Átvilágításon a háziorvosok

Évente mintegy ötvenmillió orvos-beteg találkozás történik a háziorvosi praxisokban, ám hogy milyen minőségűek, azt nem tudja senki. Most ezt a "fekete dobozt" nyitná ki az egészségügyi miniszter.

Néhány héten belül önként jelentkezhetnek a háziorvosok arra a kormányzati programra, amelyben maguk értékelhetik praxisuk minőségét - tájékoztatta a Népszabadságot Vojnik Mária, a tárca államtitkára. A tervek szerint az értékelést két év múlva megismételnék. A program pontos képet adhat a körzetekben zajló orvosi munka minőségéről. Erre a célra és egyéb megelőző programokra 2,7 milliárd forintot szán a minisztérium. Az önfelmérésre vállalkozók bevétele havonta több tízezer forinttal nőhet. Az új rendszer, amelyben amerikai és európai minőségbiztosítási szakemberek elveit alakította a hazai viszonyokra nyolc magyar háziorvos, négy területen, hatvannégy szempont szerint értékeli a praxisokat. Kiderülhet, hogy mennyire könnyű vagy nehézkes elérni az ellátást, vagy csak odajutni a rendelésre, korszerű vagy elavult eszközök segítik-e a kezelést, hányszor küldi tovább a gondjaira bízottakat az orvos, előjegyzéssel, a megbeszélt időben, vagy csak hosszas várakozás után juthat-e be a beteg? A minősítő szempontok része az is, hogy a körzetben működik-e betegklub, illetve mennyire tartja karban az orvos krónikus betegeit. Ha a felmérések összesítéséből az derül ki, hogy bizonyos hibák mindenhol előfordulnak, akkor módosítani fogják a rendszert, ha ezzel lehet segíteni. A háziorvosok pedig szembesülhetnek azzal, hol jobbak, miben rosszabbak az áltagnál. S ezt persze szakfelügyelőjük is látni fogja. A minőségmérő rendszer 95 Békés megyei és 45 szabolcsi praxisban már vizsgázott. A háziorvosok maguk mérték fel saját körzetük adottságait, pontozták munkájukat. Az értékelésben szerepe volt a betegek véleményének is. Az orvos-beteg kapcsolatot kiemelten vizsgálják Kurucz Árpád - Az eredmények több szempontból is tanulságokkal szolgálnak - mondja dr. Szatmári Marianna, a minősítő rendszert előkészítő munkacsoport vezetője. Kiderült, hogy a kisvárosi, kistérségi központokban működő háziorvosok körülményei egyértelműen rosszabbak a nagyvárosi, illetve a községi praxisokénál. Ezek rosszul vizsgáztak mind a hozzáférés, mind a színvonal tekintetében. Megdöbbentő, hogy mindkét megyében a legrosszabbul az orvos-beteg kapcsolat vizsgázott. - A háziorvosok országos szakfelügyeletéhez tavaly ötven panasz érkezett a körzetekből, de ezekből a gyógyítás minősége nem ítélhető meg - mondta a Népszabadságnak Komáromi Zoltán országos szakfelügyelő. Volt köztük, aki azt sérelmezte, hogy noha 90 éves, otthonát elhagyni nem tudja, több krónikus betegsége van, de háziorvosa egyszer sem látogatta meg. Egy faluban a polgármester maga tett bejelentést, mert sokallotta a mozgáskorlátozott-igazolványok számát. A falu felének rendelt az orvos, még a futballcsapat edzője is mozgáskorlátozottnak minősült. Ez utóbbi miatt a hatóságok szerződést is bontottak volna az orvossal, ám mire az eljárás lezárult, a doktor külföldi munkát vállalt. Nyilvánvaló, hogy ebből a panaszszámból és a szakfelügyelői látogatások segítségével sem lehet minőséget mérni, ezért jó, ha egy ilyen rendszer elindul, ám a sikerre csak akkor van esély, ha nem ró túlzott adminisztrációt az orvosra. Most egy négyórás háziorvosi rendelésre az orvos gyakran újabb órát kénytelen ráhúzni, hogy eleget tegyen az adminisztrációs kötelezettségeinek. Tehát az új, minőségmérő rendszerhez olyan informatikai programot kellene társítani, amely szinte magától legyűjti az orvos gépéből az adatokat - mondta végül Komáromi Zoltán.