Tölgyessy kétszáz problémás

pontot talált az alaptörvényben

Magyarország ugyanott marad, ahol eddig volt az új alaptörvénnyel is Tölgyessy Péter szerint, de a jelenlegi alkotmányos berendezkedés egyik létrehozója számos kockázatot is lát a hétfőn megszavazott alkotmányban. Az egykori SZDSZ-elnök és fideszes képviselő szerint veszélybe kerül a kormányzás és "kilépünk abból a világból, ami a Nyugatot sikeressé tette".

"Fontos nap a mai. Azoknak, akik szeretik Orbán Viktort, és hisznek neki, azoknak nagyon nagy ünnep van ma: Magyarország feltámadásának napja" - mondta a nem sokkal korábban megszavazott új alaptörvényről hétfő este Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke, a Fidesz korábbi képviselője. Előadását mintegy száz érdeklődő hallgatta az OSA Archívum aulájában, köztük Demszky Gábor korábbi főpolgármester, több korábbi szabaddemokrata képviselő.

"Az ország másik fele meg gyásznapra gondol, a nagypénteki Golgota-járásra" - tette hozzá azonnal a jelenleg még hatályos alkotmány megalkotásában fontos szerepet játszó Tölgyessy, aki szándéka szerint egyik oldalhoz sem akart csatlakozni, hanem elemzést kívánt adni arról, hogy miért vált ki ilyen ellentétes érzelmeket egy parlamenti döntés, és megválaszolni a "hogyan jutottunk idáig?" kérdést.

Rövidtávon viszonylag egyszerű a válasz - mondta Tölgyessy, aki szerint a kétharmados kormánytöbbség nagy hatalmat adott, de kényszerpályára is vitte az országot, amiről már lehetetlen volt leszállni. A nyolc évig a Fidesz-frakcióban ülő jogász-elemző szerint Orbán Viktor miniszterelnök már 1998-ban is nagy változásokat hirdetett, és nagyon nehéz lett volna megmagyaráznia a saját híveinek, miért nem alkotmányoz.

"Nem politikai hiba történt"

Tölgyessy szerint az is világos volt már az első percben, hogy Orbán nem köthetett semmiféle kompromisszumot, hiszen akkor nem jöhetett volna létre új alkotmány. "A politika dinamikája" ugyanakkor azt is megkívánta, hogy ilyen helyzetben az ellenzék ne is akarjon alkotmányozni. "Nem politikai hiba történt, hogy a Fidesz nem tudta bevonni az ellenzéket az alkotmányozásba, mert ez lényegében lehetetlen volt" - mondta az ellenzéki pártok távolmaradásáról (illetve a Jobbik előre bejelentett nem szavazatáról) Tölgyessy.

"Magyarország szilárdan ugyanott marad holnap is, ahol tegnap volt" - mondta a máris diktatúrát kiáltó hangokról Tölgyessy, aki szerint "minden temetői hangulat ellenére" Magyarország jogállam marad. Egyrészt az, hogy a nyugati szövetségi rendszer tagjai vagyunk, sok mindent kikényszerít például az emberi jogok terén, másrészt "a kormánytöbbségben nem volt különösebb alkotmányozó fantázia" - magyarázta az egykori politikus, aki szerint az alaptörvény szövegében 80 százalékban az 1989-es alaptörvény köszön vissza.

Ennek ellenére Tölgyessy úgy véli, rengeteg - mintegy kétszáz - vitatható pont van az alaptörvényben, és van köztük néhány nagyon komolyan problémás is. Ilyennek nevezte például, hogy az alaptörvény preambulumában rögzítik: 1944-ben megszakadt a jogfolytonosság. Ezzel Tölgyessy értelmezésében egyrészt törvényben akarják saját szempontjaik szerint kodifikálni az egyébként sokféleképpen értelmezett történelmet, másrészt pedig elhárítják a felelősséget mindenért, ami 1944 és 1990 közt történt.

"Kilépünk abból a világból"

A preambulum emellett - Tölgyessy szerint - egy archaikus kollektivista világképet rögzít, amely alapján teljesen újra kell majd értelmezni az alapjogok rendszerét. Az 1989-ben kidolgozott, majd Sólyom László vezetésével az Alkotmánybíróság által kibontott rendszer az egyén jogain alapult, most viszont a kollektívum, a közösség és annak érdeke válik erősebbé. Ezzel Tölgyessy szerint "kilépünk abból a világból, ami a Nyugatot sikeressé tette".

Az egész alaptörvényt áthatja Tölgyessy szerint az a gondolat, hogy ez csak egy része a szabályozásnak, hiszen ez után jönnek még a sarkalatos törvények. A szöveg mintegy harminc témát jelöl meg, amelyekben kétharmados törvényt kell alkotni, és némelyiknél egyáltalán semmilyen eligazítást nem ad, hogy minek kell benne szerepelni. "Láttunk már karón varjút" - mondta Tölgyessy, aki szerint hasonló volt a helyzet a médiatörvénnyel: az alkotmányban szerepelt egy szép deklaráció, majd jött a kétharmados törvény, ami ezt lerontotta.

Az 1990-es rendezés még úgy képzelte, hogy az alapintézményekről szóljanak a kétharmados törvények - emlékezett Tölgyessy -, a többit a mindenkori kormánytöbbség felelőssége lett volna. Most viszont bekerült az alaptörvénybe például az is, hogy nincs kötelező magánnyugdíjpénztár, hogy a forint a fizetőeszköz, de a nyugdíjrendszer alapja vagy a gyerekek után járó adókedvezmény is. "Egyszerűen lehetetlenné válik a választói akarat alapján való kormányzás" - mondta Tölgyessy.

Hatalmas jelentősége és tragikus következménye lehet Tölgyessy szerint a határon túli magyarok szavazati jogának. A jelenlegi alkotmány egyik megalkotója azt mondta, kevés rosszabbat tud elképzelni, minthogy a magyarországiak megválasztanak egy pártot, de a határon túli szavazatokkal mégis egy másik nyer. "Ez a lehető legbiztosabb módja, hogy megbomoljon a szolidaritás az itteniek és az ottaniak közt" - mondta.

"Tipikus szocialista gondolat"

Orbán Viktor az egykori fideszes képviselő szerint nem intézményekben bízik, hanem személyekben gondolkodik. Azt szeretné, ha hosszú ideig a hozzá személyesen lojális emberek lennének pozícióban. Hasonló a célja Tölgyessy szerint az Alkotmánybíróság (Ab) létszámának megemelésével is. Az új alaptörvényben megerősített előzetes normakontroll pedig Tölgyessy szerint tipikus szocialista gondolat, hiszen azt várják, hogy az Ab segítsen a kormánynak, mondja meg előre, mi lesz alkotmányellenes.

Tölgyessy szerint az új alaptörvény miatt olyan helyzet fog előállni, ahol ugyan minden kerete megmarad a jogállamnak, de minden pozíciót a kormánytöbbség szállhat meg hosszú időre. Ez első látásra ugyan hallatlan nagy hatalomkoncentrációt, a pozíciók bebetonozását jelenti - mondta Tölgyessy, de szerinte az ilyen alkotmányok vannak leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy erejüket veszítik.

"Az ország komoly társadalmi és gazdasági válsága ki fog terjedni a közjogi berendezkedésre is" - jósolta Tölgyessy, aki szerint 1989-ben és 1990-ben a politikai elitek mindegyike elfogadta az alkotmányt, nem igazán volt ellenzéke a rendszernek. Most ez gyökeresen megváltozik, hiszen az összes ellenzéki párt erőteljesen tagadja az alkotmányt. Eddig komoly politikai erő nem helyezte magát kívül a rendszeren, most viszont mindenki az alkotmány megváltoztatására fog törni - mondta.

"A politikai szerencse pedig bármikor fordulhat" - mondta Tölgyessy, aki később, egy kérdésre válaszolva arról beszélt: 1994-ben, az MSZP-SZDSZ koalíció kétharmados győzelmekor látta a fideszeseket és MDF-eseket, akik "egymás vállán sírtak", hogy húsz évig fognak kormányozni a kommunisták, aztán 1998-van mégis nyert a Fidesz. Ráadásul, ha azt csináljak a parlamenti választási rendszerrel is, mint az önkormányzatival, a többségi elv felé tolják az arányosság rovására, akkor a hatalmi viszonyok egy pillanat alatt átbillenhetnek - mondta Tölgyessy.

Kádár és Matolcsy

"Az egész rendszer sorsa nagyrészt a magyar gazdaság alakulásán fog múlni" - jósolta Tölgyessy, aki szerint ugyanaz a helyzet, mint 1985-ben volt. Akkor Kádár János, az MSZMP főtitkára arról beszélt a Központi Bizottságnak, hogy jelentős életszínvonal-emelkedés nélkül el fog fogyni a rendszer legitimációja. Tölgyessy szerint a Kádár által emlegetett számokhoz tért vissza Matolcsy György gazdasági miniszter is, aki évi 4-6 százalékos GDP-növekedésről beszélt. Tölgyessy úgy fogalmazott: ennyire szükség is van a rendszer fenntartásához, hiszen például a magán-nyugdíjpénztári vagyon legfeljebb három év alatt el fog fogyni.

A rendszer gazdasági eredményekhez kötött legitimációja Tölgyessy szerint magyar sajátosság. Olyan országokban, ahol volt miért lelkesedni, volt célkitűzés, jóval stabilabb rendszerek jöttek létre a magyarnál jóval nagyobb visszaesés mellett is. Példaként Észtországot említette, ahol az 1990-es években volt, hogy hónapokig nem fizettek nyugdíjat vagy bért, az emberek mégsem sírták vissza a Szovjetuniót, örültek, hogy megszabadultak az oroszoktól és a szocializmustól.

Mi történik majd, ha nyer egy ellenzéki párt, de nem lesz kétharmados többsége? - kérdezte valaki Tölgyessytől, mire ő azt mondta: feszítő, szinte megoldhatatlan közjogi problémák fognak előállni, amelyeknek a feloldására olyan módszereket kell majd kieszelni, amelyeket ma még nem ismerünk. Példaként azt említette, hogy Görögországban volt olyan év, amikor három parlamenti választást tartottak, amíg sikerült stabil kormánytöbbséget összehozn

Ez lesz az alaptörvényünk

2011. április 18.

Még az utolsó pillanatban is változhat az alaptörvény. A fő változások dióhéjban: lesz Nemzeti Hitvallásunk, ami a NENYI-t váltja majd a hivatalokban, de csorba marad az Alkotmánybíróság hatásköre, Kúriává változik az LB, bekerül a magzat védelme, a magánnyugdíjak pedig ki, szabályozzák a tényleges életfogytiglanit, büntetik az eladósodást és leszállítják a bírók szolgálati korhatárát.

A múlt héten az Országgyűlés megszavazta a módosító indítványokat, amellyel eredetileg véglegessé vált az alaptörvény szövege, amit a Fidesz és a KDNP frakciója be is nyújtott a parlamentnek. Mindemellett esélyes, hogy még az utolsó pillanatban is lesz változás, ugyanis a végszavazásra küldött szövegben is szerepelt a Himnusz szövege, amelyről pedig a Fidesz frakcióvezetője és a sajtóosztálya is azt nyilatkozta, hogy biztosan nem lesz benne az alaptörvényben.

Az első szembeötlő változás, hogy az új alkotmány szerkezetében mutatkozik: a négy részből álló alaptörvény a Nemzeti Hitvallás című preambulummal kezdődik, amit az Alapvetés című rész követ, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam pedig az államszervezetről szól.

Akárhogyan is döntött végül a Fidesz-KDNP a nemzeti zeneművünk kottájáról, az alaptörvény szövege a Himnusz első sorával kezdődik, amolyan mottóként. Ezután következik a preambulum, a Nemzeti Hitvallás, amely egyébként a hivatalokban a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot váltja majd a falakon.

Az alaki átalakulás mellett a legfontosabb az államhatalmat érintő érdemi változásnak, hogy az alaptörvény nem állítja helyre az Alkotmánybíróság tavaly ősszel megcsonkított jogkörét. Az ugyanis nem bírálhatja felül a kormány pénzügyi intézkedéseit, kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül.

Ehhez még azt a látszólagos engedményt nyújtotta a Fidesz-KDNP, hogy az Alkotmánybíróság korlátozását a kormányzat pénzügyi kérdéseiben csak addig tartja fenn, amíg az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken. Erre az elkövetkező években viszont nemigen lesz esély, hiszen a Széll Kálmán Terv szerint 2014 végére is csak 65-70 százalékos szintre számítanak, ami „belátható időn belül” csökkenhet 50 százalékra. Orbán Viktor szerint is majd tíz év múlva érdemes erre visszatérni.

Mindemellett 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság, amelynél a kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet utólagos normakontrollt, és a bírósági döntéseket is felülbírálhatja. A testület szempontjából ugyancsak érdemi változás, hogy elnökét ezentúl a parlament választja a testület tagjai közül. Eddig ugyanis az alkotmánybírók maguk választották saját elnöküket.

LB helyett Kúria

A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lenne, a megyéket pedig mégsem neveznék vármegyének, ahogyan az eredeti alkotmánytervezetben szerepelt. Változást jelent továbbá, hogy megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tisztsége. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, aki köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére.

Az Alapvetés című fejezet - amely a Nemzeti hitvallásnak nevezett részt követi - rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép. A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország "az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért".

A tervezet szerint "Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját", illetve támogatja a gyermekvállalást. A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország pedig "a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik".

A harmadik, Szabadság és felelősség című fejezet szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Tiltaná a tervezet a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet és az „emberi egyedmásolást”. A szövegben a kormánypártok rögzítenék, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

Az alaptörvénybe került be, hogy a nagykorú gyermekek kötelességévé tenné a gondoskodást rászoruló szüleikről, míg erről eddig egy alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezett.

A tervezet kitér arra is, hogy Magyarország "az időskori megélhetés biztonságát a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő".

Törvénybe iktatott államadósság

A javaslat közpénzügyi fejezete - amely a jelenleg hatályos alaptörvényben nincs - kimondaná: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát. Rögzítenék továbbá, hogy ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

Kitérnének arra is, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, s a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

A közpénzügyi fejezet tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezheti ki a köztársasági elnök. Itt visszaváltoztatták az eredeti tervben szereplő kilenc évet, de elvették az elnöktől az alelnökök kinevezési jogát, amit szintén az államfőhöz rendelt. A bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, és meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.

Ötévente választanák meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket, és az eredeti tervtől eltérően az alkotmány nem ad választójogot a kiskorúak családjának, illetve az anyának, mert ezt a nemzeti konzultáció során visszaérkező kérdőívek szerint a többség elutasította.

Tényleges életfogytiglani és önvédelem

A hétfőn elfogadott módosítások között az is szerepelt, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, valamint hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme az állam és mindenki kötelessége.

Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerülhet az alaptörvénybe, hogy tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

Elfogadták a képviselők azt az indítványt is, amely az alaptörvényben rögzíti, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése.

Az alaptörvény a képviselők legalább kétharmadának voksával változtatható meg (nincs már szó két egymás utáni parlament kétharmadáról).

Az Országgyűlés most hétfőn fogadhatja el a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatát, amelyhez már csak zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújthatnak be a képviselők.

Múlt hétfőn pedig döntöttek a jogalkotásról szóló törvény módosításáról is, lehetővé téve, hogy az új alaptörvény kihirdetésekor - az egyéb jogszabályokra vonatkozó számozástól eltérően - annak címét és napját is feltüntessék.

H. B.

Forrás: FigyelőNet