2011. április 25., hétfő

11-04-25 - írta Giulio

Magyarország jogállam.

Legalábbis egyelőre még nevezzük annak.

A jogállam a jog eszközeivel képes arra, hogy polgárainak magatartását, kapcsolatrendszerét szabályozza, jogaikat és kötelezettségeiket kodifikálja, és e szabályok betartását kontrollálja.

Az úgynevezett etikai kódex, az meg egy román népmese. Néhány orvosbarom összeül, és pártutasításra kidolgoz egy párhuzamos magatartási szabályrendszert, amelyik nem esik a jogalkotás szabályainak kontrollja alá, jogban járatlan, megvett személyek gányolják (és gányolták) össze. Tehát redundáns szabályozási kontroll jön létre, és ezek ráadásul ütik egymást.

Nézzünk egy példát, ami számomra az etikával való visszaélés csúcsa.

A véleménynyilvánítás szabadsága, a szólásszabadság, alapvető emberi jogok. Alkotmányunk ezeket védi. Védi ugyanakkor a jó hírnévhez való jogot is. Polgári és büntetőjogi eszközökkel pontosan szabályozza, hogy mit szabad és mit nem, a bírói gyakorlat pedig kialakította ennek a hétköznapi alkalmazását, és mindez szépen működik is.

Mi történik az etikai kódex esetében?

Az etikai kódex, amely nemhogy nem törvény, hanem még csak nem is jogszabály, átlépi a jogot, és kerek perec megtiltja minden orvosnak, hogy egy másik, esetleg kapitális gazember orvosról a véleményét megmondhassa. Ez gyakorlatilag hihetetlen, de az orvosi kamara etikai kódexe például ezt mondja. Ezt mondja egyébként a Rendtartás is, ami ugyan jogszabály, egy piszlicsáré miniszeri rendeletecske, amely azonban így alkotmányos alapjogot korlátoz. Megengedhetetlen. Lenne.

Ráadásul az etikai kódex alapján orvosokat súlyos joghátránnyal, akár állásvesztés büntetéssel lehet sújtani, bírói kontroll nélkül.

Miközben a jogrendszer kidolgozott eszközökkel rendelkezik e kérdések rendezéséhez, és a bírói eljárások elvileg szakmai garanciát jelentenek a jogszerű eljárásokra. Mindez teljes mértékben hiányzik a kamarai belső inkvizíciónál.

A legmocskosabb pöffeszkedő, kormánybarát professzor is elérheti egy ilyen jogban járatlan testület felhasználásával, hogy például egy őt kritizáló beosztott orvost eltiltsanak a hivatása gyakorlásától csak azért, mert igazat mondott róla.:-)

De háziorvosi szinten is alkalmas ez a vetélytársak megtámadására, és piacszerzésre.

Ugyanis az etikai kódex nem biztosít mentességet még akár a közérdekből elkövetett igazmondás esetén sem a büntetés alól. Miközben a jogrendszer a valóság bizonyítása című eszközzel ezt biztosítja.

Ezen a módon például meg lehet akadályozni azt, hogy az orvostársadalom becsületesebb része rámutasson a nagy rablókra, a betegek kifosztóira, a paraszolvencia haszonleső lovagjaira, akik óriási vagyonokat halmoznak fel jogellenesen, azonban az etika, az "orvosi etika" egy erőszakszervezet, az etikai bizottság segítségével védelmet biztosíthat nekik. A szószólókat, igazmondókat ugyanis jogon kívüli eszközökkel el lehet hallgattatni.

Persze lehet majd bírósághoz fordulni egy etikai eljárás után, de ismerve a jelenlegi átlagsebességet, évekbe telhet, mire valakiről kiderül, hogy jogszerűen leplezett le gazembereket, igazat mondott. Addigra már rég tönkrement, elszegényedett, vagy megőrült.

És mindenki tisztában van azzal, hogy ez vele is megtörténhet. Vagyis a jogon kívüli etikai ítélkezés eszköz arra, hogy konzerválja a jogtalan helyzetet. A kormány a fenyegetést beépítette a kamarai törvénybe, a kötelező beléptetéssel pedig rátette a lakatot a láger kapujára.

Soha kormány nem volt még, amelyik ilyen szinten felvállalta volna az orvosok elnémításának effajta támogatását. Orbánék tudatosan asszisztálnak egy deklaráltan jogellenes rendszer életben tartásához, politikai céljaik érdekében, hiszen az orvos mindig is politikai közellensége volt a hatalomnak.

A jelenlegi kódex teljes egészében egy szánalmas fércmunka, és valószínűleg a következő is az lesz, ahogyan a kamarai törvény sem különb. Azért írtam le mindezt, hogy megértsétek, innen valóban csak elmenekülni lehet. A kör bezárult, az orvosi kamara szerepe az igazmondók elhallgattatásában kulcsfontosságúvá fog válni.

Éppen ezért lett kötelező a belépés. Így totalitárius rendszert lehetett alkotni. Így kerek a jogtiprás.

Sok példát tudnék még a fentiekhez csatolni, de ez azt hiszem elég demonstratív, és a lényeget megmutatja. A kamarák erőszakszervezetek lesznek, és csak azok.

Érdekvédelemről szó sem lehet, ahhoz sem jogosítványuk, sem motivációjuk nincs.

Q.E.D.

Nincsenek megjegyzések: