagállammal szemben az EKSZ. 169. cikk alapján indítandó szerződésszegési eljárást megalapozzák.

b) Ebből következik, hogy a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, és a 12/A. § (1), (2) bekezdések rendelkezései, mint a közösségi joggal összeegyeztethetetlen jogalkotás hatályban tartása megvalósítja a jogharmonizációs jogsértést.

Ezen indokaink alapján kezdeményezzük azt, hogy a valamennyi címzett személy
a Magyar Állam jogharmonizációs kötelezettsége alaposan aggályos teljesítésének
megvizsgálása céljából, szíveskedjen az Európai Bizottsághoz fordulni.


Megkeresésünk mindhárom pontjával kapcsolatban várjuk valamennyi megkeresett személy válaszát az általa tett vagy tenni szándékozott intézkedésekről; és egyúttal a munkájukhoz felajánljuk bármiféle módon a segítségünket.

Végezetül szeretnénk kinyilvánítani azt, hogy a célunk annak elérése, hogy hazánkban azon kiemelt és magasrendű társadalmi értékek, mint az alkotmányos rend, a jogállamiság és jogbiztonság, a jogrend integritása, a törvényesség, és a bíróságok ítéleteinek tisztelete, ezen túl az orvosok esetében is elismerésre és követésre kerüljenek.

2006. január 07.


Készítette:


Dr. Antal Szalmás Tamás

a 216 orvos képviseletében eljárva



______________________________________________________

Közöségi helyeken eddig megjelent a hír:

Webdoki
HIRTV
MNO
Virtuális Parlament
Magyarorszag.hu 1
Magyarorszag.hu 2


Tényszerű híradás a lakosság felé, a szerző/riporter/újságíró feltételezhetően
megértette a Nyílt Levél mondanivalóját:

HIRTV1
HIRTV2
Délmagyarország
Hirado.hu
Weborvos.hu

Híradás a lakosság felé, a szerző/riporter/újságíró feltételezhetően
nem értette meg a Nyílt Levél mondanivalóját:

RTLKLUB




Nincsenek megjegyzések: