EGY EMBER, AKI MEGHALT

11-04-25 - írta Giulio

Alternatív húsvéti történet.

A Megváltó magához tér a harmadik napon...és dezertál. Elege lett...

D. H. Lawrence elgondolkodtató, lebilincselő történetét ajánlom ma azoknak, akik képesek nézőpontot váltani, és elég rugalmasak, és okosak ahhoz, hogy ne kapjanak kereszténydemokrata hidegfrászt a fantázia erejétől.:-)

A Könyv letölthető innen: Aki a szigeteket szerette

"De mikor majdnem visszazuhant a keze, a csuklóját hasogató fájdalomtól űzve mégis fölemelkedett, és a térdét szorító köteléket kezdte babrálni; lába is mozdult, de a melle még hidegen, holtan feküdt.

S végül a szeme is kinyílt. Sötétségre nyílt. Változatlan sötétségre! Mégis, mintha egy résen át a mindent felzaklató világosság halvány derengése döfte volna át a tiszta sötétet. Nem bírta fölemelni a fejét. Szeme lezárult. És megint mindennek vége volt.

Aztán egyszerre felkönyökölt, és a nagyvilág körben forgott körülötte. Pólyái lehullottak. Szűk sziklafalak zárták körül, szorongatott börtönfélelmet támasztva. Itt-ott fénysugár hatolt be. Viszolygásból fakadó erőhullám öntötte el, előrehajolt a szűk sziklakútban, és gyenge kezét a sziklának támasztotta, a fényhasadékok táján.

Valahonnét erő áradt belé, tán viszolygásából; hangos robaj, fényhullám áradt, és a halott ott kuporgott odújában, szemtől szemben a világosság szertelen, élő támadásával. Pedig alig virradt. De rálehelt a hajnal furcsa, éles, átható lehelete. És ez teljes ébredést jelentett."

Giulió