Jelentés az egészségügy helyzetéről Svájcban

Az egészségügyről az elmúlt években folytatott viták során felszínre került, hogy az új krónikus megbetegedések közül egyeseket az egyén viselkedése vált ki. A kutatások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az egyén egészségi állapotára külső tényezők is befolyást gyakorolnak. Ilyenek a társadalmi-gazdasági tényezők, mint a képzettség, a foglalkozás, a jövedelem, illetve bizonyos szociokulturális determinánsok, mint a nem, az etnikai származás vagy a társadalmi státus. A svájci vizsgálat az elsők közé tartozik, amely az egészségügy szociális determinánsai alapján írja le a lakosság egészségi állapotát. Svájc Svédország és Finnország nyomdokain karolta fel ezt a megközelítést.

I. Az egészséget meghatározó tényezők (determinánsok):

Az élet- és munkakörülmények átalakulása a 19-20. században a várható élettartam emelkedéséhez vezetett. Másrészt a 20. században javultak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételei. A magasabb képzettséggel és a magasabb jövedelemmel egyenesen arányos a jobb egészségi állapot és a magasabb várható élettartam. A szociális determinánsok nem alkotnak merev struktúrát, ezek inkább egyfajta mintának tekinthetők, amelyek folyamatosan átalakulnak. Ezt jól szemléltetik a modern életkörülményekkel összefüggő krónikus betegségek, mint a diabétesz, az elhízás vagy a pszichés megbetegedések.

II. Az egészségi állapot a különböző életszakaszokban:

Csecsemőkor és gyermekkor: Az 1970-es évek óta csökkent a csecsemőkori és gyermekkori halandóság. Jelenleg 1.000 élveszülésre 4-5 haláleset jut.

Az elmúlt húsz év során a túlsúlyos gyermekek száma megháromszorozódott, az elhájasodottaké hatszorosára emelkedett. Súlyos kockázatot jelent a gyermekekkel szembeni erőszak. Becslések szerint minden ötödik lány és minden tizedik fiú 18 életévét megelőzően szexuális erőszak áldozatává válik. A kisgyermekek körében gyakori a fogszuvasodás, az asztma, az ekcémák, az allergiák. A rákos megbetegedések a gyermekek körében a leggyakoribb halálokok közé tartoznak.

Serdülők és fiatalkorúak: A 10 és 24 év közöttiek többsége egészséges. A fiatalok 10-30%-a szenved valamilyen testi vagy pszichés megbetegedéstől. A legnyugtalanítóbb tendenciák: a krónikus betegségben szenvedő vagy fogyatékkal élő fiatalok számának emelkedése, a túlsúlyosság és az elhájasodás járványszerű terjedése, a kábítószer- és alkoholfogyasztás emelkedése, az öngyilkossági ráta emelkedése (100.000 lakosra 20 öngyilkosság), emelkedik az erőszak áldozatainak száma (100.000 lakosra 26 haláleset jut, lányok körében a halálesetek kétharmadát, fiúknál egynegyedét az erőszak okozza).

Gyermeküket egyedül nevelő szülők: Svájcban ez inkább kivétel, a családos háztartások 8,4%-a, az összes háztartás 5,1%-a. A gyermeküket egyedül nevelő szülők 90%-a nő, egyedül nevelő apákról van információ. A háztartás jövedelmének egyharmada a társadalombiztosítástól származik, a gyermeküket egyedül nevelő szülők 10%-a „Working Poor”, azaz alig képes magát fenntartani.

A gyermeküket egyedül nevelő anyák egészségi állapota rosszabb, mint azoké, akik társas kapcsolatban élnek. Ez elsősorban a pszichés közérzetre vonatkozik, gyakran panaszkodnak a lelki egyensúly hiányára. Többet dohányoznak, kevesebbet sportolnak. Ritkábban vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat. Ha azonban orvoshoz mennek, a vizitek száma magasabb. Sokan közülük nem végeznek keresőtevékenységet.

Migráció és egészség: A svájci lakosság egyharmada valamilyen migrációs háttérrel rendelkezik. Bevándoroltak, itt születtek, vagy egyik szülőjük bevándorló. Jóllehet a bevándorlók többsége jól integrálódik, a vizsgálatok szerint specifikus kockázatoknak vannak kitéve. Elsősorban az afrikai, sri lanka-i, török és ex-jugoszláv családoknál magasabb a születéskor való halálozás. A bevándorlók általában tipikusan alacsonyabb társadalmi-gazdasági státussal és alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, a konjunktúrától erőteljesen függő ágazatokban dolgoznak. Számos befogadó ország tapasztalata bizonyítja, hogy a bevándorlók jobban ki vannak téve a megbetegedéseknek és nagyobb esélyük van a korai elhalálozásra. Az egészségügy területén való hátrányos helyzet részben a nyelvhasználattal összefüggő kommunikációs nehézségekből és a kulturális korlátokból adódik.

Keresőtevékenységet végző időskorúak: Svájcban a keresőtevékenységet végzők körében folyamatosan emelkedik az 50 év fölöttiek aránya. 1996-2007. között arányuk 25%-ról 28%-ra emelkedett. Előrejelzések szerint 2020-ban a keresőtevékenységet végzők egyharmada legalább 50 éves lesz.

Egészséges időskor: A férfiak születéskor várható élettartama 79,1 év, a nőké 84 év. Előrejelzések szerint Svájcban 2050-ben a 80 év fölöttiek száma 600.000-rel lesz több mint jelenleg. Az időskorúak ápolásra szorultságára vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. A 65-ik életév fölött a demenciások száma ötévente megduplázódik. A 65-69 év közöttiek 1-2%-át érintik demenciával összefüggő kognitív károsodások, a 90 év fölöttiek körében ez az arány meghaladja a 30%-ot. A Svájci Egészségügyi Obszervatórium számításai szerint a tartós ápolás költségei a 80 év fölöttiek számának emelkedése folytán 2030-ig megduplázódnak.

Nem véletlen, hogy Svájcban, ahol magas az élet- és a képzettségi színvonal, ahol jól kiépített egészségügy áll rendelkezésre, magas a várható élettartam. Az időskorúak egészsége számos pozitív és negatív befolyásoló tényezővel függ össze. Ezek egész életén végigkísérik az egyént. Az időskorúak részére Svájcban jelenleg követett szemlélet szerint az időskorúakat meg kell hagyni saját életkörnyezetükben és átfogó prevenciós és ellátási programokat kell kidolgozni számukra.

III. A krónikus megbetegedések és balesetek helyzete:

Szív- és érrendszeri megbetegedések: Svájcban évente 30.000 személyt érintenek akut koronáriás események, 12.500-an szenvednek agyvérzést. A koronáriás szívbetegség a leggyakoribb halálok. Az agyvérzés a harmadik leggyakoribb halálok. A mortalitás rátája nem éri el az EU-tagállamok szintjét.

Rákos megbetegedések: Svájcban élete során minden harmadik személy megbetegedik valamilyen rákos betegségben. 2001-2004. között évente átlag 34.000 új esetet regisztráltak. Ugyanazon időszakban 8.500 férfi és 6.900 nő halálozott el valamilyen rákos megbetegedésben. Az összes halálok egynegyede rákos megbetegedéssel függ össze. A túlélési ráta férfiaknál 55%, nőknél 61%.

A dohányzás és a táplálkozás, mint kockázati tényező: A rákos megbetegedésekkel szembeni elsődleges prevenció egyik fő csapásiránya a dohányzók arányának csökkentése. Az elmúlt évek során sikerült csökkenteni a tüdőrák miatti halálozást a férfiak körében. Ehhez hozzájárult a dohányzásmentes közösségi helyiségek intézményesítése, amit nem utolsósorban politikai intézkedések segítségével sikerült elérni. A méhnyakrák kenet általi korai felismerését már évtizedek óta alkalmazzák és ez hozzájárult a halálozás csökkenéséhez.

Új fertőző betegségek: Svájcban nagy gondot fordítanak a HIV, a SARS, a BSE és a madárinfluenza megelőzésére. A már korábban rendszeresített intézkedések mellett az illetékes szövetségi hatóságok között, mint a Szövetségi Egészségügyi Hivatal és a Szövetségi Állategészségügyi Hivatal, valamint a kantonális hivatalok között fokozott koordinációt vezettek be. 2007-ben felállítottak egy új élelmiszerfelügyeleti hatóságot, szorosabbra fogták az együttműködést az Európai Unióval a fertőző betegségek ellenőrzése területén.

Pszichés betegségek: A svájci lakosság fele szenved élete során legalább egy alkalommal valamely pszichés megbetegedésben. Évente a lakosság 25-30%-a újra megbetegszik. Leggyakoribbak: a depresszió, a szorongásos zavarok, a függőség. 1986-2006. között megötszöröződött a pszichés megbetegedés miatt rokkantsági nyugdíjba soroltak száma. Jelenleg a betegséggel összefüggő rokkantnyugdíjasok fele pszichés beteg.

Balesetek: Évente minden hatodik svájci polgár valamilyen balesetet szenved és emiatt orvosi kezelésben részesül. A halálos balesetek száma évente 2.100. A munkahelyi balesetek száma csökkent. Közúti balesetek: 1996-ban 616, 2006-ban 370 halálos közúti baleset történt. 2004-ben a háztartási és szabadidős balesetben bekövetkezett halálesetek száma háromszor haladta meg a közúti balesetekét. A férfiak gyakrabban szenvednek balesetet mint a nők. A 18-24 év közötti balesetezők körében a halálos baleset esélye kétszer akkora, mint az 50-54 év közöttieknél. Az időskorúak otthonukban való elesése gyakran másoktól való függéshez vagy akár halálhoz vezet. A balesetek költségeinek összege 2003-ban 13 milliárd CHF, a nemzetgazdaságra való származtatott költségek összege 54 milliárd CHF volt. Nemzetközi tapasztalatok szerint a közúti biztonságot azokban az országokban sikerült javítani, ahol a balesetmegelőzést a politika is támogatta. Svájcban a „Via sicura” program célja, hogy 2010-ben a közúti balesetek száma évi 300-ra csökkenjen.

IV. Az alapvető egészségügyi determinánsok:

A képzés, mint az egészség forrása: Az elmúlt 20 évben Svájcban valóságos forradalom ment végbe. Az egyetemet és főiskolát végzettek száma megduplázódott és elérte a 20%-ot. Az egészségügyi kompetencia a formális képzettség szintjétől függ. A magasabb képzettségűek pozitívan viszonyulnak az egészségfejlesztéshez, jobban értékelik az egészséget, magasabb a várható élettartamuk.

A környezet, mint az egészség forrása: Svájcban a levegőszennyezettség miatti halálesetek száma évente 3.700. Az állam évente 4 milliárd CHF-et költ a levegő minőségére. A kormány 2007-ben elfogadta a levegőszennyezésről szóló rendeletet, amely meghatározza a levegőben elfogadható káros anyagok határértékeit.Svájcban évente többezer ember hal meg a passzív dohányzás következtében. A szövetségi parlament jelenleg tárgyalja a dohányzásról szóló törvényt.

V. Az ellátórendszer:

Költségek, finanszírozás, hatékonyság és szolidaritás: Az egészségügyre fordított kiadások összege 2005-ben 53 milliárd CHF volt. Ez a GDP 11,4%-a. A kiadások 46%-át kórházi, 54%-át ambuláns szolgáltatásokra fordították. 2005-ben az egészségügyi összkiadások 66%-át a privát háztartások viselték. A szövetség, a kantonok és az önkormányzatok 27%-kal, a vállalkozások 7%-kal járultak hozzá.
A kantonok között mind az ellátás, mind a finanszírozás tekintetében jelentős különbségek vannak. Egyes kantonok háromszor annyit költenek egészségügyre, mint mások. Ennek okait elsősorban az átlagot meghaladó költségek tekintetében a centralizált ellátási struktúrának, valamint a szakorvosok és kórházak magas számának tulajdonítják.

A svájci egészségügy előtti kihívások:

Előreláthatóan továbbra is növekedni fog a szolgáltatások igénybevétele és emelkedni fognak a költségek. Ezzel kapcsolatban egyre hangosabbak a hatékonyabb költség- és járulékellenőrzést követelő hangok. Az elmúlt években a politika már reagált bizonyos kihívásokra. A költség- és járulékemelkedéssel összefüggésben fokozták a verseny által gyakorolt nyomást: azon eredeti készítményekre, amelyeknek van generikus változatuk, önrészt vetettek ki; egyszerűsítették a biztosítóváltást; kiigazították a betegpénztárak közötti kockázatkiegyenlítést.

VI. A jelentés következtetései:

 az ellátórendszer átalakításának szükségessége;
 az egészségügyi determinánsok fokozottabb figyelembevétele;
 az egészségpolitika multiszektorális szemléletének szükségessége.

A jelentés rövidített változata a Svájci Egészségügyi Obszervatórium honlapján:

http://www.obsan.admin.ch/bfs/obsan/de/index/05/publikationsdatenbank.Document.114443.pdf

(KB)