2009. január 17., szombat


Tovább gyilkol a méhnyakrák

Kétszázezer nőt több mint háromszor is vizsgáltak, miközben egymillió nőre senki rá sem hederített.

Magyarországon évente harminckétezer ember hal meg daganatos betegségben, közülük hétezren méhnyak-, emlő-, valamint vastag- és végbélrákban veszítik életüket, holott hatékony szűréssel, korai fölismeréssel mindegyik jól gyógyítható. A vastag- és végbélszűrések 2008 januárjától megszűntek, a méhnyakrák 2002 óta tartó rendszerszerű kiszűrése pedig totális csődöt mondott. A betegségben elhunyt nők számát 1971 óta nem sikerült csökkenteni, ezt Gilly Gyula egészségpolitikai szakértő világbotránynak nevezte.

A betegségek meglepően nagy része, harmincöt százaléka úgynevezett in situ eset, ami azt jelenti, hogy szövettani szempontból már kimutatható a rákos elváltozás, de még nem terjedt tovább, így könnyűszerrel és végleg megállítható a folyamat. Mégis évente négyszáz-ötszáz nő hal meg méhnyakrákban, s ennek több oka is van.

A statisztikákat elemezve kiderül, hogy a célkorosztályba tartozó mintegy kétmillió nő nem érdeklődött ugyan a szervezett szűrés iránt, de nyolcszázezren részt vettek diagnosztikai célú nőgyógyászati vizsgálaton – ilyenkor a panaszok okát keresi az orvos – a saját gyógyítójuknál. Efféle vizsgálatból egymillió jelentés érkezett az OEP-hez, s ez azt mutatja, hogy kétszázezer nőt több mint háromszor is vizsgáltak, miközben a célkorosztály felére, egymillió nőre senki rá sem hederített. Mindebből az elemző azt a következtetést vonta le, hogy a szervezett szűréseknél használt módszer, a kellemetlenségekkel járó komplex kismedencei vizsgálat valószínűleg alkalmatlan a tünetmentes nők megszólítására, vagyis a részvételi arányszám növelésére. Gilly Gyula szerint a "macerás" vizsgálat helyett ideje lenne áttérni a külföldön, például Hollandiában már alkalmazott egyszerű és gyors módszerre, amelynek révén kimutatható a kenetből a humán papillomavírus (HPV) rákot okozó típusának a jelenléte. Ha a HPV nincs jelen, akkor a vizsgált személyt három évig nem hívják újabb szűrésre. Hollandiában egyébként több mint hetvenszázalékos a szűrési részvétel. A többi nő önvizsgáló készletet kap postán, azt kell visszaküldenie. Igaz, a hollandok pontosan tudják, hogy ki vett részt szűrésen, s hogy utána mi történt vele.


Nőgyógyászati citológia

Más néven: Cervixcitológia, PAP teszt, Hivatalos név: Papanicolaou-festés, méhnyakkenet, méhnyak/hüvelycitológia , Kapcsolódó vizsgálatok: HPV (Humán papilloma vírus), Trichomonas
Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Mit jelent az eredmény?
Mit kell még tudnom?

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

Az orvos vagy esetleg egy szakképzett asszisztens a levett mintából mikroszkóptárgylemezre kenetet készít, hogy rákos vagy potenciálisan rákmegelőző állapotból származó sejteket keressen a méhnyakból és/vagy hüvelyből származó mintában. A kikent sejteket vagy sejtszuszpenziót speciális festékkel (általában ún. Papanicolaou-festékkel) megfestik; a keneteket mikroszkóp alatt citotechnológus vagy patológus értékeli. A vizsgálat a hüvely vagy a méh fertőzéseinek kimutatására is alkalmas, lehetővé téve a fertőzés kezelésének mielőbbi megkezdését, a további kényelmetlenségek vagy súlyosabb komplikációk elkerülését. A cytológiai vizsgálattal együtt a 30 évnél idősebb nőknél HPV-DNS-vizsgálatra is sor kerülhet.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

Különböző szervezetek véleménye a citológiai vizsgálat gyakoriságának szükségességét illetően eltér (lásd Szűrés: Méhnyakrák (1829 év), (3049 év), (50 éves és idősebb). Például az American Cancer Society ajánlása szerint a 18 évnél idősebb és/vagy szexuálisan aktív nőknél évente szükséges a vizsgálat. A szűrésen kívül más esetekben is kérhetik a vizsgálatot, pl. ha a nő gyakran váltogatja szexuális partnereit, terhes vagy rendellenes hüvelyi vérzést, fájdalmat, sebeket, folyást vagy viszketést tapasztal. Három egymást követő normális citológiai eredményt követően a vizsgálatot ritkábban is végezhetik. Az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) 2003-ban kiadott irányelvei szerint a 30 évnél idősebb nőknek a citológiai vizsgálattal együtt fel kell ajánlani a HPV-DNS-vizsgálat lehetőségét is. Amennyiben mindkét vizsgálat eredménye negatív, a vizsgálatot ritkább időközönként is elég elvégezni.

Mit jelent az eredmény?

Az alábbiakban normál és kóros cervixváladékok mikroszkópos képe látható:

Views of Different Pap Cells

A citológiai osztályozásnál helyenként még használják a régi, leírójáról Papanicolaounak nevezett, Pap-pal vagy P-vel jelölt, ötfokozatú skálát.
(A Papanicolaou osztályozás fokozatai:
P0: a minta nem értékelhető
P1: a mintában normál sejtek vannak, és nem merül fel a tumor gyanúja
P2: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, de nem merül fel a tumor gyanúja
P3: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél esetenként felmerül a tumor gyanúja
P4: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél erős a gyanú a tumorra
P5: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, minden jel tumorra utal.)


A Papanicolaou osztályozás helyett a cervix citológiában ma már az úgynevezett CIN és Bethesda féle SIL osztályozást használják. A CIN a Cervical Intraepithelial Neoplasia rövidítése, és a leleteken CIN-nel (vagy csak C-vel) jelölik.

A CIN fokozatai:

CIN I: enyhe dysplasia vagy kóros sejtnövekedés
CIN II: közepes mértékű dysplasia
CIN III: nagyfokú dysplasia
CIN IV (vagy CIS): invazív carcinóma.
A SIL a Squamous Intraepithelial Lesion (szöveten belüli laphámsejt léziók) rövidítése. A kisfokú SIL (Low Grade SIL) megfelel a CIN I-nek, a nagyfokú SIL (High Grade SIL) a CIN II-től a CIS-ig.
A citológiai vizsgálat „negatív” eredménye azt jelenti, hogy a mintában található sejtek normálisnak tűnnek vagy nincs fertőzésre utaló jel. Egyes esetekben a vizsgálat „nem értékelhető”. Ez azt jelenti, hogy nem sikerült elegendő sejtet gyűjteni, vagy a sejteket nem lehetett egyértelműen azonosítani. Az egyéb közölt eredményeket az alábbiakban foglaltuk össze: (A cervixcitológia eredményeinek osztályozását illetően lásd még a Bethesda System 2001 leírását is.)
  • Elégtelen az értékeléshez: nem megfelelő mintavétel vagy más, az értékelést gátló tényező
  • Benignus: nem rákos sejtek, de a kenet fertőzésre, irritációra vagy normális sejtmegújulásra (regenerációra) utal.
  • Ismeretlen jelentőségű atípusos laphámsejtek (ASCUS) vagy mirigyhámsejtek (AGCUS). Egy ASCUS teszteredmény után gyakran végeznek DNS-vizsgálatot humán papillomavírus (HPV) magas kockázatú típusával történt fertőződés kimutatására
  • Közepes fokú diszpláziák: HPV-fertőzés, amely egyes esetekben növelheti a méhnyakrák kockázatát. Ezt a teszteredményt esetenként DNS-vizsgálat követi, HPV magas kockázatú típusával történt fertőződés kimutatására.
  • Súlyos fokú diszpláziák: nagyon atípusos sejtek, amelyek rákhoz vezethetnek.
  • Laphámsejt (squamous cell) eredetű karcinóma: nyilvánvalóan rákos állapot, azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Mit kell még tudnom?

A cervixcitológiai vizsgálatot általában szűrőtesztként alkalmazzák. Egyetlen vizsgálat esetén a rendellenességek egy része felderítetlen maradhat, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés. A leggyakoribb hibák a mintavétellel kapcsolatosak, mivel a vizsgált sejtek a hüvelyi régióban található sejteknek csak igen kis százalékát képviselik. A legtapasztaltabb orvos esetén is előfordul, hogy a mintavétel nem megfelelő, és ismételt vizsgálatra van szükség.A rutinszerűen végzett cytológiai vizsgálat nagy segítséget jelent a méhnyakrák korai felismerésében, amely korai stádiumban felfedezve jól gyógyítható. A vizsgálat alkalmas továbbá más rendellenességek vagy szokatlan eltérések kimutatására is. Ezek nemegyszer a szervezet normális helyreállító folyamatainak részét képezik, és gyakran további kezelés nélkül, maguktól megoldódnak.

A mintavétel előtt 1-2 nappal végzett hüvelyöblítés, hüvelyi krémek használata a mintát alkalmatlanná teheti az értékeléshez. Az eredményeket befolyásoló egyéb tényezők lehetnek még a vérzés (menstruáció), fertőzés, drogok (például digitálisz és tetraciklin), vagy szexuális együttlét a vizsgálatot megelőző 24 órában.Ezekben az esetekben ismételt mintavételre lehet szükség, ez azonban nem szükségszerűen jelenti azt, hogy jelentősebb probléma áll fenn. Esetenként, a folyékony bázisú technikák alkalmazása kiküszöbölheti a zavaró tényezők (vér, nyák) egy részének hatását, amelyek akadályozhatják, hogy a méhnyakból származó sejtek jól láthatók, elkülöníthetők és értékelhetők legyenek. További előny, hogy szükség esetén ugyanaz a minta alkalmazható HPV-fertőzés kimutatására is.

Nincsenek megjegyzések: