Van-e Magyarországon fuzárium veszély?

Ketyeg-e Magyarországon a fuzárium bomba?

A problémára egy ötéves szegedi kislány esete hívta fel a figyelmet , aki menstruál, csomók vannak a mellében és ciszta miatt műteni kell. Ez esetben egy genetikailag hordozott betegségről van szó, vagy kiváltásában valóban szerepe lehetett a fuzárium toxinnak?Az utóbbi években több hormonálisan beteg gyereknek az étrendjét és vérmintáját is vizsgálták a szegedi kutatók és egyes esetekben nagymértékbrn emelkedett toxinértékeket találtak.A csecsemők és a kisgyerekek azért fokozottan érzékenyek a fertőzésre mert a testtömegükhöz arányosan jóval nagyobb mennyiségű élelmiszert fogyasztanak mint a felnőttek , így könnyebben felhalmozódnak a szervezetükben a toxinok.A fuzárium elsősorban a gabonaféléket és a kukoricát támadja meg. Az esős idő a szemtermés kialakulása idején kedvez a gomba növekedésének, a nem megfelelő tárolás esetén tovább halmozódhat elsősorban a gabona héjában a toxin. A megengedett határték feletti esetekben a termést nem szabad emberi táplálkozásra felhasználni, de az állatokkal, egy bizonyos szint alatt, még feletetik.A táplálkozáskutatók szerint a veszélyforrást a teljes kiörlésű gabonalisztek jelentik. A mai ismeretek szerint az állatokban nem halmozódnak fel a toxinok (csak az egyik fajtájuk),mert gyorsan lebomlanak, így a táplálkozási láncban nem tartják veszélyesnek az állati termékeket. Nagyon nagy, a szokványosnak sokszorosa mennyiséget kellene fogyasztani belőlük, hogy mérgező hatást fejtsenek ki, ami hányást , hasmenést jelent.

Kérdés az, hogy a magyar lakosság vagy annak egy része fogyaszt-e -olyan fertőzött élelmiszert, amely ugyan nem okoz látványos tüneteket ,de a hosszútávú, kezdetben rejtetten maradó hatásai egyértelműen károsak?A fuzárium toxinjai gyengítik az immunrendszert, a szaporodószervekben okoznak elváltozást mind az emberi,mind az állati szervezetben és van olyan fajtájuk is ,amely egyértelműen rákkeltő.

Zártkörű tanácskozást hívott össze a Élelmiszerbiztonsági Hivatal a gabonában található fuzáriumtoxin miatt.” Nincs méreg a gabonában” közölte Budai Bernadett, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdai kormányülésen mondott beszámolóját idézve hangsúlyozta: a szakhatóságok - korábban is, de a mostani esetek miatt is - folyamatosan vizsgálják a gabonák, illetve a gabonatermékek fertőzöttségét és nem találtak egy mintában sem magas toxinértéket az elmúlt években .Egy élelmiszerkutatónő is úgy nyilatkozott, hogy ” nincs ok pánikra, s nem szabad kimondani, hogy senki se egyen teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket. A változatos étkezés nem csak táplálkozás-egészségügyi, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is előnyös. Így egy esetleg problémás termékből nem juthat egyszerre sok szennyeződés a szervezetbe.”

Három nappal a miniszteri nyilatkozat után azzal ellentétes hírről értesülhettünk. Egy élelmiszerlánc kérte a termékeinek a vizsgálatát, amely pozitív eredménnyel zárult. Egyes Cerbona termékekben a megengedettnél magasabb százalékban találtak mérgező anyagot. Ezek az első kiterjesztett vizsgálatok.Miután egy bajai malom durum lisztjében kimutatták a fuzárium toxint, a MAGOSZ elnöke továbbra is azt mondja, nincs gond a magyar búzával, csak az árát igyekeznek letörni egyesek.

2007 óta van egységes EU szabályozás a toxin megengedett koncentrációjára vonatkozóan.

A gabonatermelő országoknak és a gabonatermelőknek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy termékük tiszta minősítést kapjon.
A termés, az élelmiszer alapanyagok majd a feldolgozott termékek kezelése és ellenőrzése egyaránt nagy felelősséggel jár. Az ezzel kapcsolatos politikai nyilatkozatok, törvényhozói és igazgatási döntések úgyszintén.A potenciális veszélyekről sokszor csak ilyen botrányok esetén értesülő lakosság egészsége múlik rajta.Várjuk a további eredményeket és ha szükséges, az ennek megfelelő élelmiszerbiztonsági intézkedéseket .

Élelmiszer-etika – régimódi történet?

2009. június 5. | Forrás: szabadfold.hu
„Az etikai kérdéseket az élelmiszerlánc tekintetében is prioritásként kell kezelni, a társadalom értékítéletét e tekintetben meg kell erősíteni. A beletörődést, a szemhunyást, a cinkos összekacsintást a társadalomnak el kell utasítania. A becsületességnek, a korrektségnek, a szakmai hitelességnek, a hozzáértésnek vissza kell adni régi tekintélyét. A tisztességes, mások és a társadalom érdekeit figyelembe vevő magatartás, az emberi és szakmai tisztesség ugyanis nem csak régimódi történet, hanem bizonyítottan gazdasági, üzleti, társadalmi előny”

http://www.agroland.hu/?hir=5131

Süth Miklós: az élelmiszer-biztonság a fogyasztó felelőssége is

2009. június 10. | Forrás: sonline.hu
Minden élelmiszer mellett nem állhat ellenőr; nem mindig az olcsó gyanús; az élelmiszer-terrorizmus ellen kell a felkészültség. Interjú Süth Miklós szakállamtitkárral, aki vásárlóként egyszer már hibázott.

….- Fontos feladata van az élelmiszerlánc összes szereplőjének, a tudományos tényekkel dolgozó kutató-fejlesztőknek, a feldolgozó és értékesítő üzleti világnak és a hatóságnak.

….- A magyar élelmiszer megjelenése örömteli tény és jelentős eredmény, hiszen a ma is létező, kiváló magyar élelmiszereknek komoly hagyományuk van, melyhez a szakembereink ellenőrzései biztosítják a megfelelő hátteret.
….
- Minden élelmiszerbotrány hihetetlenül pozitív, mert elrettenti a botrányokat okozókat, és lehetőséget ad a tisztességeseknek, hogy hosszú távon sikeresek legyenek. Ebben is csak a fogyasztó, a vállalkozói szféra és a hatóság együttes fellépése tud eredményt elérni. Persze nem lehet minden élelmiszer mellé ellenőrt állítani, ezért minden alkalmat megragadunk, hogy a fogyasztót, a vásárlót tudatos vásárlásra, fogyasztásra ösztönözzük.

- Mennyi a felelőssége a vásárlásban a fogyasztónak, és mennyi az üzletnek vagy a hatóságnak?

- A felelősséget nem lehet így megosztani. Amikor mi, fogyasztók leveszünk a polcról egy terméket, felelőssé válunk, hogy honnan vesszük le, kitől vásároljuk, miként próbáljuk az egészségünket fenntartani. Viszont a fogyasztó nem tud mikrobiológiai vagy maradékanyag-vizsgálatot elvégezni. De ha egy vásárló elégedetlen egy üzlet higiénéjével, és mégis vásárol, ugyanolyan felelős, mint egy hatóság. A hatóság évente néhányszor tud szankcionálni, de a vásárló naponta.

- Az élelmiszerbotrányok mekkora részét fedhetik föl a tényleges visszásságoknak?

- Nehéz ezt megbecsülni. Ha tudnánk, már nem lennének botrányok. Különféle szervezetek szerint bizonyos szektorokban a 30-40 százalékot is elérheti a problémás termékek aránya.

- Hol ketyeghet ma a következő élelmiszerbomba?

- Egy ilyen bomba mindig mindenhol ketyeghet, ezért a figyelmet sosem egy témára irányítjuk, folyamatos az ellenőrzés az összes területen. Az ellenőrzést mindig az elmúlt év jellemzői és a fogyasztói szokások változásai szerint tervezzük.

http://www.agroland.hu/?hir=5183

Fuzárium dosszié:

Békésben még nincs fuzáriumgombára utaló tünet

2009. június 24. | Forrás: beol.hu

Békés megyében eddig senki nem gyanakodott arra, hogy fuzáriumgombával fertőzött gabonából készült ételt evett volna. A botrányt egy ötéves szegedi kislány esete robbantotta ki, aki menstruál, csomók vannak a mellében és ciszta miatt műteni kell.Szűcs Péter hódmezővásárhelyi gyermekendokrinológus - aki Békéscsabán is rendel - csak az elmúlt évben legalább tizenöt, hormonális problémákkal küzdő beteget kezelt már. Arról, hogy volt-e közöttük Békés megyei, nem kívánt nyilatkozni.Az MR1 Kossuth rádiónak elmondta, a méreg kihat a lányok és fiúk későbbi nemzőképességére és rákkeltő hatású. A toxin az anyatejen keresztül az újszülöttekre is veszélyes. Más endokrinológusok úgy vélik, a felnőttek sem viselik el gond nélkül a mérget, de nőknél nehezebben tetten érhető, hogy mitől alakult ki hormonális zavaruk.

http://www.agroland.hu/?hir=5368

Fuzárium: rendkívüli tanácskozás a szennyezett gabona miatt

2009. június 19. Forrás: beol.hu

Zártkörű tanácskozást hívott össze a Élelmiszerbiztonsági Hivatal a gabonában található fuzáriumtoxin miatt - tudta meg az MR1-Kossuth Rádió. A gombából származó szennyeződés gyengítheti az immunrendszert, rákot és korai serdülési elváltozásokat okozhat.Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal felmérése szerint a felnőttek 5-10 százalékát terheli a határértéknél magasabb fuzárium-toxin, vagyis a gabonában előforduló gomba termelte méreg. A csecsemőknél és gyerekeknél még nagyobb lehet ez az arány. A hivatal ezért zártkörű tanácskozást hívott össze.A szennyeződések akár az immunrendszer legyengülését, rákot és serdülési elváltozásokat is okozhatnak. Szeitzné Szabó Mária, a hivatal főigazgatója a rádió reggeli műsorában kijelentette: a helyzet nem riasztó, ugyanakkor megpróbálnak egyeztetni a termelőkkel és a feldolgozókkal, hogyan lehet csökkenteni a búzában a fuzárium-fertőzést.

http://www.agroland.hu/?hir=5305

Fuzárium gomba: nincs méreg a gabonában

2009. június 25. | Forrás: MTI/ szabadfold.hu

Budai Bernadett, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdai kormányülésen mondott beszámolóját idézve hangsúlyozta: a szakhatóságok - korábban is, de a mostani esetek miatt is - folyamatosan vizsgálják a gabonák, illetve a gabonatermékek fertőzöttségét

Csaknem ötezer vizsgálat
A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2008-ban közösen vizsgálta a kereskedelmi forgalomban lévő magyar eredetű gabonatermékeket, vagyis liszteket, korpákat, és gabonapelyheket. A szakemberek összesen 303 élelmiszer és 4 takarmánymintában kerestek 16 féle fuzárium-toxint, a 4.912 vizsgálat alatt azonban egyetlen esetben sem találtak hormon hatású mérget - fejtette ki a kormányszóvivő.

Nem érkezett panasz
Kiemelte: a hatóságok - az elmúlt napok sajtóhíreit követően - célirányos vizsgálatokat is végeztek, de sem fuzárium fertőzöttséget, sem pedig arra utaló jeleket nem tapasztaltak, hogy bármilyen egyéb hormon tartalmú toxin került volna az élelmiszerekbe. Továbbá sem a háziorvosoktól, sem a szakhatóságoktól nem érkezett panasz, illetve hivatalos bejelentés arról, hogy bárki is gabonaipari terméktől betegedett volna meg - mutatott rá.

Nem találtak fuzárium-toxint a magyar gabonatermékekben a magyar és a külföldi szakhatóságok sem a napokban végzett célzott vizsgálatok, sem pedig az elmúlt évek során.Gráf József agrárminiszter a kormány tegnapi ülésén beszámolt arról, hogy sem az idén, sem tavaly nem találtak fuzárium-toxinnal szennyezett gabonaterméket az országban - számolt be a kormányszóvivő. Budai Bernadett hangsúlyozta: az elmúlt napok sajtóhírei miatt kiemelten vizsgálták a fuzáriumgomba, illetve egyéb hormontartalmú toxinok jelenlétét az élelmiszerekben, és semmit nem találtak.Nemcsak itthon, de külföldön sem volt panasz a magyar gabonára, holott az utóbbi években több millió tonnányi termék lépte át a határt.

Székely Tamás egészségügyi miniszter a kormánynak arról számolt be, hogy jelenleg semmiféle tudományos bizonyíték nem utal arra, hogy fuzárium tartalmú élelmiszerek megbetegedéseket okoztak volna.A héten egy 5 éves Csongrád megyei kislány megbetegedését hozta összefüggésbe kezelőorvosa a fuzárium-toxinnal fertőzött élelmiszerrel. Az egészségügyi hatóságok most megvizsgálják, milyen élelmsizereket fogyasztott a család és utánanéznek a család étkezési szokásainak is.

http://www.agroland.hu/?hir=5395

Túl sok a fuzárium a bajai durumlisztben

Dátum: 2009-06-28
Bevonják az üzletekből a bajai Diamant Malom teljes kiőrlésű lisztjét, mivel meghaladja benne a fuzárium a határértéket. Az MR1-Kossuth Rádió már többször is beszámolt arról, hogy egyes hazai gabonatermékekben túl sok a fuzáriumgomba
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=9054…

Külföldre is került a fuzárium-toxint tartalmazó búzából

Dátum: 2009-06-29
Miután egy bajai malom durum lisztjében kimutatták a fuzárium toxint, a MAGOSZ elnöke továbbra is azt mondja, nincs gond a magyar búzával, csak az árát igyekeznek letörni egyesek. A szaktárcához megérkezett laborvizsgálatok azt mutatják: valóban találtak fuzáriumot a beküldött mintákban
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=9064…

Fuzárium: nincs ok pánikra

2009. június 29. | Forrás: sonline.hu

Sokkolta az egészséges táplálkozás híveit, amikor kiderült: az élettanilag, rostbevitel szempontjából leghasznosabbnak tartott teljes kiőrlésű élelmiszerek olyan mérgeket tartalmazhatnak, amelyek például szaporodásbiológiai elváltozásokat okozhatnak.Nemrég adott hírt a hazai sajtó egy tízéves kisfiúról, akinek nőni kezdtek a mellei, valamint egy ötéves kislányról, aki menstruált. Mindkét esetben felmerült, hogy a gyerekek az egészséges táplálkozás jegyében fogyasztott müzlik, gabonapelyhek, teljes kiőrlésű biopékáruk miatt lettek betegek. A feltételezett „tettes” egy a gabona kalászán jelentkező gombafertőzés, a fuzárium, amely bizonyos körülmények között mérgeket termel.

- A fuzáriumos fertőzés régi és állandó problémája a mezőgazdaságnak - mondta Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem élettani és állathigiéniai tanszékének professzora, rektorhelyettes, aki régóta kutat a témában. - Ez a gombafajta kifejezetten kedveli a mérsékelt égöv klímáját, olyannyira, hogy három-öt évente előfordulhat akár járványszerű fertőzés is.

A professzor asszony szerint szigorú növényvédelmi programmal jelentősen csökkenteni lehet a gombafertőzést, de teljesen kiirtani sohasem lehetséges: mikotoxin-, azaz méregmentes gabonát képtelenség előállítani.

A fuzárium méreganyaga a teljes kiőrlésű árukban lehet jelen
- Évszázadok óta jelen van Magyarországon - folytatta -, bár igaz, az intenzív növénytermesztés felerősítette. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden gabona mérgező, a mikotoxin szintekre vonatkozóan a jogszabály határértéket állapít meg, melynek betartását a hatóság ellenőrzi. Az egészségügyi határértéket mindig a legkisebb, már mérgező mennyiség század, nem ritkán ezredrészében állapítják meg. Az pedig a termelő, a gyártó és a forgalmazó felelőssége, hogy ezt az értéket ne haladhassa meg a piacra került termék toxintartalma.

A mérgezett termékben már kis mennyiségben is kimutatható a toxin, mely jellemzően a teljes kiőrlésű gabonából készült árukban van jelen, ugyanis a penészgomba által termelt méreg legnagyobb része a gabona külső héjában, azaz a korpában rakódik le.

A fuzárium leggyakoribb toxinja inkább emésztőszervi problémákat okoz
- Magyarországon a leggyakoribb a DON-toxin - magyarázta Kovács Melinda -, ám ez kevésbé mérgező, s inkább emésztőszervi problémákat okoz, ételmérgezéshez hasonlatos tüneteket produkál. Az ösztrogén, azaz női hormonális hatású F2-toxin kifejezetten a korpában található, s ugye, ez az egyik alapvető összetevője a teljes kiőrlésű termékeknek. De kutatásaink során találkoztunk olyan fuzárium toxinnal, a fumonizinnal, melynek bizonyított a rákkeltő hatása.

Mivel a fuzáriumok eloszlása nem egyenletes a gabonán, így előfordulhat, hogy ugyanazon lisztből készült termékeknél az egyikben kimutatható, a másikban nem a fertőzés. Ráadásul a gabonát nem csak a szántóföldön támadhatja meg a gomba, nem megfelelő tárolás esetén tovább nőhet a toxintartalom.

Normális esetben emberi fogyasztásra csak olyan gabona kerülhet, melynek méreganyag-tartalma alacsonyabb, mint a meghatározott határértékek. Ezek fellett a gabonát csak állati takarmányként lehet hasznosítani, illetve nagyon magas toxintartalom esetén már úgy sem.

Változatos étkezés esetén elenyésző a fuzárium-szennyezés
- Állati eredetű élelmiszerként viszont nem tud továbbterjedni - állította a professzorasszony -, azaz húsban, tejben, tojásban nincs ilyen méreg. Emberi megbetegedést tehát főleg gabonafélék okozhatnak: a hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is az észlelő orvos köteles jelenteni. Elképzelhető, hogy a hírekben szereplő két gyermek megbetegedését tényleg a fuzárium toxin okozta, úgy két évtizede Szeged környékén is akadt néhány hasonló eset.

Ennek ellenére, úgy gondolom, nincs ok pánikra, s nem szabad kimondani, hogy senki se egyen teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket. A változatos étkezés nem csak táplálkozás-egészségügyi, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is előnyös. Így egy esetleg problémás termékből nem juthat egyszerre sok szennyeződés a szervezetbe.
http://www.agroland.hu/?hir=5423

Tartalmaz-e fuzáriumot a magyar kenyérgabona?
http://www.hungary.indymedia.org./node/12740

A velünk élő fuzárium hatása a műzlievő gyerekekre

Ebből az ügyből még nagy botrány lehet.Hazánkban gyerekorvosok figyeltek fel arra, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelentkező, korai ivarérésnek megfelelő testi tüneteket mutató gyerekek között nagyon gyakori a főleg vegetarianus étrendet fogyasztók száma.A háttérben a hazai gabona nagyfokú fuzárium fertőzése állhat.

Az ügy kapcsán megbízott vizsgáló laboratóriumok a kereskedelembe kerülő termékek jelentős részében mutattak ki magas toxinszintet.
Ma reggel az MR1 en nyilatkozó eü. minisztériumi tisztviselőnő azt állította, hogy az általuk tavaly levett mintákban ezzel ellentétben nem találtak emelkedett szinteket. Az ügy kapcsán zártkörű megbeszélést hívtak össze.

A probléma nem újkeletű, mert az alábbi cikkek közül az első szerint már 2006-ban az exportra vizsgált gabonák több mint a felében volt a fuzárium toxin szint a megengedett felett. A klimaváltozás is kedvező körülményeket teremthet a gomba fejlődésére , mellette a mezőgazdasági technológiáknak is jelentős szerepük lehet a védekezésben.

A második cikkben található képen vakarja a fejét a cowboy.
Mit tegyen a szülő, akinek a gyereke meglepő elváltozásokat mutat?

Sokat beszélünk egyrészt az akcelerációról, másrészt a vizekbe került fogamzásgátlók ill. a szoros nadrágok okozhatta csökkent nemzőképességről. A témáról való közbeszédbe valószínű be fog kerülni a fuzárium is, ami nemcsak a nemi működések terén okozhat zavarokat, hanem számos más, egészségkárosító hatása is lehet a hazai lakosságra
http://www.hungary.indymedia.org./node/12647

A velünk élő fuzárium

„A növénykórtani szempontból fontos fuzáriumfajok közül a kalászos gabonák és a kukorica esetében kiemelkedő jelentősége a Fusarium graminearum-nak van, amely - bizonyos környezeti feltételek megléte esetén - akár mindkét említett toxinnal mérgezheti az élelmiszer- és takarmány célú tételeket, súlyos köz- és állat-egészségügyi problémákat okozva. Ezen a ponton a kérdés már nem csupán gazdasági (mennyiségi kiesés, minőségi/beltartalmi romlás), hanem - mivel e toxinok a takarmánygyártás és az élelmiszer-feldolgozás folyamán is aktívak maradnak - súlyos állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági, ezáltal széles társadalmi kérdés is.

A fuzárium gombák széles körű elterjedtsége, esetenkénti tömeges felszaporodása és kártétele több okra vezethető vissza. Ezek egy része a gomba biológiájából adódik, másik részük a magyarországi növénytermesztési gyakorlat sajátosságaiban keresendő. A korokozó valamennyi növényi részen, a vegetáció teljes időszakában, sőt még a tárolás alatt is aktív és szaporodóképes marad. Életmódjából (fakultatív parazita) adódóan mind az élő- mind az elpusztult növényi részeken képes fennmaradni és szaporodni. Fontos befolyásoló körülmény, hogy sok-tápnövényű (polifág) faj, tápnövényei között szerepel valamennyi kalászos gabona, valamint a kukorica is, amely két kultúra a hazai szántóterület mintegy kétharmadát lefedi, továbbá, hogy jelentős a kukorica-búza vetésváltás, amiből további nehézségek adódnak (időkorlát). Súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi időben, különféle (gazdasági, talajkímélési, erózióvédelmi) okok miatt terjedőben vannak a redukált, forgatás nélküli, sekély talajművelési eljárások, amelyek nem forgatják le a fertőzött növényi maradványokat, lehetőséget adva ezzel az őszi kalászosok korai megfertőződésének.

Részletesebben is érdemes szólni az idei időjárási körülményekről, hiszen meglehetősen ritkán fordul elő, hogy a kalászosok virágzásától kezdődően a szemek teljes érésének stádiumáig tartó mintegy 5-6 hetes időszak - ezalatt fertőződhet a kalász, illetve a szemek - nagyobb részén (3-4 hétig) egymást érték az időjárási frontok, és szinte naponta-kétnaponta esett. Ez a körülmény azon túl, hogy kedvező feltételeket hozott létre a fuzáriumgomba felszaporodáshoz, sok helyen lehetetlenné tette az optimális időben történő kémiai védekezést, illetve lényegesen csökkentette az elvégzett védekezések amúgy sem hosszú (max. 14-21 nap) hatástartamát.”
http://www.ikr.hu/cikkek/magazinok_show.php?code=427

A fuzárium toxinok hatása a gazdasági haszonállatok termelésére és egészségére, avagy, amit a mikotoxinokról érdemes tudni

„A mikotoxinokat mikroszkopikusgombák termelik. Az ismert mikotoxin molekulák száma több ezerre tehető, de gyakorlati jelentőséggel, szerencsére, csak néhány rendelkezik. Ezek kártétele azonban igen jelentős.A gyakorlati szempontból fontos mikotoxinok meghatározott körülmények között szinte kivétel nélkül termelés csökkenést okoznak és hozzájárulnak – többnyire összetett okú - betegségek kialakulásához. A gyakorlatban, sajnos, a legritkább esetben találkozunk olyan klinikai tünetekkel, illetve makroszkópos kórbonctani elváltozásokkal, amelyek alapján egyértelműen bizonyítható lenne, hogy adott esetben a termeléscsökkenés, szaporodásbiológiai működés zavar, megbetegedés vagy nagyobb arányú elhullás kialakulásában szerepe volt-e egy vagy több mikotoxinnak. Az időben történő, pontos, meggyőző és kellőképpen dokumentált adatokkal alátámasztott diagnózisnak már csak a szavatossági felelősség megállapítása miatt is nagy jelentősége van. Az előadás a gyakorló szakember munkáját szeretné elősegíteni azzal, hogy választ kísérel adni néhány, a gyakorlati szempontból fontos, kérdésre.”
http://www.agronaplo.hu/kutatasfejlesztes/46

EU rendelet a Fuzárium-toxinok gabonafélékben megengedett legmagasabb értékéről

A 2004/3 VSZT újságban megjelenő cikk kibővített változata

„A Fusarium gombafajok talajban elő károsítók, melyek általánosan elterjedtek a mérsékeltövi amerikai, ázsiai és európai területeken termelt gabonafélékben. Számos toxintermelő Fusarium gomba, különböző mértékben képes, kettő vagy többféle toxin előállítására. A Fusarium fajok betakarítás előtt fertőzik a gabonaszemeket. A fertőzésre és a mikotoxin-képződésre számos kockázati tényező hat. A növekedés alatti éghajlati körülmények - különösen virágzáskor - nagyban befolyásolják a mikotoxin tartalmat. Ugyanakkor helyes mezőgazdasági gyakorlattal (fémzárolt vetőmaghasználat, növényvédelem, stb.) a kockázati tényezők minimálisra csökkenthetők, ezáltal a Fusarium gombák általi szennyezés bizonyos fokig megelőzhető.

Az Unióban 2001-től hatályban lévő 466 sz. „Az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról” szóló EK rendelet a mikotoxinok közül csak az aflatoxinok legmagasabb határértékéről rendelkezik, és nem foglalkozik a fuzárium toxinokkal.

Egyes tagállamok a toxinok humán kockázatát felismerve, már elfogadták, vagy tervezik elfogadni a Fusarium toxinok egyes élelmiszerekben található legmagasabb megengedett értékeiről szóló nemzeti jogszabályt. Ennek következtében az egyes tagországokban meghatározott toxin határértékek között olyan különbségek alakulhatnak ki, amik a piaci verseny torzulását okozhatja. Ennek megakadályozására és a piac egységességének biztosításához, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett közösségi szabályozásokra van szükség.

Az egységes szabályozás megalkotása érdekében alapos felmérés, illetve tudományos vizsgálat folyt. A kutatás 5 fő toxincsoportra terjedt ki:
1. deoxinivalenol (DON)
2. nivalenol
3. T-2, HT-2 toxinok
4. zearalenon
5. fuminizin

A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a Fusarium mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek.A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történő bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékből, különösen búzából és kukoricából készült termékek.Míg a teljes népességben a felnőttek között a Fusarium-toxinok élelmiszer útján bevitt mennyisége gyakran kisebb, mint az adott toxinra vonatkozó megengedhető napi bevitel (TDI) értéke, addig olyan kockázati csoportok, mint a csecsemők és a kisgyermekek esetében a bevitel a TDI-hez közeli, sőt néhány esetben meg is haladhatja azt.

Az egyes toxinfajtákra lebontva elsősorban a DON mennyisége magas, különösen kisgyermekek és serdülők körében élelmiszer útján bevitt mennyiség közel áll a TDI-hez. A T-2, HT-2 toxinoknál a becsült mennyiségek több esetben meghaladták a TDI-t. A biztonságos kimutathatósághoz azonban szükség van a jelenleginél érzékenyebb mérési módszer kidolgozására. A zearalenon és a fumonizinek élelmiszerrel történő becsült átlagos napi bevitele messze a TDI alatt van. Ugyanakkor a 2003-as betakarítás felügyeleti ellenőrzésének eredményei azt mutatják, hogy a kukorica és kukoricakészítmények fumonizinekkel erősen szennyezettek voltak.

A közegészség védelmében fontos, hogy a legmagasabb megengedett értékek megállapításra kerüljenek a feldolgozatlan gabonafélék esetében, annak érdekében, hogy ne kerülhessenek az élelmiszerláncba magasan szennyezett gabonafélék, illetve annak elősegítésére és biztosítására, hogy a termelési láncban, a táblákon, a betakarítás és tárolás során minden intézkedést megtegyenek a fertőzés megelőzése érdekében (helyes mezőgazdasági, betakarítási és tárolási gyakorlatot alkalmazva). Helyénvaló a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó legmagasabb megengedett értéket az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre alkalmazni, mivel a gabonafélék rendeltetése (élelmiszer, takarmány, vagy ipari) már ebben a fázisban ismert.”
http://www.vszt.hu/szakmai+h%C3%ADrek/arch%C3%ADvum/2005/.htmlfuz%C3%A1r…