Orvosok a munkaidő meghosszabbítása ellen Egészségügy 2009.01.03

Az Európai Parlament a munkaidő-irányelv új megfogalmazásáról való szavazásban többségileg ismét amellett volt, hogy tartsák meg az átlagosan heti maximális 48 órás munkaidőt. A képviselők 2008 júniusában tartott tárgyalásokon úgy határoztak, hogy a készenléti szolgálatok alatt az inaktív időt nem kell munkaidőnek tekinteni. Az Európai Tanács azt is meg akarja engedni a tagállamoknak, hogy korlátlan kivételes szabályozásokat hozhatnak a maximális heti munkaidő alól. Ezzel 78 órás és hosszabb maratoni munkaidők lennének lehetségesek az orvosok számára a kórházakban. „Amellett vagyunk, hogy az egész készenléti szolgálatot munkaidőként kell értékelni” – mondta két CDU parlamenti képviselő. Bár az EU tagországoknak az Európai Parlament szavazata után is lehetősége lenne nemzeti törvényekkel vagy bérszerződésekkel kivételeket megállapítaniuk és az inaktív időt a munkahelyi követelmények szerint különbözően súlyozni. „De a tárgyalási pozíciók, pl. a Marburgi Szövetségé (MB) (német orvosszakszervezet) a Parlament határozata után lényegesen erősebbek lesznek, mint a Minisztertanács határozata után. Az MB és tagjai elkötelezettségét nem utolsó sorban annak is lehet köszönni, hogy a Parlament ilyen egyértelműen nyilatkozott a munkavállalók jogairól. A Parlament határozata ugyanakkor egy csattanós pofon Olaf Scholz német szövetségi munkaügyi miniszternek, aki a Minisztertanács munkavállaló ellenséges kompromisszumát kifejezetten támogatta, mondta az egyik német képviselő. A Marburgi Szövetség (MB) orvosszakszervezet az Európai Parlament határozatát nagy sikernek tekinti. „Az Európai Parlament reagált az orvosok érveire és megvédte a beteg- és a munkavédelmet az Európai Bizottság és az Európai Tanács ellen. Az Európai Bizottság és a Minisztertanács által követelt, a készenléti szolgálatok automatikus felosztása aktív és inaktív fázisokra, a kórházi orvosok elkerülhetetlen új maratoni szolgálataihoz vezetett volna”, mondta az MB elnöke. A német szövetségi orvosi kamara elnöke üdvözölte az Európai Parlament szavazását. „Mi, a német orvosok, más tagállamok kollégáival együtt a fennálló munkaügyi szabályozások megőrzéséért harcoltunk. Ez a harc kifizetődött”, mondta. A Parlament döntése világos jel az Európai Bizottságnak és a Minisztertanácsnak, hogy ne nyúljanak a munkavédelemhez. „A készenléti szolgálat munkaidő. Ezt nem szabad többé bolygatni” – követelte. Számos európai országból 300 orvos tiltakozott ismét a strassburgi Európai Parlament előtt a munkaidő meghosszabbítása ellen. A demonstrálók mindenekelőtt a készenléti szolgálatoknak munkaidőként való elszámolását követelték. Ezenkívül attól tartottak, hogy az EU államok által tervezett új szabályozás a kórházi orvosokra nem tesz lehetővé elegendő pihenőidőt két munkanap között. A következő közvetítő eljárás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az irányelv új megfogalmazásáról nehéz lesz, mert a kormányok eddig nem jeleztek kompromisszumkészséget. A munkavállalók egészségvédelmét az Európai Tanács lábbal taposta, kommentálta az Európai Parlamentben egy német szociáldemokrata képviselőnő a Tanács magatartását. Ugyanez vonatkozik a család és a hivatás összeegyeztethetőségére is. A CDU képviselője bejelentette, hogy a következő tárgyalásokon a készenléti szolgálatok tekintetében az Európai Parlament tartani fogja álláspontját. Engedmény legfeljebb az opt out szabályozásnál képzelhető el. Ugyanakkor abból indul ki, hogy a német fennálló munkaidő-szabályozásban nem lesznek szükségesek jelentős változások. Az új irányelv inkább végső hatásában nagyobb rugalmassághoz vezet és a munkavállalóknak jogot biztosít a munkaidő-jogi felső határhoz. A közvetítő bizottságban meggyezéssel nem lehet számolni a 2009 júniusi európai választás előtt. Forrás: OrientPress Hírügynökség Görögország vét az orvosok maximális munkaideje ellen Az Európai Bizottság felszólító iratot intézett Görögországhoz. Ebben figyelmezteti, hogy Görögország nem helyesen alkalmazza az EU előírásokat a maximális munkaidőkről az állami egészségügyben dolgozó orvosokra. A görög hatóságoknak két hónapon belül kell reagálniuk. Az EU 2003/88/EG munkaidő-irányelve a munkaidőt heti 48 órára korlátozza, beleértve a túlórákat és ezzel védi a munkavállalókat az egészség és biztonság kockázatai ellen a túl hosszú munkaidők révén. Az Európai Bizottság számos panaszt kapott, hogy az orvosokat az állami kórházakban túl hosszú munkaidőre kötelezik. A panaszokban előadják, hogy a szakorvosok kényszerülnek hetenként átlagosan 60 és 82 órát dolgozni, a képzésben lévő orvosok akár átlagosan 71-93 órát. Ezenkívül a panaszokból kitűnik, hogy a minimális pihenőidőket nem tartják be és az orvosok kötelezhetők, hogy munkahelyükön egyhuzamban 32 órát dolgozzanak. Az EU irányelv szerint egy munkavállalónak napi 11 óra pihenőidőre van igénye és hetenként egy teljes pihenőnapra. A munkaidő-irányelvet jelenleg a döntésben való részvételi eljárás keretében meg fogják változtatni. Az Európai Parlament munkaügyi és szociális bizottsága az EU Minisztertanácsának álláspontját a munkaidő-irányelvről elutasította. A plénumon való szavazás decemberre volt előirányozva. Eureport social, 2008, 16, 11, 12. (Tömörítvény)