Túlélés, bolondokházával: ez a magyar kórház

2009. január 01.

Visszapillantó: 2008 legjobb írásai és emlékezetes témái, azaz évzáró az áprilisban indult zónában. Felelevenítjük, mi volt szerintünk meg önök szerint fontos nálunk. Ma az év eseménye, a koalíciós kormányt felborító egészségügyi népszavazás kapcsán felidézzük azt a hetet, amelyet riportereink egy magyar kórházban töltöttek közvetlenül a voksolás után. Eü-valóságshow, képgalériákkal és videóval.

A pszichiáterről elnevezett helyszín

Magyarországon az egészségügyben akut válság van, s ez volt 2008-ban az egyik legfőbb téma a közéletben. A vizitdíjat és a kórházi ápolási díjat elsöprő áprilisi népszavazás csak bonyolította a konfliktusokat. Eközben az egészségügy úgy-ahogy működik, dolgozik, küzd. Ezekről a mindennapokról részletesebben ritkán hallani-olvasni, ezért a zóna riporterei a népszavazás után kiválasztottak egy kórházat - a XIII. kerületi Nyírő Gyulát -, és egy bő hétig figyelték az orvosok, nővérek munkáját. Az első részben az elmeotthonként alapított Nyírő története mellett kiválasztottunk néhány jellemző kórházi dolgozót, akik történetünk állandó szereplői lettek a sorozatban. Ha ide kattint, itt az első részben őket mutatjuk be: a nőgyógyászból lett farmerdzsekis igazgatót, a fiatal belgyógyász szakorvost, az elmebajnokságot nyert addiktológust és a vállalkozóvá lett főnővért.

Szappanopera - szappanhiánnyal

A második részben annak jártunk utána, milyen adminisztrációs terhek nehezednek a kórházban dolgozókra. Szó esik a reform okozta szabályváltozások hatásairól, papírmunkáról, papírhiányról, kódolási ügyeskedésekről: az orvosok és a nővérek mindennapjaikban legalább annyit foglalkoznak ilyenekkel, mint magukkal a betegekkel, sőt. Miért nem vett az igazgató vizitdíj-automatákat? Miért nem nyomtatják ki a laboreredményeket? Hogyan lesz a cukorbetegből magas vérnyomásos? És olvashatnak kórház-OEP fogócskákról meg egy osztályról, ahol gyakori vendég a rendőrség is - mindezt ide kattintva.

Pénz, amiben nincs sok hála

Háborúhoz és gyógyításhoz egyaránt pénz kell, tehát a harmadik részt az anyagiak uralják. Méghozzá a fizetések, az egészségügyben elérhető jövedelmek, vagyis vizsgálódásunk középpontjában a hálapénz áll. Kiderül, hogy a hálapénz a reform hatására csökkent, még az sem biztos, hogy ez annyira jó dolog. Látni fogják a paraszolvenciát egy zacskó alma formájában, és bemutatjuk a kórház területén működő privatizált nőgyógyászat fizetési szabályait, ahol elvileg nincs hálapénz. Kattintson ide, s máris láthatja, hogyan él meg százezres jövedelemből egy szakorvos, és hogy még a lengyel doktorok fizetése is duplája a magyarokénak.

Magánegészségügy vagy állami rendszer, de jól?

Riportsorozatunk negyedik részében feltérképezzük a kórház privatizált szülészetét, ahol a körülmények egészen mások: egyes emeletek inkább egy szállodára emlékeztetnek. Itt egy fapados, azaz extra igények nélküli szülés 160 ezerbe kerül. Persze a kényszer szülte magánosítás nem azonnali sikertörténet, nyűgeit is láthatják, amikor a részleg főnővérének egy napját követjük: ő például most paraszolvencia nélkül éppen kevesebbet keres, de bízik a jövőben, bár ez kevés a magánkezdemény megtapadásához: dolgozni is sokkal többet kell egyelőre. Kattintson ide, s felidézheti áprilisi napunkat, amikor egy kórház tipikus portáján léptünk be, de hamar egy wellness-szálloda recepcióján találtuk magunkat.

Betegek, mentősök, orvostovábbképzés

És ebben a részben elérkezünk vizsgálódásaink végéhez: ezúttal azt néztük meg, milyen a betegek és orvosok viszonya, mennyire túlterhelt és ideges a rendszer, miként tologatják a felelősséget - betegek formájában - a mentősök és a kórház között. Láthatják, miért hívja munkáját az igazgató permanens válságkezelésnek, bemutatjuk az addiktológián uralkodó szörnyűséges állapotokat, s hogy ennek mégis miért örülnek az ott dolgozók a mihez képest jegyében. Segít a megértésben a korábban mentőző belgyógyász, és fény derül a rejtélyre, miért is van tucatnyi óra a falon egy pszichiáter rendelőjében. Azt sem kerüljük ki, mennyi idejük van az orvosoknak képezni magukat, és mennyire szigorúak ennek a szabályai - mindent elolvashat ezekről, ha ide kattint!

Filmen is a főszereplők: otthonukban és a kórházban

Ha pedig felkelti kíváncsiságukat a szöveg, a riportsorozatban követett szereplők arca és személyisége, nem kell mást tenni, mint a riportok indulóképe feletti videó gombra kattintani, s máris megnézhetik a Nyírő Gyula Kórház három dolgozóját bemutató filmünket: láthatják az otthonról mindig fehét köpenyben és papucsban muunkába induló igazgatót, aki amúgy sztárnőgyógyász; káposztásmegyeri otthonában hajnalban a zóna együtt ébreszti Franciska nővérrel az iskolába induló gyermekét, hogy aztán lássuk a hotelnek kinéző szülészet folyosóin mesélni, miért rajong hivatásáért, és ellátogatunk Sipos doktornő budai garzonjába is, ahol teázgatás közben ömlik belőle a panasz. Ez utóbbi találkozás egyébként inspiráló volt: a doktornő azóta a zóna szerzője is lett, miután a nyáron Angliába távozott munkát vállalni. Ha ide kattintanak, elolvashatják riportunkat döntése hátteréről, itt pedig Angliából küldött beszámolóit tekinthetik meg.

Forrás: zóna.hu