Új jogszabályi környezet kell a

kórházak működésbe adásához

2009. július 07.

Törvénymódosítást készít elő az egészségügyi tárca a kórházak üzemeltetéséről, az egri Hospinvest-ügy miatt - mondta az egészségügyi miniszter az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. Székely Tamás műsorunkban ugyanakkor cáfolta azt a lapértesülést, hogy már döntött volna az országos tisztifőorvos menesztéséről. Mint mondta, beszélt már Falus Ferenccel, de holnap ismét egyeztet vele.

Hallgassa meg!

Egyelőre nincs napirenden Falus Ferenc országos tisztifőorvos menesztése

A mai Magyar Nemzet arról ír, hogy rövid időn belül távozik Falus Ferenc országos tisztifőorvos. A lap információi szerint a miniszter már egyeztetett is Falus Ferenccel. Székely Tamás egészségügyi miniszter az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: egyeztetett a szakemberrel a közeljövő feladatairól, és azt kérte a tiszti-főorvostól, hogy jobban figyeljen a határidőkre, illetve legyen következetesebb. Egyelőre azonban nem dőlt el semmi, abban egyeztek meg, hogy holnap ismét egyeztetnek.

Kérdésünkre, hogy milyen ügyben nem volt elég következetes Falus Ferenc, a szakminiszter elmondta annak az adatbázisnak a kialakításában vár jobb teljesítményt, amely szükséges az úgynevezett minimum feltételrendszer bevezetéséhez, és a működési engedélyezéshez.


Egri Hospinvest ügy: új jogszabály kell

Szerződést bont a Hospinvesttel a Heves megyei önkormányzat - ez az egri kórházat érinti. Ezzel kapcsolatban Székely Tamás elmondta: az ügy legfőbb tanulság az, hogy nem elég pontos az a jogi környezet, ami azt szabályozza, hogy hogyan, milyen feltételrendszerben adható működésbe egy kórház. Ezt a tárca mindenképpen pótolni szeretné úgy, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjesztenek egy olyan törvénytervezetet, ami a működésbe adás pontos jogi szabályozását tartalmazza.

A konkrét egri helyzettel kapcsolatban a szakminiszter úgy fogalmazott: jelen helyzetben a Hospinvest működése mindenképpen bizonytalan, hiszen csődegyezség zajlik a céggel. Van egy fizetési moratórium, ezért nyilván az önkormányzat úgy ítélte meg, hogy ebben a helyzetben nem feltétlenül biztosított a kórház további működtetése. Kérdésünkre, hogy ad-e plusz pénzt a minisztérium, Székely Tamás egyértelmű nemmel felelt. Az új működtetőnek a feladata, hogy eredményesebbé tegye a kórház gazdálkodását - tette hozzá. Ez nem azt jelenti, hogy a Hospinvestnek kellett volna továbbüzemeltetni a kórházat, de a feladata nem más az új szolgáltatónak sem: másmilyen feltételrendszerben ugyan, de jobb gazdálkodási eredményeket kell elérni.


Vizsgálat indult a kaposvári Onkoradiológiai és Diagnosztikai Központ ellen

Az Egészségügyi Minisztérium és a biztosítási felügyelet is vizsgálatot rendelt el a kaposvári Egészségügyi Centrumban történtek miatt. A daganatos betegek két-három hónapot is sorban állnak diagnosztikai vizsgálatokért, holott az intézménynél nincs is hivatalos várólista. Akik viszont fizetnek több tízezer forintot, soron kívüliséget kapnak. A vizsgálat tegnap indult - ennek még nincs eredménye. A vizsgálat pont azt kívánja tisztázni, hogy fenti állítás valóban így van-e - fogalmazott Székely Tamás. Jelen pillanatban ami információ van a dologról, az, hogy a szerződött kapacitáson felül, a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai Centruma magánszolgáltatást végez - tette hozzá. Kérdésünkre a szakminiszter elmondta: a fenntartó beleegyezésével, illetve ellenjegyzésével végezhet magánszolgáltatást, de jelen információk szerint pont az az egyik probléma ezzel a szerződéssel, hogy az intézmény rektora azt mondta, hogy nem ismeri ezt a bizonyos szerződést.

Az az intézmény belügye, hogy a centrum vezetője állítja: tájékoztatták erről a rektort. Ami viszont nem az, hogy valóban hiányzik-e a várólista? És ha nincs várólista hivatalosan, akkor elkerülhették-e a várakozást azok a betegek, akik nem társadalombiztosítási támogatás terhére vették igénybe a szolgáltatást? Ezek tisztázandó kérdések.

A várólistákat két éve kell, hogy közzétegyék a kórházak. Az Egészségbiztosítási Felügyelet feladata, hogy azokat az intézményeket megvizsgálja, akik hivatalosan nem tesznek közzé ilyen listát. Egyáltalán nem általános hiba, hogy ez hiányozna. Van várólista, és közzé is teszik azt az egészségügyi intézmények - mondja Székely Tamás. A probléma abból adódik, hogy nem feltétlenül naprakészek ezek - tette hozzá. Hogy nem frissítik a kórházak a várólistákat, annak számos oka lehet. Van ennek is szankciója is, itt az Egészségbiztosítási Felügyelet szabhat ki bírságot. Ez több százezer forint nagyságrendű is lehet.


Magasabb lesz a tervezettnél az Egészségbiztosítási Alap hiánya

Az Egészségbiztosítási Alap hiánya májusban az idei egész évre tervezett 8,8 milliárd forintos hiánnyal szemben már 41 milliárd forintnál is magasabb, és számítások szerint akár 140 milliárdra is nőhet.

Székely Tamás szerint többféle számításmód létezik. A hiány alapvetően két dologból adódik: az egyik a bevételi oldal elmaradása: körülbelül 31,5 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be az egészségbiztosítási alapba. Ennek a gazdasági válság az oka. A foglalkoztatottság és a bérkiáramlás szintén csökkent. Eddig egyedül január hónapban sikerült az eredeti bevételi tervet túlteljesíteni, az összes hónapban kisebb-nagyobb hiányokkal zárt a havi egyenleg - tette hozzá.

8,8 milliárd volt a tervezett hiány. Ehhez képest azonban a miniszter nem tudta megmondani mekkora lesz a valós hiány. Ezt úgy indokolta: a kormánynak volt korábban egy olyan döntése, ami arról szól, hogy a járulék mértéke csökkenésétől adódó bevételkiesést a kormányzat kompenzálja. Ezt kétféleképpen lehet kompenzálni: az egyik, hogy engedélyezett lesz, hogy az E-alap hiánya a tervezettnél magasabb legyen, a másik, hogy a kieső bevételeket a nyugdíjasok, a kiskorúak után fizetett 4 ezer forintos havi fejkvóta megemelésre kerül. Miután ez a kérdés még nem dőlt el, a kormány csak abban döntött, hogy a kiadási oldal emiatt nem kerül csökkentésre, az intézmények az eredeti törvényben meghatározott összeget fogják megkapni. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a tervezettnél biztos, hogy magasabb lesz a hiány.

A kórházakon ugyanakkor nem takarékoskodik tovább a szaktárca. Erről kormánydöntés van. Február végén, március elején döntött a kormány arról a bizonyos 30 milliárdos megszorító csomagról, amiről azóta is polémiák vannak a sajtóban. Ez tényleg 30 milliárd, egyéb megszorító intézkedést nem tervez a kormányzat - mondta el Rádónknak Székely Tamás egészségügyi miniszter.

Magyar Rádió Online