Magántőke az egészségügyben:

koncepció nincs, és hatékonyság sem

Koncepció nélkül, jobbára a csökkenő finanszírozás miatti gazdasági kényszer nyomán szervezik ki az egészségügyi ellátásokat magánvállalkozásokba a kórházfenntartók, így nem beszélhetünk a működési hatékonyság növekedéséről - derül ki az Állami Számvevőszék most nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Az ÁSZ 2006-2008 között vizsgálta a kiszervezéseket. Ezalatt a vállalkozások részesedése a fekvőbeteg-szakellátásokra fordított kiadások között tízszeresére emelkedett, a 2006. évi 3,4 millárd forintról 2008-ra 34,7 millirád forintra, amely a közfinanszírozott kórházi ellátások kiadásainak 8,4%-a. Ugyanakkor nincs az ágazatnak a magántőke és magánvállalkozások lehetséges méretét, szerepét, szakmai területeit meghatározó stratégiája - állapítja meg a számvevőszék.

Az egészségügyi kormányzat kapkodását jelzi, hogy a számvevők által vizsgált 3 évben 3 kormányzati program alakította az egészségügy intézményrendszerét, amelyek "mindegyike az átalakítások hatékony eszközének tekintették a piaci mechanizmusok, a magántőke fokozott alkalmazását annak ellenére, hogy előzetesen nem gondoskodtak a kórházi kiszervezések törvényi szintű szabályozásáról".

A pénz egyre kevesebb

A helyhatóságok sokszor valószínűleg kényszermegoldásként alkalmazták a kiszervezéseket, hiszen az elmúlt években folyamatosan csökkent az ágazatra jutó állami forrás összege. A fekvőbeteg ellátások Egészségbiztosítási Alapból származó GDP arányos kiadása a 2006. évi 1,8 százalékról 2008-ra 1,6 százalékra csökkent, nominálisan 410,6 milliárd forintról 435,3 milliárd forintra emelkedett, reálértéke csökkent.

Kórházak elfekvőben: a magántőke bevonása sem jelent minőségi javulást a szolgáltatásokban (Fotó: Járdány Bence)

A kórházi menedzsment, illetve a tulajdonos önkormányzatok "a finanszírozási-működtetési nehézségek fokozódására a magánvállalkozások, a magántőke egyre növekvő bevonásával reagált", így növelték egyes kórházi-háttértevékenységek kiszervezését, az orvosok közreműködői szerződéssel való foglalkoztatását, illetve a teljes kórház-üzem magánműködtetésbe adását.

Helyszíni ellenőrzést 22 kórházban végeztek a számvevők. Megállapították, hogy a működtetők szerződésben vállalt kötelezettségeiket - a működés stabilitása, a megvalósított beruházások és az ellátás minőségének javulása terén - csak részben valósították meg. A működtető társaságok valós pénzügyi helyzetének, stabilitásának megítélése átláthatatlanabbá, bonyolultabbá vált, amely az üzemeltetés kockázatát növeli. Az önkormányzatok nem kérik számon a működtetőtől az ellátás szakmai színvonalát.

Kórházak a mátrixban

A működtetők a problémák egy részét tipizálható eszközökkel kezelték, pl. a kórházi osztályszerkezetet a rugalmasabb, hatékonyabb mátrix szervezettel váltották fel, amelynek következtében csökkenteni tudták a kiadások legnagyobb részét kitevő bérköltséget. Az orvosokat jellemzően közreműködői (vállalkozási) szerződéssel foglalkoztatták. "Az amortizáció finanszírozatlanságából fakadó hiányt a magánműködtetésbe adással járó hatékonyabb gazdálkodás sem tudta megszüntetni" - olvasható a jelentésben.

A magántőke-bevonással végrehajtott beruházások a megtérülést a magasabb színvonalú és széleskörű fizetős egészségügyi szolgáltatások térítési díj bevételére alapozták. Az ellenőrzés során megállapították, hogy nincs meghatározva részletesen, pontosan a fekvőbeteg ellátáshoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások köre, minősége. A kórházműködtetés koncentrálódása tapasztalható, kórházhálózatok működési kereteit, feltételeit, lehetséges méreteit nem szabályozza jogszabály.

Én kis mosodám

Az orvosok foglalkoztatásában a vizsgált kórházaknál a vállalkozói szerződéses foglalkozatás 48 százalékkal emelkedett létszámban, és duplájára nőtt az ellátott havi óraszám tekintetében. A háttértevékenységek (mosás, takarítás, őrzés-védés, energetika, élelmezés) kiszervezését a fenntartók és az intézmény forráshiánya miatti tőkebevonás szükségessége, a költséghatékonyabb feladatellátás, a kórházi menedzsment tehermentesítése, a létszámhiány indokolta.

Legnagyobb arányban a mosást szervezték ki a kórházak (58%), az őrzés-védelmet és a takarítást a válaszadók 40-50%-a szervezte ki, míg az energiaellátást 30%-uk, a betegélelmezést 22%-uk. A háttérszolgáltatók területén is koncentrálódás tapasztalható.

Az ÁSZ ezért azt javasolja a Kormánynak, hogy "dolgozza ki és készítse elő a fekvőbeteg ellátás törvényi szintű szabályozását, amelyben egyértelműen meghatározza a magánszektor szerepvállalását a szektorsemlegesség figyelembevételével". Emellett fontos lenne az egészségbiztosítási alapcsomag "pontos és szakmai protokollok szerinti részletes tartalmának kidolgozása", valamint a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók által nyújtott kényelmi szolgáltatások körének meghatározása.