MONITOR

Életem párja tegnap a sebészeten járt tanulmányúton.Persze elbeszélgetett az ott dolgozó szakasszisztensekkel is. Egyik fontos eleme ennek az volt, hogy ők sem tudják, ki a beteg, vagy, hogy hogy néz ki. Mert nem a beteget nézik, hanem állandóan a monitort.

Olyan kevesen vannak, és akkora adminisztrációs nyomás fojtogatja az alapellátást és a járóbeteg ellátást is, ami teljesen elemberteleníti a tevékenységet. Verik a billentyűt, a beteggel szinte csak hangkontaktusban vannak. Ezt maguk a betegek is nehezményezik, bár amikor megkapják a fél kiló teljesen felesleges papírt ellátás után, azért megértőbbek. Némelyik a diagnózist is eltalálja. Valami ocsmány perverzió ez, hogy az irodakukac jogalkotó kikényszeríti hatalmánál fogva, hogy a másik orvos is olyanná váljon, amilyenné ő degradálódott.

Dumál, beszél tervez, rögzít egyeztet. De nem gyógyít.

Természetesen ezeket a változtatásokat óriás változásokként, betegbarát fejlődésként kanalizálják a médiumokban.

A valóságban teljesen kiüresítik és hivatali aktussá silányítják az orvos-beteg találkozás valaha volt szentségét, és a gyógyítás művészetét. Figyeljétek feleim szümtükkel, mik következnek majd még ebben az évben. Az apparátus jelenleg is dühöngve alkot, hogy értelmetlen létezésének valamiféle torz igazolását asztalra tehesse.

Híreim szerint nem sokkal jobb a helyzet a kórházakban, a krónikus munkaerőhiány ott is elkerülhetetlenül futószalag effektust generál. Éppen ezért fontos, hogy jó minőségű, nagy méretű, LCD monitorokat vásároljunk, mert ez csökkenti a fenyegető szembetegségek kialakulásának veszélyét. Tartsuk be a kötelező szüneteket, és vásároljunk meg mind elérhető munkavédelmi eszközt asszisztenseinknek.

Ez egy fizetett társadalmi célú hirdetés.:-)

Anyátok...

Giulio

Comment (1)