2009. július 11., szombat


Szlovénia egészségügye


Szlovéniában a születéskor várható élettartam 2007-ben 78,5 év volt. Ez nagyjából megfelel az EU átlagának (79,02), kicsit alacsonyabb, mint a régi tagországok átlaga (80,27), de lényegesen jobb, mint az EU12 átlag (74,31).

Az egészségügyi ellátást nagyobbrészt a kötelező egészségbiztosításból finanszírozzák, amely egybiztosítós rendszerben működik. Mellette a magánbiztosítás, az out-of-pocket kifizetések és az adófinanszírozás képezik a fő forrásokat.

2006-ban az összes egészségügyi kiadás részesedése a GDP-ből 8,3%, az egy főre jutó egészségügyi kiadás 1607 PPS.

A kötelező biztosítás az összes egészségügyi kiadás 67,1%-át, az állami kiadások 92,9%-át nyújtotta 2006-ban.


Az önkéntes egészségbiztosítás és az out-of-pocket kiadások az egészségügyi kiadások magánforrásaiként (a magánkiadásokon belül az önkéntes egészségbiztosítás 47,1%-ot, az OOP 42,5%-ot tett ki 2006-ban) az összes egészségügyi kiadás 28%-át jelentették.


A közfinanszírozás fokozatosan csökkenő arányával párhuzamosan nőtt az önkéntes egészségbiztosítással rendelkezők aránya. 2007-ben a kötelező egészségbiztosítást fizető lakosok 95-97%-a (a lakosság kb. 85%-a) rendelkezett önkéntes biztosítással.

Az önkéntes egészségbiztosítás elsősorban a co-payment fedezetére szolgál (a 18 év alatti gyermekek és a 26 év alatti tanulók nem fizetnek co-payment-et). Az önkéntes egészségbiztosításban a magánbiztosítók között a lefölözés elkerülésére, a különböző kockázati struktúrák kiegyenlítésére 2005-tól kockázatkiegyenlítő rendszert vezettek be. A magánbiztosítás díja nemtől, kortól és egészségi állapottól függetlenül az országban egységes.

A kötelező egészségbiztosítás intézménye, a Szlovéniai Egészségbiztosítási Intézet autonóm köztestület, a biztosítottak számára az egészségügyi szolgáltatások vásárlója. A járulék mértéke 2002 óta 13,45% a bruttó bérek után számolva, a munkáltatók és a munkavállalók között oszlik meg (6,56%, 6,36%). A munkahelyi balesetek és a foglalkozási ártalmak fedezetére a munkáltató további 0,53%-ot fizet.

(A munkanélküliek után a Foglalkoztatási Hivatal fizet járulékot, a nyugdíjasok járuléka a bruttó nyugdíj 5,96%-a.)

A kötelező biztosítás a szolgáltatások díjának 25-95%-ára nyújt fedezetet. 95% pl. a szervátültetés, sürgősségi sebészet, intenzív terápia, külföldi gyógykezelés, radioterápia, dialízis és az alap szolgáltatáscsomag más sürgősségi beavatkozásainak fedezete. A 25% egyes, a közepes listán (három lista létezik, pozitív, közepes és negatív) szereplő gyógyszerek térítésére vonatkozik. 75% pl. a fedezet mértéke a pozitív listás gyógyszereknek, a szakorvosoknak, a kórházaknak és a gyógyfürdőknek a nem munkahelyi balesetek ellátásánál.

Co-payment vonatkozik a háziorvosi, szakorvosi, kórházi ellátásra, laboratóriumi vizsgálatokra, a kötelező biztosítás által fedezett szolgáltatásokra, a co-payment mértéke a szolgáltatás díjának illetve a gyógyszer árának 5-75%.

Az önkéntes egészségbiztosítást a Vzajemna állami non-profit biztosító és a profitorientált Adriatic-Slovenica, Triglav és Merkur biztosítók nyújtják. Két formája közül a complementary (kiegészítő) biztosítás a co-paymentre nyújt fedezetet, a supplementary (pótló) biztosítás az ellátások szélesebb skálájára, magasabb standardjára kínál lehetőséget. Az előzővel rendelkezik a lakosság nagyobbik része, az utóbbival kisebb hányada.

A co-payment fedezetét a biztosító nem a betegnek nyújtja, hanem a szolgáltató közvetlenül az önkéntes biztosítónak számláz.

Közvetlen kifizetések OOP fizetések formájában vonatkoznak a biztosítóval szerződéses kapcsolatban nem álló orvosok felkeresésére, a magánorvoshoz fordulásra, a szakorvos háziorvosi beutaló nélküli felkeresésére, magánfogászatra, a kötelező biztosítás körébe nem tartozó szolgáltatásokra, a várólista kikerülésére stb.

Az alapellátás állami alapellátási központokban és növekvő számban privát háziorvosi praxisokban történik. A járóbeteg szakellátást kórházak és poliklinikák nyújtják, vagy olyan közösségi egészségügyi központok, amelyek szerződéses kapcsolatban állnak a szakorvosokkal. A szakorvosok tevékenykedhetnek magánorvosi rendelőkben is, a biztosítóval szerződve vagy a nélkül. Létezik néhány tisztán magánszolgáltató is a szakellátás és diagnosztika területén, többségük szerződéses kapcsolatban áll a kötelező egészségbiztosítással. A járóbeteg szakellátást igénybevevő betegek itt az idő és a személyzet tekintetében magasabb standardoknak megfelelő ellátásért a minisztérium által szabályzott OOP-t fizetnek.

A kórházak többsége állami tulajdonban van. A szakorvosi ellátás (járó-fekvő) 75%-a kórházakban történik, amelyhez a háziorvos beutalója szükséges.

Az alapellátás finanszírozása a fejkvóta és a szolgáltatás szerinti finanszírozás kombinációján alapul, a járóbeteg szakellátás finanszírozása szolgáltatás szerint történik. Az aktív ellátást DRG szerint, a krónikus ellátást ágy-nap szerint finanszírozzák. (BI)


Health care systems in transition, Slovenia (2009)
European Observatory on Health Care Systems,


http://www.euro.who.int/Document/E92607.pdf



2009-07-10

Nincsenek megjegyzések: