USA: Obama egészségügyi reformjának cselekvési nyomását fokozza a költségrobbanás

Amikor annakidején Hillary Clinton megkísérelte a betegbiztosítást megreformálni, az az amerikai egészségügyi lobby ellenállásán megbukott. 15 évvel később Barack Obama egy új nekifutást mérlegel és ezúttal eredményes lehet. A kezelési költségek időközben olyan erősen terhelik a vállalatokat, az államot és a betegeket, hogy az egészségipar sem zárkózhat el egy reform elől.

Az amerikai egészségügyi lobby bejelentette, hogy a következő 10 éven belül kétmilliárd dollárt akar megtakarítani. A költségcsökkentés ugyan csak egy része az Obama-tervnek, amely a végén minden amerikai számára egy betegbiztosítást irányoz elő. Mégis az USA elnökének egy a belpolitikai nagyprojektje már a kezdetén a magánszektor ellenszelével találkozott. A reformszándékot gazdasági okok mozgatják. Jelenleg az USA évente a GDP 16%-át fordítja egészségügyi rendszerének finanszírozására és ezzel a nyugati ipari államok élén van. A hatalmas kiadások ellenére ma becslés szerint 52 millió amerikai marad teljesen betegbiztosítás nélkül, mert azt nem tudják megfizetni.

A költségnövekedés már akkor is magas volt, amikor Hillary Clinton 1993/94-ben a reformot kézbe vette, időközben a kiadások robbantak. A 90-es évek közepén a költségek még szűken 1 milliárd dollár voltak. 2010-re az állami és a magánkiadásokat, 2,5 billió dollárra prognosztizálják. Egyedül 2007-ben a költségek 6,1%-kal növekedtek.

Az amerikai adófizetők számára a pénzügyi terhelések lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint a magánszektor számára. Egyrészt, mert egyre több ember veszi igénybe a Medicaid állami mentőernyőt, akik gazdasági szükséghelyzetbe kerülnek. Másrészt emelkedik az idősebb emberek száma az USA-ban, akik ezzel az Medicare ugyancsak állami kínálatára hagyatkozhatnak.

Ahhoz, hogy a további emelkedést fékezze, az egészségügyi lobby kijelentette, hogy 2020-ig az évi növekedést 1,5%-kal csökkenti. Az utolsó órában a biztosítók, orvosok, gyógyszerelőállító és orvostechnikai cégek képviselői levelet írtak az elnöknek. Mindenesetre kérdés, hogy ez hogy fog sikerülni. Eddig csak arról beszélnek, hogy az igazgatási költségeket csökkentik, a részben még igen körülményes fizetési utakat egyszerűsítik és hogy a folyamatoknak a kórházakban gazdaságosabbaknak kell lenniük. De ezek az intézkedések sem fognak semmit sem változtatni azon, hogy az egészségügyi összkiadások az USA-ban ne növekedjenek tovább. Szakértők abból indulnak ki, hogy 2019-ben a GDP-ben való arány 18% lesz.

Obama mindeddig elkerülte, hogy egy világos tervet mutasson be, hogyan képzeli el a jövő egészségügyi rendszerét. Inkább az iparnak és a kongresszusnak akarja átadni, hogy kidolgozzák a reform tartalmát. Ezzel el akarja kerülni Hillary Clinton hibáját, aki terve kidolgozásánál kizárta a kongresszus széles részeit.

Az egészségügyi lobby és a republikánusok nagy része attól fél, hogy Obama alapjában véve egy olyan modellt céloz, amelynél az állam, mint biztosító, saját kínálatával konkurenciába lép a magánszolgáltatókkal.

Ha ez lenne az eset, ez sok magán biztosítóvállalat egzisztenciájára menne. Ehhez a témához egy konferencián nemrég a lobbycsoport elnöknője azt mondta, hogy „ez egy vörös vonal nekünk. Ezzel a végén 100 millió biztosítottat veszítenénk”. Hasonlóan nyilatkozott egy republikánus szenátor is. Ha Obama egy állami betegbiztosítást akar bevezetni, akkor ez egy olyan ügy lenne, amelyen minden tárgyalás kudarcot vallana.

Különösen a republikánus pártban az a vélemény terjedt el, hogy az államnak nincs mit keresnie vagy csak keveset az egészségügyben. Attól tartanak, hogy a kormány, mint a biztosítási piac szereplője nyomást gyakorolhat, hogy ügyfélként mely vállalatokat kell felvenni és milyen árakon. Azt is feltételezik, hogy az amerikai kormány egyetlen átalányösszeg fizetését akarja keresztülvinni az orvosok és a kórházak részére és nem egyenként elszámolva a szolgáltatások költségei szerint. Ez az eljárás azonban végül nem a költségeket csökkentené, hanem ellenkezőleg, emelné – mondják a kritikusok.


Az USA eladósodás gyorsan emelkedik


Rekordhiány: A recesszió az USA-ban a költségvetési deficitet tovább emeli. Ezévben 89 milliárd dollárral emelkedik, amint azt a kormány közölte. A költségvetésben a rekordhiányt egyebek között a gazdasági válságra valamint a bankok és az ipar mentőcsomagjára vezetik vissza.

Javulás 2010-ben: A kormánynak a tervezett kiadásainak csaknem felét ezévben pénzfelvétellel kell finanszíroznia. A költségvetési deficit az októberben kezdődő következő költségvetési évben a Fehér Ház prognózisa szerint 1,3 billió dollár lesz.