Titkos anyagban rejtegeti

a csomag

részleteit az Orbán-kormány

2011. április 14. 1

Súlyos ára lesz annak, ha a kormány (Matolcsy György tegnapi jelzésének megfelelően) szigorúan tartja magát a 120 milliárd forintos lefaragáshoz a gyógyszertámogatásban és ezt a kiszivárgott információk alapján kívánja elérni. Az ágazat szakértői és szereplői szerint a gyógyszerkassza egyharmadát kitevő összeget lehetetlen úgy elvonni, hogy azt a betegek ne érezzék. A betegek egyébként már reagáltak a hónapok óta keringő hírekre, az elmúlt hónapokban érzékelhetően növekedtek az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásai. Ez pedig épp a kormányzati célokkal ellentétes hatást váltja ki.

Túl sok a 120 milliárd

Az elmúlt napokban megszaporodtak a gyógyszerkassza átalakításával kapcsolatos hírek, miután kiderült, hogy a kormány áprilisban megkezdte az egyeztetéseket az ágazat szereplőivel és a tervek szerint rövid idő belül véglegesíteni akarja az intézkedéseket. Több kormányzati elképzelés is kiszivárgott, eközben a gyógyszergyártók előálltak saját (önként vállalt válságadóval kapcsolatos) javaslatukkal, amelyet azonban elutasított a kabinet.

A kormány szándékai világosak: két év (2012-2013) alatt 120 milliárd forintos elvonást tervez a gyógyszerkassza esetében és legutóbb - a megtakarítást először még decemberben felvető - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai szavaiból egyértelművé vált, hogy a kritikák ellenére nem enged a "kőbe vésett" összegből.

Egészségügyi szakértők azonban lehetetlennek tartják ennek kivitelezését a betegterhek emelkedése nélkül, pedig a kormány másik határozott "alapvetése", hogy a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása nem járhat a betegterhek növekedésével.

Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter, a HealthCapital vezető tanácsadója ennek kapcsán a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott: nem tartja elképzelhetőnek, hogy a gyógyszerkasszából 120 milliárd forintot úgy ki lehessen vonni, hogy nem növekednek a betegterhek, nem távoznak bizonyos termékek és nem lesznek ellátási gondok.


Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának projektvezetője pedig lapunkkal azt közölte: technikailag ki lehet vonni 120 milliárd forintot a gyógyszerkasszából, de azt nem lehet elérni, hogy ez a betegeket ne érintse. A beteg ugyanis már azzal is kárvallottja a forráskivonásnak, ha csökken a gyógyszerek választéka. Emellett az ellátás minősége egyértelműen romolhat - emelte ki az egészségügyi szakember.

Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója és egyben a Magyosz elnöke korábban arról beszélt: kizárt, hogy 120 milliárd forintot meg lehetne spórolni a gyógyszerkasszában, mint ahogy azt a kormány szeretné, anélkül, hogy az ellátás jelentősen romolna.

Váratlan lépések már idén

A birtokunkba került kormányzati dokumentum alapján korábban már beszámoltunk arról, hogy a Széll Kálmán tervben szereplő, gyógyszerkasszát érintő intézkedéseken egy ún. gyógyszertámogatási albizottság dolgozik és a három minisztérium valamint az OEP illetékeseiből álló szervezet már elkészített egy 120 oldalas anyagot. Sinkó Eszter ennek kapcsán elmondta: az átalakítás részleteit tartalmazhatja a titkos, 120 oldalas anyag, amelyhez azonban nem lehet hozzáférni. A szakember hangsúlyozta: ha a kormány partneri viszonyt akar kialakítani az ágazat szereplőivel, akkor az intézkedéseket nem titkos, az ágazat szereplői elől elzárt dokumentumokban kellene előkészítenie.

Dolgoznak a terveken

A kormány márciusban bemutatott reformcsomagjában kitűzött, a gyógyszerkasszát érintő megtakarítási célok elérésén külön albizottság dolgozik, a Széll Kálmán munkabizottság gyógyszertámogatási albizottsága. Itt a nemzetgazdasági, a közigazgatási és igazságügyi, illetve a nemzeti erőforrás minisztérium, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékesei működnek együtt. Az albizottság egyben a Semmelweis terv megvalósítását is előkészíti.

A gyógyszertámogatási albizottság eddig egy 30 és 120 oldalas tanulmányt készített el, amely többek között a jelenlegi rendszer problémáit is bemutatja.

Az iparág képviselői számára azonban ismertté vált, hogy már az idei évben lépésekre van szükség a gyógyszerkassza elszaladásának megakadályozása érdekében (ennek a 25,9 milliárd forintos csomagnak a része a szerdán hivatalosan is bejelentett gyártói befizetésnövelés). Számomra újdonság, hogy - a Széll Kálmán tervvel ellentétben - már 2011-ben is megszorítások szükségesek a gyógyszerkassza tartásához. A felsorolt, 25,9 milliárd forintos megtakarítást célzó intézkedéseket várhatóan végre tudja majd hajtani az egészségügyi kormányzat. Ennek azonban ára lesz: az idei évben már nem kerülhet be a támogatási rendszerbe új terápiás lehetőség - fejtette ki lapunknak Horváth Ágnes, aki szerint emellett az is érdekes, hogy a kormányzati dokumentum meglebegteti: esetleg még idén további megszorításokra lesz szükség a gyógyszerkassza tartása érdekében. Ez tehát azt jelenti, hogy a költségvetés tervezésekor a kormányzat nem számolt a gyógyszerkassza esetleges elszállásából fakadó kockázatokkal - fűzte hozzá a korábbi egészségügyi miniszter.

Sinkó Eszter lapunknak nyilatkozva az átalakítások előkészítésének módját emelte ki. Több jel mutat arra, hogy a kormány komolyan gondolja a gyógyszerkassza átalakításának tervét. A kormányon belüli állapotokat tükrözi ugyanakkor, hogy a nemzetgazdasági minisztérium mindenfajta előzetes egyeztetés nélkül jelentette be a tervezett kivonás összegét, az egészségügyi államtitkárságnak valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak rohanvást kellett a mögöttes részletes tervet elkészítenie. Ez a helyzet meglehetősen méltánytalan - hangsúlyozta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki egyúttal figyelemreméltónak nevezte a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének a javaslatát a további 25 milliárd forintos válságadóval kapcsolatosan. Mint emlékeztetett rá, a gyógyszergyártók abban az esetben hajlandók extraadót fizetni, ha abból orvos és nővér béreket pótolnak. Ez is jelzi, hogy mekkora a baj az egészségügyben - húzta alá a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának projektvezetője.

Aggasztó folyamatok indultak el

A HealthCapital vezető tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerkiadások elmúlt hónapokban tapasztalt folyamatos növekedésében nem kis szerepe van annak, hogy a kormány már nagyon régen beharangozta a gyógyszertámogatások szűkítését. Emlékezetes, hogy először Matolcsy György részéről hangzott el a gyógyszerkassza megtakarításának lehetősége (még december közepén). Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár havi adataiból egyértelműen kiolvasható: a december-január-februári időszakban érzékelhetően növekedett az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásokra fordított összege. Tavaly decemberben 32,55 milliárd forintos támogatáskiáramlás következett be az E-Alapból, az idei év első és második hónapjában pedig szintén 32-32 milliárd forintot költött a költségvetés gyógyszertámogatásra. Ilyen magas havi kiadásra legutóbb 2007 januárjában volt példa, amikor még nem érvényesült a (2007. január elsején életbe lépett) gyógyszergazdaságossági törvény forgalomcsökkentő hatása.

Az OEP legfrissebb (februári állapotokat tükröző) havi jelentéséből kiderül, hogy az első két havi kiadásteljesítés 6,6 milliárd forinttal (11,6%-kal) haladja meg az időarányos előirányzatot. Az egész éves kiadási előirányzat 19%-a teljesült a január-februári időszakban, ami kifejezetten magas a korábbi évekhez viszonyítva.

Ilyenkor a betegek részéről elindul egy "betárazás", ami nagyon kedvezőtlen. Csak remélni lehet ugyanis, hogy az így előre kiváltott gyógyszerek felhasználásra kerülnek és nem a szemétben fognak kikötni - magyarázta a jelenséget Horváth Ágnes. Vagyis miközben a kormány épp a gyógyszerkassza elszállásának elkerülésén és hosszú távú fenntarthatóságának javításán dolgozik, bejelentéseivel épp az ellenkező hatást váltja ki, ami első ránézésre ördögi körnek tűnik.


Mire számíthatunk?

A kiszivárgott dokumentumok alapján a kormány előtt álló egyik lehetséges forgatókönyv a támogatáspolitikai rendszer átalakítása több lépcsőben (másfél év alatt). Többek között az itt felmerülő lépésekről is kérdeztük a két egészségügyi szakembert, hogy világosabb képet kapjunk a kormány intézkedéseinek várható következményeiről.

Magyarország nincs egyedül

A világ számos országában rendszerint felmerül a gyógyszerkiadások csökkentése. Legutóbb éppen tegnap Barack Obama amerikai elnök (régóta várt hosszú távú hiánycsökkentést bemutató beszédében) említette a drága gyógyszertámogatási programot, mint a deficit elszállásáért felelős egyik tényezőt. Csökkenteni fogjuk a gyógyszertámogatásra fordított összegeket a hatékonyság javításával és a generikus gyógyszerek gyorsabb piacra lépésének elősegítésével - hangsúlyozta az USA elnöke.

A kormány gyógyszerkassza kiadási oldalát érintő tervei között szerepel többek között a generikus program erősítése, az első generikum térnyerése és a lejáró szabadalmak ügye is. Sinkó Eszter ennek kapcsán kiemelte: van még tartalék a generikus program további térnyerésében és támogatásában. A generikus készítmények ára a magas befogadási küszöbnek köszönhetően Magyarországon ma magasnak mondható. Ebben az esetben tehát indokolt a kormány erőfeszítése, hogy a generikus készítményeket alacsonyabb áron lehessen a támogatotti körbe befogadni - fűzte hozzá.

Horváth Ágnes az egyes konkrét kormányzati intézkedések közül fenntartásokkal fogadja az eredményalapú támogatás bevezetését. Ez egészségügyi kormányzati interjúk szerint arról szólna, hogy a nagyértékű gyógyszerekkel történő gyógyítás költségét az első három hónapban a gyártó fizetné és csak egy adott eredményesség - ami lehet egy kedvező laboreredmény, de extrém esetben az is, hogy még életben van a beteg - bekövetkezése esetén járna támogatás a készítményhez. Ahelyett, hogy a magyar állam mondaná ki, hogy mit nem tart elég eredményesnek és költséghatékonynak, a konfliktust teljes egészében kitolja az orvos és a beteg között fennálló kapcsolatra. Azt gondolom, hogy az államnak lenne a feladata ennek definiálása és a kemény konfliktus felvállalása - jelezte lapunknak Horváth Ágnes.

A nemzetközi referenciaárazás magyarországi bevezetését Horváth Ágnes szerint három komoly tényező akadályozza. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy ma Magyarországon a gyógyszereket 12%-os rabatt terheli (a gyártók támogatásuk után ekkora "különadót" fizetnek vissza a költségvetésbe) és július elsejétől 18%-ra emelkedik ez az összeg. Emellett az orvoslátogatói díj és a forint volatilitása is akadályozó tényezőként jelentkezik. Ha a cég ugyanolyan minimális haszonszintet akar elérni Magyarországon, mint bármely más referenciaországban, ahhoz neki magasabb árat kell itthon megadnia - magyarázta a szakember, aki azt is hozzátette: emiatt a három tényező miatt 15-20%-os magasabb ár is indokolt lehet, de ne felejtsük el, hogy a gyártói befizetések kompenzálják az ártöbbletet. Nem vitatom, hogy a nemzetközi referenciaárazás bevezetésében lehet tartalék, de egy az egyben arra az árszintre nem tudnak lemenni a gyártók - vélekedett a HealthCapital vezető tanácsadója.

A volt egészségügyi miniszter szerint a kormányzati elképzelések között szereplő betegegyüttműködést preferáló lépés egy társadalombiztosítási rendszerben elképzelhetetlen. A beteg büntetése nem fér össze a társadalmi szolidaritással és a mindenkire kiterjedő társadalombiztosítással - hangsúlyozta Horváth Ágnes.

Több támogatás az együttműködő betegnek?

A kormány tervei között megtalálható, hogy csak azok a krónikus betegek jutnának olcsóbban gyógyszereikhez, akik rendszeresen szedik az előírt szereket. A mögött az a feltételezés áll, hogy a betegek kevéssé együttműködőek.

A Corvinus Egyetem kutatása szerint koleszterinszint csökkentő pasztillák szedését tízből nyolc beteg az első felírást követő egy éven belül abbahagyja. Márpedig így a szer gyakorlatilag hatástalan, ráadásul megvásárlása végső soron pénzkidobás a beteg és a biztosító számára is. A felmérést végző Molnár Márk az MR1-nek kifejtette, hogy a biztosító évente csak a koleszterinszint csökkentőkre tízmilliárd forintot költ el ilyen módon feleslegesen. Becslések szerint a krónikus betegek gyógyszertámogatására költött összeg harmada-fele mehet el olyanok kezelésére, akik nem szedik rendesen az orvosságukat.

A kabinet tervei között található továbbá, hogy a kormány néhány gyógyszer finanszírozását átsorolná a kórházi rendszerbe. A tervezett lépésről azonban mindkét szakember lesújtó véleményt alkotott. A kormány ezzel egy látható kiadást a kórházakhoz csoportosítana át, ami így "láthatatlan gyógyszerkiadássá" válik, hiszen kórházi kiadásként jelenik meg ezután a statisztikákban. A kormány - miután a kórházaknak erre nincs fedezetük - kénytelen lesz plusz pénzt adni az ellátó intézményeknek, ebből következően az Egészségbiztosítási Alapban összességében nem keletkezik tényleges megtakarítás - mondta Sinkó Eszter, aki ezt csupán látszatintézkedésnek nevezte.

Azok a gyógyszerek, amelyek eddig "járóbeteg gyógyszerként" voltak kiválthatók, azaz a beteg vásárolta meg őket és kapta meg hozzá a nagyon magas, jellemzően 100%-os gyógyszertámogatást (ezek többségében a 300 forintos térítési díj ellenében kiváltható gyógyszerek), azok - az intézkedés értelmében - átkerülnének a kórházi finanszírozásba. Ennek kapcsán az a legfontosabb kérdés, hogy a kormány mekkora összeget tart elképzelhetőnek. A teljes kiemelt gyógyszerkör kb. 120 milliárd forint, ennek áttolása a kórházi szférára látszólag ugyan megoldaná a gyógyszerkassza problémáját, azonban ha a kórházaknak ezzel párhuzamosan nem jut többletforrás, akkor a betegek gyógyszerhez jutását lehetetlenítené el, hiszen a kórházaknak a jelenlegi feszített pénzügyi lehetőségeikből kellene kigazdálkodniuk még e költséges terápiák árát is. A kormány azonban ezzel a lépéssel az egyik zsebéből a másikba helyezi át a gondokat, tartós megoldást ez nem jelent - emelte ki Horváth Ágnes, aki szerint ez is csupán egy konfliktus áthelyezést jelent a gyakorlatban.

Hol vannak az orvosok?

Horváth Ágnes úgy véli, hogy az anyag érdekessége, hogy sehol nem beszél az orvosokról, nem jelennek meg az elképzelésekben. A teljes dokumentum azt sugallja, hogy a gyártón, a biztosítón és a betegen múlik a gyógyszerkiadás, pedig éppen az orvosok tollában van a gyógyszerkassza - mutatott rá. A szakértő ezért az "egyéb eszköz" alatt csak arra tud gondolni, hogy a kormányzat valamifajta orvosokra ható módszer bevezetését is tervezi. Világosan látni kell azonban, hogy ha ösztönző rendszert akarnak létrehozni, akkor annak csak a gyógyszerkassza lehet a forrása. Vagyis nem csak 120 milliárd forintot kell kiszedni a gyógyszertámogatásból, hanem ennél nagyobb összeget - figyelmeztetett.

Fenyegeti a gyártókat a kormány

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának projektvezetője a Portfolio.hu-nak kifejtette, hogy a kormány a betegterhek növekedésének elkerülése érdekében akar a gyógyszergyártókra erős nyomást gyakorolni. A kérdés ennek kapcsán, hogy a cégeknek mekkora a tényleges mozgásterük. Ilyen mérvű beavatkozás esetében ugyanis nemcsak az fordulhat elő, hogy egyes multinationális cégek kivonulnak a hazai piacról, hanem az is, hogy a hazai vállalatok is átteszik a tevékenységüket egy másik országba - hívta fel a figyelmet a szakértő. A Széchenyi Terv végrehajthatósága ezzel erősen sérülhet - fűzte hozzá Sinkó, aki szerint a kormányzat a hatósági ár bevezetésével vélhetően csak fenyegetni akarja a gyógyszercégeket. Ez az elképzelés azonban senkinek sem lenne jó: rövid távon jónéhány gyógyszercég kerülhetne kellemetlen helyzetbe, hosszabb távon azonban az egész ország viselhetné ennek negatív következményeit - vélekedett.

A gyógyszertámogatások jelentős és gyorsan végrehajtandó csökkentésének története azért is elkeserítő, mert a kormány korábban azt ígérte, hogy az egészségügy kiemelt ágazat lesz. Az egészségügyben dolgozók csak azt a következtetést tudják levonni a legutóbbi tervekből, hogy ez a kormány is a korábbiakhoz hasonlóan viselkedik az egészségügyi ágazattal szemben - magyarázta a projektvezető, aki elismerte, hogy vannak hatékonysági tartalékok a gyógyszerkasszában.

A teljes cikk a Portfolion >>>