2011. április 28., csütörtök

Elfogadta a Parlament a nemdohányzók védelméről szóló törvényt

Az újkori magyar betegség – a dohányzás – leküzdéséhez vezető úton indultunk el a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadásakor. A jogszabály segítségével sikerülhet megállítani a Magyarországot fenyegető népegészségügyi katasztrófahelyzetet – hangsúlyozta Szócska Miklós, a NEFMI egészségügyért felelős államtitkára a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadásáról szóló sajtótájékoztatón. A Parlament tegnap kiugróan magas – 84 százalékos (271 igen szavazattal) többséggel döntött a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításáról.


Minden törvény azonban csak annyit ér, amennyit betartanak belőle, ezért a jogszabály életbe lépéséig hátralevő nyolc hónapban az Egészségügyért Felelős Államtitkárság intenzíven azon dolgozik, hogy megfelelő tájékoztatással megelőzhető legyen a szabályszegés. A leszokást ugyanakkor támogatni kell, ezért az államtitkárság mindent megtesz annak érdekében, hogy akik abba akarják hagyni a dohányzást, azok megkaphassák az ahhoz szükséges segítséget is.

A lakosság egészségi állapota sokkal rosszabb, mint azt az ország gazdasági fejlettsége indokolná. Magyarországon a dohányzással összefüggő betegségben 18 percenként meghal egy ember. A módosítás célja a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt fokozott védelmet igénylő személyek védelme, elősegítve ezzel az egészséghez és az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok gyakorlását.

A törvénymódosítás eredményeként jövő év januárjától a kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni közforgalmú intézmény nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközön, munkahelyen, a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő, összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül.

Ugyancsak tilos lesz rágyújtani a vasúti pályaudvarok utasok által használt területein így például a peronokon, vasúti aluljárókban, továbbá a busz, villamos és trolibuszmegállókban, és várakozó helyeken, valamint azok 5 méteres távolságán belül.

Nem lehet dohányzó helyet kijelölni közforgalmú intézmények és munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, helyi tömegközlekedési eszközökön, a HÉV-en, a távolsági buszon, valamint a menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton. Közoktatási, gyermekjóléti, és gyermekvédelmi intézményben, továbbá az egészségügyi szolgáltatóknál így például a háziorvosi és szakorvosi rendelőkben, kórházakban még nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely.

A büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára, valamint a pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára azonban zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető.

Azokon a munkahelyeken, amelyeket a munkáltató nem nyilvánított nemdohányzó munkahellyé, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni. A közös használatú, zárt légterű helyiségben való dohányzás tilalma a társasházakra, lakásszövetkezetekre is kiterjed, ha az összes tulajdonos, vagy lakásszövetkezeti tag legalább négyötöde másként nem dönt.

Újdonság az úgynevezett szivarszoba, amely a vendéglátóhelyeken, szállodákban a most elfogadott módosítás hatálybalépésekor már működő, engedélyezett zárt légterű dohányzóhely lehet. Itt azonban étel vagy ital nem szolgálható fel. Továbbá a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodása alatt a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy ebben a helyiségben munkát végezzen. A szivarszoba légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezéssel kell biztosítani úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

A már működő szivarszobák engedélyezésére vonatkozó szabályok a kihirdetést követő harmadik napon, míg a többi rendelkezés 2012. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy tényleges bírságolásra, a jogalkalmazók teljeskörű felkészülése érdekében, további három hónap türelmi idő letelte után lesz lehetőség.

A törvény betartását az egészségügyi államigazgatási szerv és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A bírságokból befolyó összeg pedig a jogszabály szerint egészségfejlesztési célokat – különösen a dohányzás megelőzését célzó, a dohányzás leszokást támogató programokat, egészségmegőrzési célokat, valamint az egészségügyi ellátás színvonalának fejlesztését – szolgálja.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága üdvözli az Országgyűlés döntését, amelytől a magyar lakosság egészségtudatosabb magatartását, hosszabb távon az egészség megőrzését, a dohányzással összefüggő betegségek csökkenését várja.

Szócska Miklós a törvény ilyen gyors és korrekt meghozataláért köszönetét fejezte ki a miniszterelnöknek, a frakcióvezetőnek, pártállástól függetlenül a parlamenti képviselőknek és a szakmai szervezeteknek.

Nincsenek megjegyzések: