Mikiegér-fokozatok antitudományból

A világ legrangosabb tudományos hetilapja, a Nature március 22-i számában éles hangú cikk jelent meg David Colquhoun, a University College London professzora tollából. A cikk szerint az angliai egyetemek összesen 61 olyan kurzust hirdettek meg, melynek elvégzése után a hallgatók Bachelor of Science (BSc) fokozatot kaphatnak a komplementer és alternatív medicina valamely területén, mint pl. a homeopátia, az aromaterápia, az akupunktúra, a reflexológia, az ájurvéda vagy a Ji Csing.

"Ezek közül egyik sem tudomány, mégis tudományos fokozatot lehet szerezni belőlük. Nem a kultúrtörténet részeként tanítják őket, nem is furcsa szociológiai jelenségekként, hanem tudományként" - írja a professzor, s álláspontját bővebben is kifejti: "A komplementer és alternatív medicina területeinek nagy része nem tudomány, mert túlnyomó többségük nem tapasztalati bizonyítékokon alapul. A homeopátia például alig változott a tizenkilencedik század eleje óta, és sokkal inkább vallás, mint tudomány. Ráadásul a komplementer és alternatív medicina számos tantétele nyíltan tudományellenes, gyakorlói közül pedig igen sokan azok."

Angliában 1992 óta számos olyan intézmény is felvette az "egyetem" nevet, amelyet azelőtt főiskolának vagy politechnikumnak neveztek. Ezekben az intézményekben nem folyik kutatás, csak oktatás, s merőben különböznek a régi, rangos angol egyetemektől. Ez vezetett a "Mikiegér-fokozatok" megjelenéséhez: manapság már tudományos fokozatot lehet szerezni olyan témákból is, mint pl. a golfpálya-menedzselés, a sütés vagy a hímzés. De, mint Colquhoun megjegyzi, ezek esetében legalább senkiben nem merülhet fel az a gondolat, hogy esetleg tényleg tudományról van szó. Ezzel szemben a tudományos fokozatát lobogtató homeopata, reflexológus vagy egyéb "szakember" azt a téves képzetet kelti pácienseiben, hogy ő tudományosan képzett személy.

És mi a helyzet Magyarországon? Egyetemen szerencsére (még!) nem lehet bioenergetikusi vagy reflexológusi diplomát szerezni. Azonban a természetgyógyász lobbi még a kilencvenes évek közepén kijárta magának, hogy állami, költségvetési szerv hatáskörébe kerüljön a természetgyógyászok képzésének megszervezése, valamint vizsgáztatásuk. Megalkották a jogi szabályozást, és a vizsgakövetelményeket is jogszabályban rögzítették. A 11/1997. NM rendelet például pontosan meghatározza, mi a bioenergetikus feladata és mihez kell értenie:

"A bioenergetikai ismeretekkel rendelkező személy a továbbképzésének megfelelő gyógyító módszereket és állapotfelmérő módszereket kiegészíti bioenergetikai vizsgálatokkal és kezelésekkel, melyek a következők lehetnek: bioenergetikai, radiesztéziai, ESP-n alapuló módszerek, USUI, Reiki, RAI Reiki (Tifar, Arolo), Human Energia Jógája, Mahikari, Biegelbauer-féle fényadás. A bioenergetikus a bioenergia szintet befolyásoló tényezőket, az ember testének közvetlen környezetében levő energia és kémiai térben fellépő, műszerekkel minimálisnak, szubtoxikusnak, határérték alattinak nevezhető behatásokat empirikus ismeretei alapján értékeli, majd a saját energiamezőjének felhasználásával a betege, kliense energiamezőjének befolyásolására törekszik."

Hát így szivárog be az áltudomány a jogszabályok szövegébe.

Bár a természetgyógyászok tudományos fokozatot nálunk nem kapnak, a diploma helyett az állami szerv által kiállított vizsgabizonyítványt lobogtathatják, és a jogszabályokban leírt áltudományos szövegekre hivatkozhatnak.

A természetgyógyászati tevékenység jogi szabályozására természetesen szükség van, de kérdés: vajon helyeselhetjük-e, hogy az állam nem csupán aktív szerepet vállal az áltudományos, antitudományos képzettség megszerzésében, de még vizsgáztat és bizonyítványokat is kiállít arról, hogy valaki áltudományos képzettséget szerzett, s áltudományon alapuló tevékenységét az állam áldásával folytathatja?

Vagy más szavakkal: Kellenek-e nekünk Mikiegér-bizonyítványok?



http://szkeptikus.blog.hu/2007/06/01/mikieger