A Kilimandzsáró hava

2009. július 23.

A Kilimandzsáró hósapkájának eltűnése a globális felmelegedés jelképévé vált. Előrejelzések szerint 5-10 éven belül elolvadnak az Egyenlítőtől 340 kilométerre délre fekvő, 5895 méter magas hegy csúcsát borító gleccserek. Egyes tudósok viszont amellett érvelnek, hogy az olvadásnak semmi köze az éghajlatváltozáshoz. A globális felmelegedés-szkeptikusok ki is használták a tudósok vitáját: szerintük a Kilimandzsáró az ember által okozott globális klímaváltozás megalapozatlanságának lehetne a jelképe.

Azt azonban senki sem vitatja, hogy a hegy tetejét borító gleccserek visszaszorulóban vannak. Az 1912-es első felmérés és 2002 között a hósapka kiterjedésének 82%-át elvesztette: kb. 12,1 km²-ről 2,2 km²-re csökkent.

1993 és 2000 között a hósapka visszaszorulásáról műholdas felvételek is rendelkezésre állnak:

Miről szól akkor a vita? Egyes tudósok amellett érvelnek, hogy a Kilimandzsáró gleccsereinek olvadása már 1800 körül megkezdődött. Akkortól egész Kelet-Afrikában csökkent az éves csapadék mennyisége. Ráadásul a csúcs közelében a hőmérséklet még ma is egész évben a fagypont alatt marad — vagyis a felmelegedés nem érezteti hatását a kérdéses területen.

A tudósok szerint a gleccserek zsugorodásának oka a hegy körüli erdők kivágása. A Kilimandzsáró vidékén évente több százezer hektár erdő tűnik el a mezőgazdaság és a fakitermelés következtében. Számítások szerint az elmúlt évszázadban az erdő és a magashegyi tundra közötti határ 500 méterrel lejjebb került. A lombtakaró eltűnése miatt kevesebb pára kerül a légkörbe, ami tovább csökkenti a csapadék mennyiségét. A kevesebb eső miatt egyre gyakoribbak az erdőtüzek is.

A vita kitűnő muníciót szolgáltatott azoknak, akik szerint a globális felmelegedés puszta mítosz — ilyenek nálunk is vannak —, akik szeretnek rámutatni arra, hogy az éghajlatváltozás melletti bizonyítékok milyen ingatag lábakon állnak. Ebben az sem zavarta őket, hogy a hósapka eltűnését a környékbeli erdők kiirtásával magyarázó tudósok hangsúlyozták, hogy a globális éghajlatváltozás ettől még valós — csak egyszerűen a Kilimandzsáró nem jó példa rá. A szkeptikusok azt sem vették észre, hogy az erdőírtás-elmélet tulajdonképpen sokkal közvetlenebb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy milyen könnyen beavatkozik az ember az éghajlati folyamatokba: sok kis lokális ökológiai katasztrófából egy-kettőre globális probléma lesz.

A Kilimandzsáró hósapkája közben tovább olvad. Az alábbi felvételek 2009 júliusában készültek.

Forrás: Bioetikablog

http://bioetikablog.hu/2009/07/a_kilimandzsaro_hava