A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kedvezőtlen magyarországi statisztikák és a lakosság növekvő egészségtudatossága tükrében egyre nagyobb a létjogosultsága az ilyen esetekre szóló, egyszerűen és gyorsan igényelhető biztosításoknak.Egy új terméknek köszönhetően a Citibank hitelkártya-birtokos ügyfelei mostantól rosszindulatú daganatos megbetegedésekre szóló biztosítási fedezetet igényelhetnek - egyéni és családi csomagban - saját maguk és szeretteik védelmére.*
Az új biztosítás egyösszegű térítést és 12 hónapon keresztül jövedelempótló támogatást, továbbá egyösszegű műtéti térítést nyújt az ügyfélnek a biztosítási feltételekben rögzítettek szerint abban az esetben, ha rosszindulatú női vagy férfi specifikus daganatos megbetegedést diagnosztizálnak az orvosok nála. Egyéb - nemtől független - rosszindulatú daganatos megbetegedések diagnosztizálása esetén egyszeri, egyösszegű térítés jár. A családi csomag választásakor a kártyabirtokossal közös háztartásban élő házastársra, illetve élettársra és a gyermekekre is vonatkozik a biztosítás. A terméket a Citibank szerződéses partnere, az AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe nyújtja.
„A Citibanknál stratégiánk középpontjában az áll, hogy az ügyfelek igényeihez igazodó pénzügyi megoldásokat kényelmesen és gyorsan igényelhető módon nyújtsuk. Hiteltermékeink bevezetése óta kínálunk a termékekhez kapcsolódó biztosításokat, ezenkívül ügyfeleink 2006-tól már az alap banki termékektől független biztosításokat is igényelhetnek, amelyeket biztosító partnereink nyújtanak. A most bevezetett terméket partnerünkkel együttműködve - a megbízható gondoskodás jegyében - kifejezetten a mi ügyfélkörünk számára terveztük, és jelenleg mi vagyunk az egyetlen ilyen terméket kínáló pénzintézet a magyar piacon. Biztosítási termékkínálatunkat a teljes körű gondoskodás jegyében a jövőben is folyamatosan bővítjük" - mondta Batara Sianturi, a Citibank Magyarország vezérigazgatója.
Alap és kiemelt módozat választható; a választott módozattól függően az egyszeri egyösszegű térítés 1 millió vagy 2 millió forint, a jövedelempótló támogatás 12 hónapon át havi 50 ezer vagy 100 ezer forint, míg a műtéti térítés 200 ezer vagy 400 ezer forint női vagy férfi specifikus rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén. Az egyéb - nemtől független - rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén 200 ezer vagy 400 ezer forint egyösszegű térítés jár a betegség diagnosztizálása esetén. A terméket 18-55 év közötti Citibank hitelkártya-birtokos ügyfelek igényelhetik. A biztosítás havi díja attól függően, hogy az ügyfél hány éves korában vásárolja meg a biztosítást, illetve hogy alap vagy kiemelt módozatot, egyéni vagy családi csomagot választ, 800-tól 16 700 forintig terjed.
Az igénybevételre jogosult Citibank hitelkártya-birtokos ügyfeleket telefonon keresik meg az ajánlattal, és a termékről szóló tájékoztatás meghallgatását követően az ügyfelek kényelmesen, telefonon igényelhetik a biztosítást, amely az igénylést követően azonnal életbe léphet. A biztosításhoz kapcsolódó teljes dokumentációt postán kapják meg az ügyfelek.
* A biztosítás szabadon választható szolgáltatás, nem befolyásolja a hitelkártya-szerződést. A biztosítás részleteit és a kizárásokat a vonatkozó biztosítási feltételek tartalmazzák.
Kezdődik az új tanév, és ilyenkor az oktatók a kurzustematika véglegesítésével és óravázlatok tervezésével vannak elfoglalva. Idén az egyik órám egy általános bevezetés a bioetikába, amit elsősorban másod-harmadéves hallgatók vesznek fel. A társaság általában vegyes: a diákok egy része orvosi pályára készül, mások bölcsész- vagy társadalomtudományi szakok hallgatói. Milyen témák kerüljenek a tematikába?
Mivel a legtöbb diáknak ez lesz az első bioetika- vagy filozófia órája, az első hét általános bevezetés: megbeszéljük, hogyan lehet etikai kérdésekről értelmesen vitázni, mit jelent az etikában az igazság, mi egy jó érv, hogyan kell egy következtetést felépíteni a premisszákból, stb. Ha minden jól megy, a hallgatók a későbbiekben törekedni fognak arra, hogy a nézeteiket ne csak kinyilatkoztassák, hanem érvekkel próbálják megvédeni.
Mivel az első héten a hallgatók minden további nélkül leiratkozhatnak a kurzusról, a lelkesedés fenntartása végett érdemes néhány érdekesebb bioetikai esetet is bemutatni. Az egyik általában az Isten-bizottság története, amin keresztül a bioetika megszületéséről is lehet beszélni.
A kurzus négy részből áll majd. Először az orvos-beteg viszonyról beszélünk, ezután élet és halál kérdéseit vizsgáljuk meg. A harmadik rész a biotechnológiai forradalom által felvetett etikai kérdésekkel foglalkozik, az utolsó pedig az egészségügyi erőforrások igazságos elosztásával.
1. Orvos-beteg viszony.
Ebben a részben beszélni fogunk az informált beleegyezésről, a betegek önrendelkezési jogáról és az orvosok kötelezettségeiről — mint például az orvosi titoktartás vagy a tájékoztatás. Az egyik órán elemezzük a már itt is bemutatott orvosi matematika esetet: a diákoknak el kell dönteniük, hogy mit javasolnának a kórház etikai bizottságának helyében.
Az önrendelkezési jog bonyolultabb eseteivel folytatjuk. Nem minden beteg képes arra, hogy döntsön a kezeléséről: van, aki már nem kompetens, van, aki még nem kompetens, és van, aki sosem lesz kompetens. Hogyan és kinek kell meghozni az őket érintő döntéseket? Az önrendelkezési jog az emberkísérletetekkel kapcsolatban is számos kérdést vet fel. Mikor hajthatók végre kockázatos kísérletek? Megengedhető-e, hogy harmadik világbeli országokban szegény embereket használjunk orvosi kísérletekhez? És ha már itt tartunk, milyen etikai kérdéseket vet fel az állatokon végzett kísérletezés?
2. Élet és halál.
Ebben a részben a legismertebb bioetikai vitákat vesszük sorra. Első nekifutásra az élet szentségének tételét vizsgáljuk meg. Ebből először ahhoz a problémához jutunk el, hogy szabad-e meghalni hagyni a súlyos értelmi fogyatékossággal született csecsemőket és ki hozhatja meg az ilyen döntéseket.
Nem hagyható ki persze az abortusz és az eutanázia sem. Ezek a legveszélyesebb órák, mert előfordulhat, hogy akad olyan, aki a saját nézeteit szeretné hangoztatni ahelyett, hogy mások véleményét meghallgassa. Nem az a cél, hogy bármilyen álláspont mellett kampányoljunk, hanem hogy sorra vegyük a legfontosabb érveket és ellenérveket. Szó lesz nyilván arról például, hogy mi a magzat erkölcsi státusza vagy hogy van-e különbség aktív és passzív eutanázia között.
3. Biotechnológia és etika.
A harmadik részben a biotechnológiai forradalom erkölcsi kérdéseit vesszük górcső alá. Szó lesz őssejtkutatásról, embriószelekcióról, eugenikáról, illetve az emberi természet genetikai úton való megváltoztatásáról. Ezek izgalmas témák, amikről mindenkinek megvan a véleménye. Az egyik órán azt játszuk, hogy a hallgatók etikai bizottságokat alakítanak. El kell dönteniük, hogy a szülőknek legyen-e lehetősége megválasztani születendő gyermekük nemét, illetve hogy milyen esetekben engednék vagy tiltanák a nemválasztást.
4. Egészségügyi erőforrások elosztása.
Egy egészségügyi rendszer működése nemcsak annak a kérdése, hogy jut-e elég pénz a kórházaknak, vagy hogy állami- vagy magánbiztosítókhoz tartoznak-e a betegek. A kurzusnak ebben a részében az elosztási igazságosság általános kérdéseivel indítunk, majd a társadalmi igazságosság elveit egészségügyi kérdésekre alkalmazzuk. A hallgatóknak többek között el kell gondolkodniuk azon, hogy mekkora szerepet adnának a költséghatékonyságnak vagy az életkornak a források elosztásában.
Nem maradhat ki persze a szervkereskedelem sem. Eladhatja-e az ember mondjuk a veséjét, ami megmenti valaki másnak az életét? Ha nem, miért nem? Milyen alapon korlátozhatók az egyéni jogok? Ezek a kérdések a népegészségügyben is felmerülnek: hol húzódik a határ az egyén szabadsága és a társadalmi érdek között?
Az utolsó órán megint azt fogjuk játszani, hogy a hallgatóknak szabályozást kell kidolgozniuk. Ebben az esetben a téma könnyen aktuálissá válhat: az lesz a feladatuk, hogy eldöntsék, milyen sorrendben kapjon a népesség védőoltást egy új típusú influenzajárványban, amikor nem áll rendelkezésre mindenki számára elegendő vakcina.
Ezzel nagyjából kész is a tematika. Kimaradt valami?
http://bioetikablog.hu/
2009. szeptember 1-jén a 211 éves Szent Rókus kórház falai közé költözik Magyarország egyik legnagyobb magánintézménye, a Kontur Klinika. A 2001-ben a magyar örökség részének nyilvánított történelmi múltú kórház negyvenkét szakrendelésével és diagnosztikus lehetőségeivel a plasztikai sebészet nemzetközi gyakorlatban bevált biztonságát garantálja a betegeknek. A befolyó bérleti díjak és az igénybe vett szolgáltatások ellenértékének összege megközelíti a kórház éves költségvetésének tíz százalékát.A főváros szívében születő szimbiózis gazdaságilag és a biztonság szempontjából is működő modell. A perui származású plasztikai sebész főorvos, dr. Vincente Rodrigo külföldi tanulmányútjai során találkozott először a beteg és orvos számára egyformán megnyugtató korszerű megoldással. Felfigyelt rá, hogy az Egyesült Államokban kizárólag kórházi körülmények között végeznek nagyműtéteket, s hogy tengeren túl a kórházi éjszaka költségeinek megtakarítására a szomszédos szállodába viszik át a betegeket, mert az jóval kevesebb pénzbe kerül, mintha a kórtermekben gyógyulnának tovább.
Az elsők között alakult, kizárólag plasztikai sebészeti profilú Kontur Klinika, amelynek Rodrigo doktor az egyik alapító tagja, 1990 óta szolgálja pácienseit. A specialista szakorvosokból, altatóorvosokból, műtőasszisztensekből és ápolónőkből álló, sok éve együtt dolgozó összeszokott csapat 7 ággyal, 3 kórteremmel és egy műtővel 2003-ban a Péterfy Sándor utcai Kórházban folytatta a működését.
Az itt szerzett tapasztalatok továbbfejlesztésével 2009. szeptember 1-jétől 16 orvos munkáját segíti a Szent Rókus Kórházban kialakított háromszor ekkora infrastruktúra: a 20 ágy, a 11 kórterem és a 3 műtő. Az eurokonform intézmény külföldi páciensek fogadására is alkalmas.
Dr. Göböl Zsolt megbízott főigazgató szavai szerint napjaink rendkívül nehéz egészségügyi helyzetében valamennyi aktív és súlyponti kórház súlyos problémákkal küzd. Szemléletváltásnak kell bekövetkezni. Ennek megfelelően alakították ki rehabilitációs osztályaikat, magas szintű ápolási osztályukat. Újra indították művese állomásukat, most épül és heteken belül nyílik plazmaferesis centrum az intézetben. Hogy a meglévő műtők és azok felszerelése se menjen kárba, pályázat útján elnyerték és létrehozták az ország legnagyobb egynapos sebészetét 45 ágyon, ahová 80-nál több orvos jár operálni. A Szent Rókus Kórház elhelyezkedésénél és lehetőségeinél fogva kiváló egynapos centrummá fejleszthető.
A volt nőgyógyászati műtők és kórtermek helyén - melyekben Semmelweis Ignác is dolgozott - nyílik meg az igen magas igényeket kielégítő magán plasztikai sebészet. Európa harmadik legrégebbi, jelenleg is működő - 211 éves - kórháza utat, kiutat mutat a példaértékű kezdeményezéssel.
A Szent Rókus kórház egy küldetést teljesít. Napjainkban tombol a gazdasági válság. A kiutat ebből nem az elvonás jelenti. A jó recept a gazdaság élénkítése, a folyamatos beruházás. A Szent Rókus kórház most ezt valósítja meg - kezdte köszöntőjét a pénteken tartott sajtótájékoztatón dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke. Beszédében elhangzott, hogy a 2001-ben a magyar örökség részének nyilvánított intézmény ezentúl művészetet is teremt. Az emberi test művészetét. Az idetérő páciensek jó kezekben lesznek, és elégedetten távoznak majd. Ha pedig elégedetten távoznak, azt is jelenti, hogy egy pest megyei intézmény nyújtott nekik kifogástalan minőséget. Ez az elégedettség pedig tovább növeli jó hírét a klinikának, a kórháznak, de Pest megyének is.
A Kontur Klinika komoly hangsúlyt fektet a sokoldalú, alapos és felelős tájékoztatásra. Kiemelten fontos feladatának tekinti a kamaszoknak szóló ingyenes tanácsadást.
Vannak időszakok, - sőt, pillanatok - amikor az első számú vezető válaszút elé kerül. Politikai, gazdasági, pénzügyi, szervezeti, szerkezeti, etikai és még sok más okból a szervezet (intézményrendszer) átalakítása, megújítása elkerülhetetlenné válik.Az okok lehetnek külsők és belsők egyaránt. Ennek a gyakorlatban olyan jelei vannak, hogy pl. folyamatosan veszteséges a termelés és a gazdálkodás, a szervezet működése nehézkessé válik, áttekinthetetlen a szervezeti hierarchia, ebből következően a feladat és felelősségi kör. Nem működik a teljesítménymérő és ösztönző rendszer, felborulnak a szervezet hatalmi viszonyai, romokban a szervezeti kultúra, megtépázott az arculat és a goodwill...
Vészhelyzet akkor áll elő, ha mindezek a szervezeti anomáliák hirtelen, legtöbbször külső környezeti tényezők hatására (pl. a mostani gazdasági világválság) következnek be. Többféle megoldás van a működés normalizálására. Mindegyik úgy kezdődik, hogy: mérd fel a külső és belső ágazati környezetet; mérd fel, hogy milyen materiális és szellemi források, eszközök, humán erők állnak rendelkezésedre. Majd gyűjts pontos adatokat, elemezz, auditálj; készíts előzetes tervet, vitasd meg azt először a szűkebb, majd a tágabb szakmával.
Készíts részletes tervet, vitasd meg azt a stakeholderekkel (érintettekkel); próbáld meggyőzni az érintetteket (a szakmát és a társadalmat) a terveid igazáról. Hittel és érzelmekkel érvelj, kommunikálj, utazd be az országot, fejtsd ki mindenkinek, hogy ettől a tervtől lesz csak nyugodt, békés, egészséges az élete. Győzd meg őket, hogy ez a járható út. Addig azonban ne csinálj semmit, amíg nem állítottad magad és az igazad mellé az érintettek nagy részét. Azonban bármilyen módszerrel is fogsz hozzá, bár akárhány szakmai szervezetet, állampolgárt sikerül meggyőznöd, minden esetben számítanod kell az érintettek és az intézmények, az egész szervezet ellenállására, a szervezeti tehetetlenségre, inerciára, vagyis a szervezet változásellenességére, mint objektív tényezőre.
Egy jó vezető mindennapi munkájának része a szervezeti inerciával való folyamatos birkózás. A legjobb vezetők viszont olyan szervezeti kultúrát honosítanak meg a szervezetben, amelyben a változás és annak kezelése alapérték, viselkedési norma, magatartás, sikk, trendi - vagy ahogy tetszik.
A (vélt vagy valós) vészhelyzet
Vajon miféle "vészhelyzet" volt 2006-ban, ami miatt rapid módon ki kellett cserélni az egészségügy "épületének" néhány "tégláját"? A kérdésre a válasz persze minden válaszolótól inkább csak partikuláris és szubjektív lehet, hiszen nem konkrét felmérésen alapul, de mindenképp egyfajta rálátást és realitást igyekszik tükrözni.
Elismerem, hogy a gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az egészségügyben is sokasodtak a megoldásra váró feladatok. Ilyenekről lehetett akkoriban a sajtóban olvasni, hogy pl.: a kórházak, egyéb egészségügyi intézmények jogviszonyának és finanszírozásának tisztázása, a "potyautasok" számának csökkentése, a gazdálkodási problémák, az intézmények felújítása, korszerűsítése, kontroll nélküli működése, a működés racionalizálása, a minőségi betegellátás javítása, az informatikai hálózat kiépítése, a képzés anomáliái.
Arra viszont nem emlékszem, hogy vészhelyzet alakult volna ki az egészségügyben 2006-ban. A fentebb felsorolt szimptómák közül néhány ugyan erőteljesebben volt észlelhető, de meggyőződésem, hogy körültekintő diagnózis, megalapozott stratégiai terv elkészítése után, a megfelelő terápia jól orvosolta volna a problémákat.
A terv semmi, a tervezés minden
Engedtessék meg, hogy ennek a menedzserek körében axiómává vált mondatnak a második részét kommentáljam. Ebben a mondatrészben ugyanis benne van a vezetés lényege. Benne van a fentebb leírt teljes folyamat, a tények, a lehetőségek, a vélemények számbavétele, az alkotás semmivel össze nem hasonlítható izgalma, a "jó megoldás" formálódása a viták, egyeztetések, kommunikációs csetepaték során. Benne van az érintettek, a szűkebb és a tágabb közösség együttgondolkodása, és az is, hogy a folyamat végére sajátjukká tudják tenni az elején még talán idegen javaslatokat, elképzeléseket, stratégiai sarokpontokat.
Az egészségügyi politika irányítói 2006-ban azonban nem a szisztematikus stratégiai tervezésben, hanem csak és kizárólag az egészségügy teljes piacosításában és a verseny mindenhatóságában hittek. Egy szűk politikai és szakmai elit hirtelen és találomra három "téglát" mozgatott meg - rövid szakmai és társadalminak nem igazán nevezhető egyeztetés után - a magyar egészségügy addig, ha nehézkesen is, de működőképes "épületében".
Bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, vagyis úgymond "fizetőssé" tették az egészségügyet. Az egyéni felelősség, és az öngondoskodás szükségességét hangsúlyozták abban a közegben, amelyben korábban e két fogalom használata nem volt igazán része a közbeszédnek - és elfogadták a több-biztosítós modellt favorizáló törvényt.
Kórházbezárásokkal, radikális aktív ágyszám csökkentéssel, jelentős krónikus ágyszám növeléssel, a betegeknek a járóbeteg-ellátás felé való terelésével kívánták a működést racionalizálni - átfogó és átgondolt stratégia nélkül.
Persze az elfogadott törvényekben e három, nem szakszerűen felsorolt döntésen kívül volt más is, de ezek voltak azok, amelyek leginkább a közfigyelem fókuszába kerültek, és ezek voltak azok, amelyek irreverzibilis folyamatokat indítottak el a magyar egészségügy szervezeti-, működési-, oktatási-, HR- és morális rendszerében.
Sajnos a meggondolatlan, előkészítetlen intézkedések hatásai - "mint fémbe a savak" (József Attila) - hosszú évekre belemaródtak az egészségügy idegrendszerébe, szinte megbénítva a rendszerszintű értelmes cselekvés lehetőségeit; összezilálva a jó és a rossz fogalmát, az orvos és a beteg kapcsolatát.
Pedig véleményem szerint mindegyik elképzelésben volt ráció! Például a valódi biztosítók bevonásának terve, az igénybe vett szolgáltatások forintosítása, az intézmények racionális (adott esetben összevont) működtetése stb.
A (menedzseri) szakmai igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a reformnak nevezett átalakításban a több-biztosítós modell volt az egyedüli olyan elképzelés, amit egyáltalán reformnak lehet nevezni. A többi - a menedzseri szakirodalom és gyakorlat szerint - inkább az inkrementális, és a korlátozott mértékű radikális változások kategóriájába tartozik. Vagyis azokba, amelyek az első számú vezető alapvető és mindennapi (rutin) kötelességei közé tartoznak. Amelyeket kommunikációs lufik és görögtüzek nélkül is meg kell lépnie egy szervezet, intézmény, intézményrendszer normális működtetése érdekében.
Az volt azonban a legnagyobb baj, hogy a sokszor homályos fő célokon kívül a célokhoz vezető utat még az ötletgazdák sem ismerték. Ezért rögtönöztek. Emlékszem a több-biztosítós törvény elfogadása után az érdeklődő biztosítók bennünket is megkerestek, "hátha mi többet tudunk". Nem tudtunk többet. Hazánkban hetek alatt formálódott (volna) az, amiről a britek tíz évig vitatkoztak.
Dénes Gábor
főtitkár Menedzserek Országos Szövetsége
Forrás: IME
A 10 legnagyobb gyilkos: az ember is csak zsákmány! Már az őseink is különböző élőlényekre vadásztak. Néha azonban fordul a kocka... a zsákmány ragadozóvá lesz. A 3. ÉVEZRED az emberek gyilkosainak világába hívja Önöket. Ha olyan esetekről van szó, amikor az ember lesz zsákmánnyá, tévedés lenne azt hinni, hogy az ember a halál előtti pillanatokban talán csak vicsorgó fogakat, óriási harapó állkapcsokat, karmokat, méregfogakat, csápokat vagy az áldozatát pihe módjára a víz mélyébe vonó szörnyet láthat. Tudományos ismeretek alapján összeállítottuk a támadók listáját. Kiderül, hogy viszonylag gyakran nem igazán a támadó mérete dönt az emberi áldozatok számáról. 1. A SZÚNYOGOK (moszkitók) lassan és csendben ölnek | ||
Laurie Garrett Pulitzer-díjas szerző a The Lancet nevű orvostudományi folyóiratban fejtette ki nézetét, hogy az univerzális egészségügyi fedezet nincs összefüggésben egy ország GDP-jével. A kérdést azt teszi időszerűvé, hogy míg jelenleg éles viták folynak az Egyesült Államokban az egészségügy reformjáról, 47 millió lakos nem rendelkezik semmilyen egészségügyi fedezettel. Emellett további 25-45 millió lakosnak van elégtelen biztosítása, amely családi csődhöz vezetne egy jelentősebb betegség esetén. Tanulmányok rámutattak arra, hogy a 2005-ben csődöt jelentett amerikai családok fizetésképtelenségének legalább felét egészségügyi események okozták.
Ugyanakkor sok alacsony GDP-vel bíró ország mint Costa Rica, Kuba, Gambia és Gabon ért el említésre méltó lefedettséget, szemben olyan gazdagabb országokkal mint Kína, India és az Egyesült Államok. Azok az országok, amelyek a legnagyobb sikert érték el az univerzális egészségügyi fedezet stratégiáival három kérdésre voltak képesek válaszolni a legmagasabb politikai szinten:
• Mi az állam szerepe és felelőssége a lakosság egészsége tekintetében?
• Mi az egyén felelőssége saját egészsége tekintetében?
• Melyek az elfogadható külső felek, mi a szerepük/felelősségük?
Mexikó egy olyan államnak tekinthető, amely mindhárom kérdésre az egészségügyi kiadások növelésével válaszolt - a GDP 4,8%-áról 6,5%-ra 2003-tól 2006-ig. Az adóbevételek, munkaadói járulékok és az egyéni befizetések behajtására innovatív rendszereket hoztak létre. 2007-re a lefedett mexikói lakosság 20%-kal növekedett, az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele szárnyalt, a szegénységgel szembenéző háztartások száma erősen lecsökkent. Mexikó jó úton halad, hogy 2010-re elérje a teljes lefedettség célkitűzését, csak úgy mint Latin Amerika egésze, mely reménnyel szolgál Afrika, Közel-Kelet és Ázsia számára, hogy ők is tehetnek hasonló lépéseket.
A szerzők szerint egyre inkább teret nyer az univerzális egészségügyi fedezetnek a biztosítási rendszereken keresztül történő bevezetése, amelyek kezdetben speciális csoportokat vesznek célba, mint nők, gyermekek, szegények, végzetes betegségekben szenvedők. Pl. a Millenniumi Fejlesztési Célokhoz kapcsolódó új globális kampány térítésmentes szolgáltatásokat hirdet a gyermekek és nők számára hozzáférési korlátok nélkül. Ban Ki-Moon az Egyesült Nemzetek főtitkára a Globális Egészségügyi Fórumon tartott beszédében egyértelmű támogatását adta az univerzális egészségügyi fedezet törekvésének, valamint a szegény és sebezhető lakossági csoportok rövid távú megcélzásának. (SZL)
Forrás:
http://www.medicalnewstoday.com/articles/161325.php
Az újinfluenza elleni védőoltás előkészületei fokozzák az oltások szabályai iránti érdeklődést. Az egyik fő kérdés, hogy jár-e pénz az orvosnak az oltás beadásáért. Sajnos jogunk egyelőre adós marad a tiszta megoldással.
Az influenza elleni védőoltás nem kötelező, és mint ilyen, sem állami, sem egészbiztosítási alapon nem jár térítésmentesen. Az ilyen, részben vagy egészben biztosítási csomagon kívüli ellátások árát (térítési díját) jogszabály tartalmazza. Az oltás elvégzésére az az egyszerű rendelkezés vonatkozik, hogy nem lehet érte többet kérni, mint amennyit az oltóanyagért fizetni kell. Világos: ha az oltóanyag árából ezer forintot kell kifizetnünk (a többit a biztosító állja), akkor az orvos legfeljebb még egyszer ezer forintot kérhet tőlünk, amikor beadja az oltást. Ez akár logikus is lehet: mégse kérhessen az orvos százezer forintot egy injekcióért.
Igen ám, de mi van, ha az oltóanyagért nem kell fizetni semmit? A jogszabályokból ilyenkor az adódik, hogy az oltás beadásának térítési díja legfeljebb 0 forint lehet. Akkor most van térítési díj, vagy nincs?
Nem példátlan, hogy valaminek az árát más értékhez kötjük: így van ez például az ügyvédek esetében, amikor az ingatlan értékéhez viszonyítva alakul ki az adásvételhez kapcsolódó munkadíj, vagyis az a lakás értékének x százaléka. Ugyanez a módszer alkalmazható házak tervezésénél. Ezekben az esetekben viszonylag kiszámítható, bejáratott piaci árak alapján jól kalkulálható az ügyvéd, a mérnök bevétele, ha pedig a piac gyökeresen átalakul, változtathatók az arányok, aztán majd kiderül, hogy piacképes-e az új díjtétel.
Ha viszont az állam jogszabály útján köti valami máshoz egy tevékenység ellenértékét, majd önmaga ezt a „valami mást” ingyen adja, azzal alapvetően ellehetetleníti a jogszabály eredeti szándékok szerinti alkalmazását.
Képzeljük csak el, ha holnaptól a tisztítóüzemekre vonatkozna egy jogszabály, amely szerint a tisztítás díja legfeljebb a nadrág árának megfelelő összeg lehet (önmagában – látszólag – nincs vele gond), majd holnapután az állam ingyen szétosztana hatmillió nadrágot. Mindenki boldogan vinné ingyentisztításra az ingyennadrágot, a tisztító pedig nyelné a veszteséget, esetleg tönkremenne.
Ha az édesanyám Bécsből hoz nekem oltóanyagot, és nekem ajándékozza, tehát nem kell érte fizetnem, attól még nem várom el az orvostól, hogy erre tekintettel ő is ingyen adja be az oltást. Az oltás beadását az oltóanyag árához kötő rendelkezés jogbizonytalanságot okoz, mivel attól függően, hogy az oltóanyagot az állam miként bocsátja rendelkezésre, akár kiüresedhet a térítési díjat meghatározó szabály: az oltóanyag egyébként szimpatikus ingyenes biztosítása esetén lehetővé válik, hogy az orvosok ne kapjanak semmit azért, amiért egyébként a törvény szerint járna nekik ellentételezés.
http://jogomvanhozza.hu/
Dr. Székely Tamás Egészségügyi Miniszter Budapest Tisztelt Miniszter Úr! A médiából értesültünk arról, hogy a H1N1 típusú új influenza vírus okozta nagyobb méretű járvány megelőzése érdekében a magyar kormány 6 millió adag védőoltást rendelt 7 milliárd forint értékben.
Tekintettel arra, hogy a betegség megelőzésében, felismerésében és kezelésében döntő szerep hárul a háziorvosokra, házi-gyermekorvosokra, a szükséges járványügyi stratégia kialakítása előtt szeretnénk felhívni azokra a jogi anomáliákra a figyelmet, amelyek a megfelelő járványügyi védekezés hatékonyságát veszélyeztetik.
A kormány tervei szerint 4 millió lakost kell védőoltásban részesíteni. Az új típusú H1N1 vírus elleni oltóanyaggal történő immunizálás az oltandók számának megsokszorozódását jelenti. A járvány elleni védekezés nem csak az egészségügyi intézmények költségeit növeli meg, hanem az alapellátásét is.
Nagy tömegek immunizálása az egyébként jellemzően hurutos időszakban a háziorvos rendelési idejében teljesíthetetlen, szakmailag kifogásolható (a cseppfertőzéssel terjedő betegségben szenvedőket az oltandókkal közös helységben várakoztatni). Plusz időt, ezzel együtt plusz finanszírozást igényel.
Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok a háziorvos ellátandó feladatai között (4/2000 II.25 EüM r.) az állam felelősségeként, az alapcsomag részeként, központi költségvetésből finanszírozott ellátásként határozzák meg a külön törvényben, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátását, így a járványügyi érdekből végezett védőoltások beadását (1997. évi CL IV. 142. § (2) n.).
A háziorvosi tevékenység finanszírozása az E. Alapból teljesítményarányosan történik. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) t) pontja szerint az E. Alap terhére nem vehető igénybe a nem kötelező védőoltással történő immunizálás. Értelemszerűen tehát ezt a tevékenységet a központi költségvetésből kell az államnak finanszíroznia.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet 117. § (1) szerint „…a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.”
Ugyanakkor az Egészségbiztosítási Alap bevételei között szerepel a központi költségvetési hozzájárulások között az „Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás” címen 3, 9 milliárd forint, valamint az Egészségügyi Minisztérium kiadásai között az „Egészségügyi ágazati célelőirányzatok” soron az „Oltóanyag beszerzés” 4,026 milliárd forint.
A megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások nem tartoznak abba a körbe, amibe a kötelező védőoltások, nevezetesen az állam a kötelező védőoltással kapcsolatosan bekövetkező esetleges egészségkárosodásért felelősséget vállal (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 58.§), így a kormány erre vonatkozó rendelete olyan térítési díj nélküli tevékenység végzésére kényszeríti a háziorvosokat, amelynek esetleges következményeiért súlyos anyagi felelősséggel járó kockázatot kénytelenek vállalni.
A védőoltások beadása – a törvényi előírások szerint – orvosi feladat. Szakmailag vállalhatatlan, súlyos felelőtlenség a nem megfelelően tesztelt, a lakosság felét érintő védőoltás esetleges szövődményeinek kockázata. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a haszon-kockázat elemzések elvégzését és a hatóságilag elrendelt, de önkéntes védőoltások esetében is az állam egyetemleges felelősség-vállalását. A feladatok, a felelősségi viszonyok és a teljes ellátási folyamat finanszírozására vonatkozó kérdések tisztázása nélkül nem lehet sikeres a prevenciós munka. A fent említett szempontok figyelembe vételét ajánljuk megfontolásra a döntéshozók számára. Az ide vonatkozó jogszabályok hivatkozott részeit mellékeljük.
Szeged, 2009. augusztus 5.
Kasszaorvosi Szervezet
Elég volt a vizitdíj, a kompenzáció utáni kéregetésből, a diplomáciából, abból, hogy a kormányzat rabszolgaként kezel minket, és közben röhög rajtunk is, meg a betegeken is, egymásnak osztogatva 10-100 milliókat. Nem ennyit ér a munkánk. A kormány minden évben eltapsol egy rakás pénzt a klientúrája fenntartására. Ebből bőven jutna nekünk is orvoshoz méltó bérre, és életre.
GiulioArisztotelész államában komolyan korlátozzák a szabadságot. Ez ugyanis a polgárok előjoga, és a népesség széles rétege nem rendelkezik polgárjoggal. A nőknek nincsen szabadságuk. És vannak rabszolgák is. Arisztotelész szerint bizonyos emberek természettől rabszolgák, épp ezért megengedhető, hogy valóban rabszolgákká tegyék őket. "Aki ember létére, természettől fogva nem a maga ura, hanem másnak a tulajdona, az a természet rendje szerint szolga; mástól függő ember pedig az, aki ember létére csupán szerzett tárgy, s mint ilyen csak eszköz, mely cselekvésre szolgál, s éppen csak különválasztható attól, aki használja. A rabszolgáknak lehet boldog életük, lehetnek jó uraik, de szabadságuk és jogaik nincsenek."
Arisztotelész egy általában nem szívesen emlegetett elmélete szerint az emberek nagy részét rabszolgasorban lehet tartani, mert rabszolgának születtek. Egy angol egyetem professzora most megvédi az ókori filozófust, és bebizonyítja: a legtöbben valóban rabszolgának születtünk.
Malcolm Heath, a Leeds-i Egyetem professzora azt mondja: Arisztotelész politikailag inkorrektnek tűnő elméletében valójában semmi olyasmit nem állított, hogy a született rabszolgák alsóbbrendűek lennének. Képesek ugyanúgy gondolkodni, mint a többiek, lehetnek nagyon kreatívak és intelligensek is. (Ref. kérdése: orvosokról lehet-e itt szó?)
Egyszerűen csak arról van szó, hogy egy olyan hibával születtek, amely miatt nem képesek felismerni: hogyan lehet jó életet élni - írja a brit professzor.
A nyugati társadalmak az anyagi javak megszerzésére és az örök fiatalság elérése koncentrálnak inkább, nem pedig a velünk született jóság és boldogság kiteljesítésére.
Igy valószínűleg jobban járnánk, ha mi, született rabszolgák, a született rabszolgatartó gazdák, vagyis a görögök kezébe adnánk életünket - írja a The Times.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke nincs meggyőződve arról, hogy helyes és járható út egy magánjogi szerződés orvos általi elkészítése és aláíratása a beteggel, de az oltással kapcsolatos termékfelelősség kérdését rendezni kell.A kamara elnöke erről pénteken beszélt az MTI megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy Keszthelyi Gyula tardi háziorvos jogi nyilatkozatot íratna alá azokkal, akik be szeretnék magukat oltatni az új influenza elleni védőoltással. Ezen kezdeményezéshez eddig 160 kollégája csatlakozott.
Keszthelyi Gyula az MTI-nek elmondta: a nyilatkozat megtételének egyrészt jogi, másrészt szakmai okai is vannak. Mint hozzátette, a háziorvosok tevékenysége két csoportra osztható. Az egyiket az Országos Egészségügyi Pénztárral (OEP) kötött szerződés keretében végzik, az összes többi - ilyen a nem kötelező oltások beadása - polgári jogi kategória. Ez utóbbi tevékenységek egy részének végzésére nincs szerződésük, márpedig piaci környezetben gazdasági szereplők nem szolgáltathatnak úgy, hogy nem tartják be a vonatkozó jogi szabályokat - hangsúlyozta.
A páciensekkel egyébként termékfelelősséggel kapcsolatos nyilatkozatot szeretnének aláíratni a csatlakozó orvosok. A polgári jog szerint az, aki szolgáltat, nem zárhatja ki a saját felelősségét. A szolgáltatást önként igénybe vevő beteg azonban megteheti, hogy jognyilatkozatot tesz, amelyben eláll a szolgáltatóval szembeni kártérítési követelés jogától arra az esetre, ha az oltás következtében egészségkárosodás, haláleset, szövődmény következik be, feltéve, hogy az oltást végző személy a szakma szabályai szerint járt el, tehát vétlen a következményben.
Az orvos szerint "a magyar állam most egy nem kötelező oltásdömpinget akar kötelezőként eladni úgy, hogy ezért semmiféle felelősséget nem akar vállalni, mert azt mondja, hogy ez nem kötelező".
Éger István közölte: azt a jogszabály egyértelművé teszi, hogy kiktől lehet az oltásért pénzt kérni. Az ingyenes védőoltás beadásáért az orvos nem kérhet pénzt attól, aki arra jogosult, az ingyenességi körbe nem tartozókkal pedig legfeljebb a gyógyszer patikai árát fizettetheti meg.
Mint mondta, a felelősség kérdése mindig visszatérő probléma, megérti azt az aggodalmat, hogy egy új oltásnál ez napirendre kerül. "Nincs megnyugtatóan kimondva, fehéren-feketén, hogy egy ilyen típusú oltás vonatkozásában, esetlegesen nagyon ritkán, de statisztikailag mérhető szövődmények esetén ki viszi a balhét" - fogalmazott.
Véleménye szerint az erre jogosult hatóságok bármelyike tehetne egy olyan felelősségi nyilatkozatot, amely ezt a helyzetet tisztázza, egyértelművé teszi. Az orvosnak olyan dokumentummal kellene rendelkeznie, amely egy esetleges szövődmény kapcsán egy bírósági eljárásban vagy kártérítési perben őt megvédi, ha a beadással kapcsolatos egyéb szakmai szabályokat betartotta.
Falus Ferenc országos tiszti főorvos az MTI-nek szerdán elmondta: az oltással kapcsolatban a gyártói felelősség érvényesül, az orvosra elsősorban a beadás kapcsán felmerülő felelősség hárul. "Az oltóanyag minőségével kapcsolatos felelősség nem terheli az oltást beadó orvost" - tette hozzá.
Az Egészségügyi Minisztérium az MTI megkeresésére pénteken közölte: a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendelet egyértelműen fogalmaz. Eszerint a háziorvos feladatai közé tartozik a járványügyi érdekből végzett védőoltások beadása is, tekintet nélkül arra hogy az kötelező vagy sem. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottak száma szerinti finanszírozásban részesül, amelynek a részét képezi a járványügyi érdekből kötelező feladatként elvégzett védőoltások beadása is.
A minisztérium hozzátette: felmérik, hogy milyen többletköltséggel jár az oltás beadása, és gondolkodnak a többletfinanszírozás lehetőségén.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai rendkívüli ülésén Székely Tamás egészségügyi miniszter arra a kérdésre, hogy ki fogja beoltani azokat, akik ezt kérik, azt válaszolta: a háziorvosok, a foglalkozás-egészségügyi és az iskolaorvosok, de valószínűleg lehetőség lesz arra is, hogy például a háziorvosi asszisztencia adja be a vakcinát. ( Forrás: MTI )
Ez menthetetlen és védhetetlen. Ezért (sem) vagyok MOK tag. Tagadnak, félrebeszélnek. Hazudnak. Mint a vízfolyás.
"Az Egészségügyi Minisztérium az MTI megkeresésére pénteken közölte: a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendelet egyértelműen fogalmaz. Eszerint a háziorvos feladatai közé tartozik a járványügyi érdekből végzett védőoltások beadása is, tekintet nélkül arra hogy az kötelező vagy sem. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosítottak száma szerinti finanszírozásban részesül, amelynek a részét képezi a járványügyi érdekből kötelező feladatként elvégzett védőoltások beadása is."
És ott van az OEP álláspont:
Nem kötelező védőoltás beadását az OEP nem finanszírozza.
és az EBF álláspontja :a nem kötelező védőoltás beadása térítésköteles.
Az EbTv-t már nem idézem többször, világraszóló szégyen, ha a MOK a finanszírozás alaptörvényét sem képes a mellékelt miniszteri indoklás segítségével sem helyesen értelmezni.
Ha a MOK jogásza nem tudja, hogy a törvény a miniszteri rendeltnél magasabb rendű jogszabályként követendő ütközés esetén, az a vég. T. Elnök úr, majd ezt nagy betűvel leírom neked, hogyha romlott volna látásod:
Általános indoklás
Így többek között fizetni kell a finanszírozási és szakmai protokollban foglaltaktól eltérően igénybe vett ellátásokért, a különböző alkalmassági vizsgálatokért (pl. gépjárművezetői, lőfegyvertartói, különböző foglalkozások alkalmassági vizsgálata), a hivatásos sportolók ellátásáért, az esztétikai célból nyújtott szolgáltatásokért, a detoxikálásért, a nem kötelező védőoltásokért.
Részletes indoklás
18.§
Ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra - az ellátási csomagok meghatározásának részeként - azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek különböző okok miatt nem az Egészségbiztosítási Alap terhére vehetők igénybe, tehát amelyekért a biztosítottnak is fizetnie kell akkor is, ha azt egyébként finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe."
2006. évi 115. Törvény miniszteri indoklása. István, el tudod olvasni?
Akkor most igen, vagy nem?
Vajon ki mondja meg nekem? István, kiröhöglek. Szarvashiba. Ha meg az a jogász mondta, aki tagoknál a bírósági végrehajtó szerepét játssza, azt sürgősen tovább kell képezni. Küldd hozzám.
Tárgy: | perközösség |
2009.08.05-én az Egészségügyi Minisztériumba eljuttattunk egy levelet (melyet a KSZ tagok is megkaptak) az influenza elleni védőoltások tárgyában. Levelünk a jogi osztályhoz került, ott foglalkoznak(?) vele, hivatalos választ eddig nem kaptunk.
Ezzel egyidőben Keszthelyi Gyula kollégánk "perközösség" szervezését kezdte, melynek célja az úgynevezett járványügyi érdekből adandó, nem kötelező, a betegek számára térítésmentesen biztosított influenza elleni - és a hasonló feltételekkel adandó Prevenar - védőoltások jogszerű végzésének, és finanszírozásának, valamint az oltásokkal kapcsolatos felelősségvállalás kérdésének tisztázása azt vállaló ügyvédi iroda segítségével.
Az ügyvédi iroda ajánlata megérkezett. Az ügyvédi irodának az orvosok csak személyesen, saját nevükben adhatnak megbízást.
A fenti kérdések tisztázását a Kasszaorvosi Szervezet vezetősége is fontosnak tartja és támogatja (mint azt a miniszternek küldött levelünk is bizonyítja) azzal a megjegyzéssel, hogy a védőoltások beadását nem akadályozhatja a finanszírozás tisztázatlansága, mert ez orvos-szakmai szempontból nem vállalható. Mivel a perközösséghez egyesület nem csatlakozhat, ezért közre adjuk az ügyvédi iroda ajánlatát, elérhetőségét és a megbízás feltételeit. Melékeljük a megbízási szerződés szövegét.
Üdvözlettel:
A Kasszaorvosi Szervezet
vezetősége
Már több mint 160 orvos csatlakozott Keszthelyi Gyula háziorvos kezdeményezéséhez, aki szerződést iratna alá azokkal a betegekkel, akik oltást kérnek az új influenza ellen. Az orvosok azt mondják, hogy ők nem vállalnak felelősséget az oltóanyag mellékhatásaiért, ezért van erre szükség. Az országos tisztifőorvos viszont az RTL Híradónak azt mondta: felesleges az orvosoknak emiatt aggódniuk, mert a mellékhatásokért legfeljebb a gyártó céget lehet felelősségre vonni, az orvosokat nem.
„Az oltóanyag okozta kár miatt nem az oltó személyzetet, vagy a társaságot éri a felelősség” - ilyen nyilatkozatot iratnak alá háziorvosok azokkal, akik bármilyen védőoltást szeretnének beadatni maguknak. Valami ehhez hasonló papírt szeretnének aláíratni az új influenza elleni oltással kapcsolatban is. Azt mondták: ha nekik kell mindenért vállalnia a felelősséget, akkor inkább nem oltják be a betegeket.
„Amennyiben azok a hivatalos válaszok fognak érkezni, hogy a teljes felelősség az oltásért az orvosé, akkor az oltóorvos dönti el, hogy egyáltalán hajlandó-e oltani, vagy nem” – mondta Kertai Aurél háziorvos.
Az országos tisztifőorvos szerint nem kell aggódniuk az orvosoknak, őket az oltóanyag mellékhatásaiért nem terheli felelősség.
„Az oltóanyaggal kapcsolatos szövődményekért a gyártó a felelős, az orvos a beavatkozásért felelős” – mondta Falus Ferenc országos tisztifőorvos.
Az oltóanyagot azonban szakszerűen kell tárolni, például hűteni. Keszthelyi Gyula szerint erre hivatkozva a gyártó átháríthatja a felelősséget. A tardi háziorvos blogbejegyzésén egy olyan képet közölt, amelyen az látszik, hogy járdakövön, szabad levegőn tartanak egy láda oltóanyagot. Felette a megjegyzés: „ha én lennék a gyártó, bemutatnám ezt a képet a bíróságon, és mindenkit elküldenék a francba.”
Szerződés ide-vagy oda, az egészségügyi jogász szerint az orvosnak akkor is be kell adnia az oltást, ha a beteg nem ír alá semmit.
„Szükséges az, hogy az orvos beadja ezt az oltást minden további feltétel, minden további szerződés aláírása nélkül” – mondta Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász.
A tiszti főorvos szerint a következő két évben majdnem biztos, hogy Magyarországon is végigsöpör az új típusú járvány, ezért úgy látja, hogy mindenkinek hasznos lehet az oltóanyag.
Aggódnak a háziorvosok a kötelezően ingyenes újinfluenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban.
Mint Keszthelyi Gyula tardi háziorvos az ATV Jam című műsorában elmondta, jogszabály kötelezi őket arra, hogy a nem kötelező oltásokat csak térítési díj ellenében adhatják be, ugyanakkor egy bizonyos betegcsoport – gyerekek, várandós asszonyok, krónikus betegek – esetében ezt mégis „0 forintért” kell megtenniük.
Falus Ferenc, az ÁNTSZ főigazgatója ugyanakkor a műsorban elmondta, a plusz munkáért plusz finanszírozást fognak kapni a háziorvosok. Ennek mértéke azonban még egyeztetés alatt van. Hozzátette: mintegy 3,5 millió azoknak a száma, akiknek jár az ingyenes védőoltás, és azt a háziorvosok adják be. Az országos tisztifőorvos szerint a háziorvosok aggodalma inkább az elégtelen finanszírozásukkal áll összefüggésben.
Keszthelyi Gyula arról is beszélt, hogy a kormánynak nincs joga eldönteni, hogy a páciensek milyen terápiát vesznek igénybe. Mint mondta, az újinfluenza megelőzése érdekében más gyártmányú védőoltást éppúgy igénybe vehet bárki, mint például gyógyszeres kezelést.
Falus Ferenc szerint ugyanakkor a háziorvosoknak figyelembe kell venniük a szakmai ajánlásokat, amelyek szerint például a megelőzés szempontjából az antivirális tabletták gyermekek esetében nagyobb veszélyt jelentenek, mint hasznot. A vakcináról szólva pedig hozzátette: a hazai gyártmányú oltóanyagot az állam itthon támogatja, így az tízszer olcsóbb lesz, mintha mondjuk Németországban vásárolná meg valaki.
Keszthelyi doktor azt is aggályosnak tartotta, hogy az orvosok nem ismerik az oltóanyag összetételét, és nem tisztázott a felelősség kérdése: mi történik, ha valaki rosszul lesz tőle.
Az ÁNTSZ főigazgatója ugyanakkor kiemelte: az oltóanyag összetétele ismert, a felelősség pedig az oltóanyag gyártóját terheli.
atv.hu
Egy nagyon érdekes mondatfolyam: Falus:... azért ez csúsztatás, mert valami vagy kötelező vagy nem kötelező ......az influenza oltásnál minden ember eldöntheti, hogy.........de vannak beteg emberek.... és ennek a 3 és fél millió embernek KÖTELEZŐ a háziorvosoknak beadni az oltásokat !!! - hááát, nem lett világosabb, tényleg kötelezőként akarják elsütni............
..
