Életesélyeink – életminőség, stressz, megküzdés
Dr. Kopp Mária

Dr. Kopp Mária a stressz és a megküzdés neves és elismert szakértője. Az előző pszinapszis ajánlókhoz hasonlóan mind a téma aktualitása mind pedig az előadó személye miatt is ajánlom ezt az előadást. Az előadás leírása a Pszinapszis honlapjáról:

"A 2007. év Selye János születésének centenáriuma. Ennek ellenére máig sem vált általánossá az a felismerés, hogy az emberi egészségromlás, elsősorban a korai, un. idő előtti egészségromlás és halálozás szempontjából a krónikus stressz szerepe meghatározó. Míg az 1960-as években egészségi mutatóink jobbak voltak mint Ausztriában, ma Magyarországon az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben minden második férfi nem éli meg a 65. évét, ez az arány Ausztriában és a magyar nők esetében is 80 % felett van.

A korai egészségromlás az életminőség nagyfokú romlásának csak végső mutatója. Genetikai okok nem magyarázhatják ezeket a riasztó jelenségeket. Saját, a magyar népesség körében végzett, igen széleskörű keresztmetszeti és követéses vizsgálataink szerint a közös normák, értékrend hiányának, az anómiás lelkiállapotnak, a rivalizálásnak, a bizalom hiányának, az ellenségességnek igen fontos kóroki szerepe van a krónikus stressz hátterében. A középkorú népesség egészségromlása közvetlenül összefügg a munkahelyi stresszel, a munkahelyi bizonytalansággal és rossz légkörrel.

A vizsgálatok eredményei alapján a fogyasztói értékrend, a külső aspirációk egyértelműen jelentős lelki és élettani veszélyeztető faktorok, míg az élet értelmébe vetett hit, a belső aspirációk, az adaptív megbirkózási módok komoly védelmet nyújtanak a társadalmi változások által okozott krónikus stresszel szemben. "

Pszinapszis 2007 honlapja
Pszichológia lap

Az orvoslás egészséglélektani alapjai

Dr. Kopp Mária

www.magtud.sote.hu

Az egészséglélektan meghatározása:

• Az egészséglélektan (health psychology) az orvosi pszichológiának az egészség megőrzésével, a testi-lelki egyensúly fenntartásával, illetve helyreállításával kapcsolatos kérdésköreit tárgyalja.
• Az egészséglélektani ismeretek egyrészt alapvetőek az egészségmegőrzés, prevenció, rehabilitáció szempontjából,
• másrészt az orvos saját testi-lelki egészségének megőrzéséhez.

Az „egész”-ség meghatározása

A WHO meghatározása szerint az egészség "a teljes testi, lelki és társadalmi jól-lét és nem egyszerűen a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya"

a szocializáció, az emberi személyiségfejlődés célja az egész-ség, a test-lélek- külvilág harmóniája

Az egészséglélektan ennek a három egészség dimenziónak a kölcsönhatásaival foglalkozik, központba állítva a lelki egészséget illetve annak összefüggéseit a testi és társadalmi egészséggel

WHO jól-lét kérdőív:

Az elmúlt két hét során érezte-e magát:

1. Vidámnak és jókedvûnek

2. Nyugodtnak és ellazultnak

3. Aktívnak és élénknek

4. Ébredéskor frissnek és kipihentnek

5. A napjai tele voltak érdekes dolgokkal

Soha 1. Néha 2. Az idõnek kevesebb mint felében 3. Az idõnek több mint felében 4. Az idõ legnagyobb részében 5. Mindig

Protektív pszichológiai és életmód tényezők:

WHO jól-lét kérdőív

Boldogság

Önbizalom, hatékonyság, kompetencia (self-efficacy)

Élet értelme, koherencia érzés (sense of coherence)

Adaptív megbirkózás: problémamegoldás, kreativitás, segítség kérés

Egészségvédő magatartás, pl. sport

Vallásgyakorlás

Vallás fontossága –közös értékek, közösség, hosszú távú célok

Társadalmi tőke,

Közösségi hatékonyság, szomszédsági háló

Kooperativitás

Tolerancia

Társas támogatás

Megbízhatóság

Veszélyeztető pszichológiai és életmód tényezők:

• Anómia- értékvesztés, hosszú távú tervezés képtelensége- Andorka Rudolf

• Nem adaptív megbirkózás:
• Dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, drog, elhízás
• Ellenségesség, bizalom hiánya, versengés
• Diszfunkcionális attitűdök
• Krónikus stressz:
• Munkahelyi stressz :biztonság, kontroll, társas támogatás hiánya, túlterheltség (hét végi munka)
• Házastársi stressz
• Életesemények: veszteség, anyagi gondok (27 féle)

Elégedettség, szükségletek, attitűdök:

Elégedettség:

Anyagi helyzettel

Munkával,

Lakással, környékkel

Személyes kapcsolatokkal

háziorvosi ellátással

járóbeteg szakrendeléssel

kórházi ellátással

az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással

a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíj ellátással

Az egészséggel kapcsolatos életminőség jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey 2002 szerint:

Svájc 85,0 %

Írország 84,1 %

Belgium 78,2 %

Dánia 77,8 %

Ausztria 77,1 %

..

Spanyolország 64,4 %

Franciaország 62,1 %

Olaszország 64,2 %

Németország 59,2 %

Szlovénia 56,4 %

Lengyelország 55,2 %

Cseh Köztársaság 54,3 %

Portugália 51,2 %

Magyarország 45,4 %

Egészség-jóllét-boldogság

• Egészség-pozitív életminőség
• Egészség- boldogság?
• A boldogság három szintje:
• hedonista
• bevonódás (Csikszentmihályi Mihály)
• élet értelme (Arisztoteles)

Mi magyarázza az egyes országok közötti életminőség különbségeket?

• World Value Survey 1999 – 50 ország
• 1. a válások aránya
• 2. a munkanélküliségi arány
• 3. a bizalom szintje
• 4. a civil szervezetekben való részvétel
• 5. a kormányzat minősége
• 6. a hívők aránya az országok közötti életminőség különbség 80 %-t magyarázza,
• az öngyilkossági különbségek 57 %-t.

A társadalom egészséges működésének alapja:

A szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család, lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom, amelyek számomra fontosak, amelyek értékrendjével, normáival, kultúrájával azonosulok,

hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom,

hogy a társadalom működése nagy vonalakban kiszámítható

hogy az életemnek van célja és értelme

hogy erős az un. társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség, pl. az építési vállalkozó akkor jön amikor ígéri, az utazási cég nem egy szeméttelepre visz, amikor paradicsomot ígért

A modern társadalom legsúlyosabb kihívása:

Korábban a közösségek saját belső megegyezése, értékrendje nem volt megkérdőjelezhető

A legsúlyosabb büntetés: a közösségből való kizárás, ha valaki nem felelt meg az elvárásoknak

Cannon: vudu halál okait elemezte – a közösségből való kizárás stressze halálos volt

Regények témája a kötöttségekkel szembeni lázadás érthető igénye, pl. Ibsen Nóra

Új helyzet a modern társadalmakban:

A korábbi közösségek többsége felbomlott, így az értékrend, norma kontroll meglazult vagy elveszett

továbbra is a közös értékek, erkölcsi elvek, „játékszabályok” , a közösséghez való tartozás megélése és betartása a társadalom összetartó ereje, az egyéni pszichés stabilitás alapja

ugyanakkor társadalmi méretűvé vált az anómiás állapot

Az anómiás állapot jellemzői:

Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf)

ez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége, az egységes világkép alapvető emberi igény

ez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar társadalom, különösen a férfiak idő előtti egészségromlásának és halálozásának hátterében

különösen súlyos probléma a társadalom esélytelen, leszakadó rétegeiben

A fogyasztói értékrend és az anómia kapcsolata

Az értékrenddel nem rendelkező, magányos ember a legjobb fogyasztó,

leginkább manipulálható a reklámok által

az ép személyiségű, nem anómiás ember, társadalom ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

Az anómia gyakorisága végzettség szerint 2002-ben:

A teljes népesség

46 %-a nem anómiás

54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez,

ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 %

a nyolc általánost végzettek között 64 %

A legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal,

21-szer magasabb rivalizálással, írígységgel jár együtt

Változások 2002 és 2006 között:

5000 főre kiterjedő követéses vizsgálat

Az anómia 70 %-ra emelkedett

70 % válaszolta azt, hogy a legbiztosabb nem bízni senkiben

Ez a társadalmi tőke súlyos erodálódása:

Bizalom

Kölcsönösség

Civil szervezetek

A közös normák betartása, a bizalom a mai társadalomban is alapvető igény:

Az a társadalom elpusztul, ahol a közös játékszabályokat, erkölcsi elveket felrúgják, szigetvilágbeli példa (E. Fromm: A rombolás anatómiája)

így a társadalom legfontosabb közös érdeke a modern világban is ezek megőrzése

Fukuyama: Bizalom c. könyve

A magatartás szabályozásának alapjai:

Életünk minden éber percében döntenünk kell, hogy képesnek tartjuk-e magunkat

az adott környezeti elvárások teljesítésére, hogy korábbi tapasztalataink, a memóriánkban tárolt információink alapján képesek vagyunk-e az adott helyzet megoldására

Észlelt elvárások- észlelt képességek egyensúlya

A kompetencia meghatározása:

Kompetenciának nevezzük a sikeres, eredményes, célirányos viselkedés élményét és igényét, a saját helyzetünk feletti kontroll képességét

A személyiségfejlődés során alakul ki az az értékrendszer, amely szerint egyes élethelyzetekben önmagunkat, illetve környezetünket minősítjük.

A központi idegrendszeri döntések három lépése:

• Az entorhinalis kéreg (gyrus hippocampi) a szervezetet érő valamennyi külső és belső inger együttesének mintegy "előemésztett" összképét vetíti folyamatosan a hippocampusba, ahol összevetjük aktuális helyzetünket a korábbi tapasztalatokon alapuló, memóriánkban tárolt információkkal. A három szakasz:
• - a kapufunkció
• - az összehasonlító funkció (memória) és
• - a magatartási döntés

A magatartási döntés típusai:

Egyensúly

Egyensúlyvesztés – van lehetőség az adaptív megoldásra

1. adaptív magatartási válasz

2.kognitív átstruktúrálás

Kontrollvesztés élménye az érzelmileg negatív helyzetben: szorongás!

Ha ez az állapot tartósan fennmarad, tanult tehetetlenség állapota: depresszió!

Nem adaptív aktív kontrollszerzési stratégiák:

• A központi idegrendszeri minősítés befolyásolása:
• Alkohol, drog, cigaretta, csokoládé
• Agresszivitás
• Öngyilkossági magatartás
• A pszichológiai egyensúly fenntartása érdekében fokozott, állandó szimpatikus túlsúly- menedzser típus, magas vérnyomás betegség

http://www.magtud.sote.hu/magyar_lelkiallapot.html