Kinek üzlet a genetikailag módosított szervezet ?

Amerikai kutatók most először találtak bizonyítékot arra, hogy egy nem egynyári növény mesterségesen módosított örökítő anyaga kiszabadult. A tudósok több mint 20 ezerféle füvet teszteltek, és közben fedezték fel, hogy egy golfpályára szánt génmódosított fűfajta génje keveredett egy szabadon tenyésző fajtájéval. A felfedezés csak egy újabb okkal toldotta meg az eddigieket, hogy érdemes a génmódosítás kockázatairól zajló vitát tovább folytatni. Nálunk a parlament ősszel fogja tárgyalni a koegzisztencia-törvényt, amely elvi lehetőséget teremtene a génmódosított növények termesztésére - feltételekkel persze. E pillanatban egyébként még érvényben van az a moratórium, amely megtiltja a génmódosított kukorica köztermesztését Magyarországon. Kérdéseinkre Ács Sándorné agrármérnök és környezetvédelmi szakmérnök igyekezett válaszolni. Elsőként azt világította meg, hogy miért vált hírré a bevezetőben emlegetett amerikai eset. Az köztudott volt a kutatók körében, hogy a pázsitfű-félék igen érzékenyek a génmódosításra, hisz nagyon sokféle van belőlük, és könnyen átterjedhet bármiféle változás, de eddig - legalábbis Magyarországon nem találtak ilyen "átterjedést". Az Európai Unió a Világkereskedelmi Központ erőteljes nyomására nemrégiben fogadott el 17 génmódosított kukoricafajtát úgymond forgalmazásra. Magyarország rögtön moratóriumot kért ez alól, mert az itthonii szakemberek szeretnék a maguk független vizsgálataival megnézni, hogy ezek termesztése milyen hatással lenne a Pannon öko-régióra.

A továbbiakban azt a hírt cáfolta Ács Sándorné, ami arról szólt, hogy rövidesen megkezdik azon génmódosított kukorica termesztését Magyarországon, ami ellenáll a kukoricabogár pusztításának. Folynak ilyen irányú kutatások, de engedély még nincs a termesztésre. Majd azt is elmondta, hogy mivel jár az, hogy hazánkban nincs köztermesztésre engedélyezve egyetlen génmódosított növény sem. Ez már most egy hatalmas üzleti előny, és még nagyobb helyzeti előny, hogy génmódosítás nélküli területként tartják nyilván világszerte. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön dokumentumokkal, külön vizsgálatokkal bizonyítani az innen kikerülő termékek ilyen értelmű "egészségességéét". Most egyszerűen ki lehet adni egy nyilatkozatot erről, amit könnyen megtehetünk, ugyanis az országban sehol nem termesztenek génmódosított növényt. Európában kötelező jelölni az élelmiszer csomagolásán, ha génmódosított részt tartalmaz, mert a vevők nem akarnak ilyen termékeket fogyasztani. Mert előnye nincsen, kockázata viszont annál több. A nagy multinacionális cégek licenszdíjat kérnek a "génmódosításért", több Dél-Amerikai országban óriási területeken termesztenek ilyen növényeket. És igazából a nyomon követhető a különféle termékekben az adott "génmódosítás", ami után egyes cégek már licenszdíjat szednek. Ha összevetjük azzal az indoklással, hogy ezekkel a módosításokkal egészékesebben és olcsóbban lehet termeszteni a növényeket, akkor látható, hogy nem igaz az "olcsóbbság" sem, hiszen a licenszdíj növeli a költségeket, tehát az árat is. Magyarország export esélyei akkor tudnak megmaradni hosszú távon, ha garantáljuk, hogy génmódosítás mentes takarmánnyal etetjük az állatainkat. Van az Uniónak egy fontos alapelve, az elővigyázatosság, amit a saját érdekünkben is nagyon fontos lenne betartani. Bármeddig, amíg kétség merülhet fel egy élelmiszerrel, vagy eljárással kapcsolatban, azt addig nem szabad engedélyezni, illetve bevezetni.

Vágner Mária interjúja nyomán

Mérgező a génmódosított kukorica

Magyarországon továbbra sem termeszthetők genetikailag módosított növények. Bár az Unióban szabadon forgalmazhatók bizonyos kukoricafajták, de a magyar kutatók kísérletei nyomán megállapítható, hogy környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek.

Magyarországon továbbra sem termeszthetők génmódosított kukoricafajták. A tavaly januárban betiltott Mon-810-es kukorica veszélyességére ugyanis újabb bizonyítékokat találtak a magyar kutatók. A Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, Gombos András elmondta: az Unióban szabadon forgalmazható fajták köztermesztését egy-egy tagállam csak megalapozott eredmények alapján tilthatja be. A Magyar Tudományos Akadémia mostani kutatási eredménye ehhez kellő bizonyítékot szolgáltat.

- Eddig azt bizonyították az általunk megbízott tudósműhelyek, hogy az a méreganyag, amit ez a kukorica termel a kukoricamoly ellen, a világon használatos permetezőszerek megengedett határértékének száraz időben kétezerszeresét, esős időszakban pedig háromezer-ötszázszorosát tudja előállítani. És ezen túlmenően egy év múlva is még 1,4 százalékban kimutatható, tehát nem tudja senki bizonyítani azt, hogy ennek milyen környezeti kockázatai és veszélyei vannak az állatvilágra, valamint az emberre vonatkoztatva - mondta Gombos András. Végleges tiltást szeretnénk elérni ezekkel a vizsgálatokkal. Nincsen pillanatnyilag Magyarországon génmódosított növény, amely köztermesztésre bocsátható, pillanatnyilag a kukorica az, amely most napirendre került.

Gráf József földművelésügyi miniszter megerősítette, hogy a kormány a tiltás mellett foglal állást. Mint mondta, a környezetvédelmi érdekek mellett komoly gazdasági érvet is jelent az, hogy Magyarország az egyik legnagyobb európai vetőmaggyártó, így fontos, hogy génmanipulációtól mentes termékkel lép piacra.

A magyar kutatási eredményeket a héten eljuttatják az Unióhoz, amelynek a szakbizottsága elbírálja azt, és várhatóan nyáron kerül a magyar tiltás kérdése a tanács elé. Ennek eltörléséhez az Uniónak kétharmados többségű szavazásra lenne szüksége. Uniós beleegyezés esetén - hangsúlyozta Gráf József - nem a kormány fog dönteni az engedélyezés, vagy a végleges betiltás kérdéséről, hanem a parlament.

Magyarországon továbbra sem termeszthetők genetikailag módosított növények. Bár az Unióban szabadon forgalmazhatók bizonyos kukoricafajták, de a magyar kutatók kísérletei nyomán megállapítható, hogy környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek.

Bőti Attila

Forrás: Magyar Rádió

"Katasztrófa"

Az Eu felszólítja hazánkat. A szakember viszont éppen az ebben rejlő veszélyre figyelmeztet. "Katasztrófa" - egy szóval így értékelte egy nevének elhallgatását kérő zöld aktivista azt a hírt, amely szerint Brüsszel felszólította Magyarországot és Görögországot, hogy nyissa meg határait az amerikai Monsanto MON810-es jelű génmódosított (GMO) kukoricagénjének forgalmazása és köztermesztése előtt.

A fiatalember szerint a legsúlyosabb veszélyt a génmanipulált szervezetek - szakszóval kifejezve - spontán géncseréje jelenti, amikor is átporzás útján változnak meg a hagyományos termények és vadon élő egyedek belső tulajdonságai. Ezzel gyakorlatilag a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Az így létrehozott mutánsok termesztése majd azok elfogyasztása óriási kockázatokat rejt, hiszen semmiféle tapasztalatunk nincs azok hatásairól. "A géntechnológiai iparvállalatok gyakorlatilag globális genetikai környezetszennyezésbe fogtak, aminek a következményei beláthatatlanok. A független vizsgálatokat pedig rendre azzal utasítják el, hogy ők már mindent kikísérleteztek, így nincs mit kutatni" - tette hozzá a fiatalember.

Az ANSA olasz hírügynökség közlése szerint Magyarország ügyét márciusban a környezetvédelmi miniszterek tanácsa vitatja meg. Brüsszel már másodszor szólítja fel hivatalosan hazánkat a GMO-tilalom feloldására. A hazai moratóriumot egyébként példás egységben fogadta el az Országgyűlés 2006 tavaszán. Az EB először két éve hívott fel a stop megszüntetésére, de a környezetvédelmi miniszterek tanácsa nem fogadta el a bizottsági álláspontot. Sok szakértő úgy véli, a miniszteri testület most is hasonlóan dönthet, így az EB újabb fellépésének egyelőre nem lesz foganatja. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a bizottság előbb-utóbb az Európai Bírósághoz fordul, ha Magyarország a moratóriumot nem számolja fel - vélik szakértők. Az EB számos alkalommal jelezte, nem tartja elfogadhatónak azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyeket a tilalom fenntartása érdekében mostanáig benyújtottunk.

Magyar Hírlap Online

Magyar génszakértő egy német-amerikai vitában

Magyar génszakértő egy német-amerikai vitában Egy német bíróság arra kötelezte az amerikai konszernt, a Monsantót, hogy közölje teljes egészében azt a tanulmányt, amely génmanipulált kukoricájának esetleges káros mellékhatásaira vonatkozik. Az ügyben magyar szakértőt is felkért a német kormány. Az amerikai Monsanto közismerten a biotechnológiai úton előállított növények egyik legnagyobb "gyártója" a világon. Génmanipulált (GM) termékei az Európai Unióban már többször vitát váltottak ki, de most bíróságig jutott a MON 863 kódnevű GM-produktum ügye. Ez a manipulált kukorica ugyanis egy nemrégiben készített tudományos tanulmány szerint a patkányokban - amelyeknek adagolták ezt a terményt - belső szervi elváltozásokat okozott, és megváltoztatta az állatok vérképét is. A kontrollcsoportban - amelyek hasonló patkányokból álltak, de nem kaptak MON 863-mal feldúsított táplálékot - viszont nem történt ilyesmi. Csak a hatóságok tudhattak a káros mellékhatásokról Greenpeace-tiltakozás A Monsanto azonban nem az egész tanulmányt közölte a nyilvánossággal, hanem csak kivonatokat, amelyek lényege az volt, hogy az emberi szervezetre nagyjából ártalmatlan a génmanipulált kukorica. A MON 863-ről szóló teljes jelentést - 1300 oldalt - a Monsanto csak a hatóságoknak küldte meg, a fogyasztóvédők és más szervezetek azonban most a münsteri bírósági ítélet után örömüket fejezték ki, hiszen így immár a nyilvánosság is megtudhatja a kísérletek eredményét. A Monsanto vitatja a kutatási eredményeket, a Greenpeace viszont máris a MON 863 importjának betiltását követeli - írja a német Spiegel magazin online kiadása. (A behozatali engedélyről hamarosan az EU miniszteri tanácsa dönt, nem véletlen, hogy Greenpeace azonnal publikálta a teljes tanulmányt, ahogy hozzájutott az 1300 oldalas dokumentumhoz.) A Greenpeace azt is az amerikai cég szemére veti, hogy meghamisította korábban a tudományos eredményeket, amit a vállalat természetesen visszautasított. Az USA-ban 2003 óta termesztik a növényfajtát, amely mérget állít elő a paraziták ellen (amelyek a kukorica gyökerét támadnák meg), továbbá egy bizonyos gént is tartalmaz, amely az antibiotikumok elleni rezisztenciáért (ellenállásért) felelős. Magyar szakértőt kértek fel Ahhoz, hogy az Európai Unió piacára is bevezethesse a termékét, a Monsanto megbízást adott a Covance nevű cégnek, hogy végezzen tudományos vizsgálatokat. Mint már említettük, a 90 napos állatkísérlet eredményeként kiderült, hogy a MON 863 belső szervi elváltozásokat okozott a patkányokban, míg a kontrollcsoportban ilyesmit nem tapasztaltak a tudósok. Mindezek után a Monsanto további kontrollcsoportokat állíttatott fel, méghozzá hatot. Ezek közül csak egyet etettek génmanipulált kukoricával, így aztán a megnövekedett létszámhoz viszonyítva a megbetegedett patkányok száma (relatíve) lecsökkent. Ezután véletlennek minősítette a cég a megbetegedéseket. Mindezt az ügyben felkért magyar tudományos szakértő, Pusztai Árpád tudományos eljárások szempontjából elfogadhatatlannak nevezte. Pusztait a német szövetségi kormány kérte fel az engedélyeztetési eljárás során. Pusztai azt is nyilatkozta, hogy a hat további kontrollcsoportnak nincs is köze a MON 863 kódnevű termékhez. A kukoricafajta engedélyeztetéséről ezek után az EU illetékeseinek kell dönteniük.