Darwin öröksége a természettudományokban és a társadalomtudományokban
Marosán György arról beszél, hogy a darwini idea jelentősége messze túlmutat a biológiai alkalmazásokon (pld. közgazdaságtan, szociológia), illetve a természettudományok fele terel más tudományágakat (evolúciós pszichológia, antropológia). A 21. század vitái nem az evolúció igazságáról szólnak. Azt tudományosan senki nem vonja kétségbe. A vita társadalmi okok miatt fog folytatódni.
Hraskó Gábor szerint viszont ideje volna megszabadulni az olyan kifejezésektől, mint darwinizmus, darwini szelekció, neo-darwinizmus. Ezek a kifejezések hozzájárulnak ahhoz, hogy a laikus közönség körében hibás kép alakuljon ki a tudomány haladásáról mintegy azt sugallva, hogy amit 150 évvel ezelőtt Darwin leírt, azt ma is egytől egyig helyesnek tartanánk.
Olvasnivalók az előadáshoz a darwinnap.hu weboldalról:
- Hoffmann Gy., Konrád Gy.: Egy elmélet evolúciója - avagy az evolúció elmélete
- Wikipédia: Az evolúciós gondolkodás története (fordította Pintér A.)
- Sipos Péter: A Darwin-nap "törzsfejlődése"
- Hraskó Gábor: Amit sosem mertél megkérdezni az evolúcióról
További információ:
http://www.szkeptikustarsasag.hu/budapest
Az evolúciós gondolkodás története
Ez a cikk a GNU Szabad Dokumentációs Licenc alá tartozik,
és a History of evolutionary thought Wikipédia szócikkből tartalmaz részleteket.
Fordította: Pintér András
Az evolúciós gondolkodás gyökerei az ókori görög és római időkben megfogalmazott filozófiai eszmékben jelennek meg először. A biológiai evolúcióról elsőként Anaximandrosz elmélkedett az i.e. 6. században. Olyan elmélettel állt elő, amely az embert a vízből származónak tekintette. Az elmélet tudományos formái egészen a 18-19. századig várattak magukra, amikor is LORD MANBODDO és ERASMUS DARWIN, Charles Darwin nagyapja felvetették, hogy az élő szervezetek mind egyetlen közös őstől származnak. JEAN-BAPTISTE LAMARCK 1809-ben olyan elméletet alkotott, amely a szerzett tulajdonságok öröklődését feltételezte. Lamarck úgy gondolta, hogy az élőlények a változó környezeti feltételek hatására új viselkedésformákat vesznek fel, amelyek aztán felépítésbeli változásokat vonnak maguk után, s ezek a strukturális változások átöröklődnek az utódaikra. Bár az elméletet alátámasztani hivatott bizonyítékok elég szegényesek voltak, a lamarck-i elmélet mégis közel 50 éven keresztül meghatározta a biológiai gondolkodást. A modern elméletet, amit darwinizmusként is szokás emlegetni, először CHARLES DARWIN és ALFRED RUSSELL WALLACE tette közzé, majd későbbi írásaiban Darwin nagy aprólékossággal mutatta be annak részleteit. Ezen írások között volt az elmélet leghíresebb interpretációja, A fajok eredete is, amely 1859-ben jelent meg. Darwin határozottan külön választotta teóriájának két elemét: igyekezett alátámasztani a biológiai evolúció tényét, valamint bemutatni a természetes szelekció elvét, amely magyarázza az előbbit.
Bár Darwin elmélete kielégítő magyarázatot adott egy sor biológiai megfigyelésre, munkásságának idején az öröklődés mechanizmusát még nem ismerték. A modern genetika elméleti megalapozójának tekintett GREGOR MENDEL ugyan Darwin kortársa volt, munkássága azonban a 20. század elejéig homályban maradt. A Darwin által felvetett természetes szelekció és a mendeli klasszikus genetika kombinációja adja a modern evolúciós szintézis lényegét. Később azonosították a géneket, mint az élőlények öröklődésének elemi egységeit, amelyeket a valamennyi élőlény által hordozott DNS kódol. A további kutatások a molekuláris genetikában - például a molekuláris evolúcióra vonatkozóan, amelynek szerepe a génsodródásban és a természetes szelekcióban igen jelentős - tovább formálták az evolúcióelméletet.
Tartalom
- Az ókortól 1850-ig
- Az 1850-es évektől a 20. század elejéig: Darwin elmélete
- Az 1920-as évektől az 1940-es évekig: a modern evolúciós szintézis
- Az 1940-es évektől az 1960-as évekig: fejlődés a molekuláris biológia nyomán
- Az 1960-as évektől az 1980-as évekig: az evolúció génközpontú szemlélete, a "punctuated equilibrium"
|
|
Társoldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése