2009. szeptember 12., szombat


VÉDŐOLTÁS
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A vakcina vagy védőoltás olyan legyengített vagy elölt kórokozókat (vagy ezek bizonyos immunválasz kiváltására alkalmas részeit) tartalmazó készítmény, aminek (injekcióval történő) beadása után a szervezet a kórokozóval szemben aktív immunvédettséget szerez (passzív védettséget antiszérummal érnek el). Magyarországon néhány védőoltás kötelező.

A vakcinák lehetnek profilaktikusak, pl. influenza elleni, megelőző védőoltás, vagy terapeutikusak, pl. a rák elleni, fejlesztés álló készítmények.

A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latin variolæ vaccinæ, a latin vaccīn-us-ból, vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Hatásmechanizmusa

Az immunizálásnak kétféle, aktív és passzív változatát különböztetik meg. Az aktív immunizáció esetén a szervezetet az antigén legyengített vagy veszélytelen formájával antitestek képzésére serkentik. Ezzel nem váltanak ki veszélyes betegséget, de a támadásba lendült mikrobákat mint idegen betolakodókat azonosítja a szervezet, ami immunreakciót vált ki. Ha ezután az igazi kórokozóval találkozik a szervezet, már sokkal felkészültebben és hatékonyabban tud erre reagálni, és a kórokozót ártalmatlanítani. Mivel a memóriasejtek hosszú ideig élnek, a védőoltás több évig, akár egész életen át biztosítja a védelmet.

A passzív immunizáció esetén az antitesteket egy másik élőlénnyel termeltetik meg, rendszerint az állatok számára ártalmatlan fertőzés révén, majd az így nyert szérummal, mely a szükséges antitesteket tartalmazza, oltják be az embert. Az ilyen oltóanyag csak viszonylag rövid ideig képes kifejteni hatását, és egy már megtörtént fertőzés után vagy akár a kialakult betegség esetén alkalmazzák. Ha például valakit megharap egy veszett róka, a passzív oltás segítségével a harapást követő néhány napban megmenthetjük az illetőt a különben halálos kimenetelű betegségtől.

A védőoltások kockázata

Az ismételten beadott oltóanyagok esetén súlyos védekező reakciók léphetnek fel, ha antitestek képződnek az állatból nyert oltóanyag valamely összetevője ellen. Az immunrendszer ugyanis nemcsak a betegség elleni küzdelem érdekében koncentrált anyagot ismeri fel, hanem az oltóanyagban található állati fehérjét is. Ilyen esetben egy másik állatfaj által megtermeltetett szérumot kell a betegnek adni. Edward Hooper szerint (The river - a journey to the source of HIV and AIDS) az AIDS betegség feltehetően egy polio-védőoltás szérummal terjedt át az emberre. A kockázat jelentősen növekszik az oltások ismétlésénél, a kombinált oltóanyagoknál illetve több védőoltás egyidejű beadása esetén.[1][2]

Az oltóanyag tartalmazza a kórokozót vagy antigént, idegen élőlényekből nyert szérumot, ezen kívül más segédanyagokat (tartósítószereket, adalékanyagokat, mint például a higany). Ezek a beoltott személyre károsak lehetnek. Ezért minden esetben mérlegelni kell a betegség veszélyének illetve az oltási károsodásnak a kockázatát.

A különböző oltások rövid távú kockázata lehet láz, görcs, fulladás, maga a betegség (például kanyaró) megjelenése gyengébb vagy erősebb formában. A védőoltásoknak számos mellékhatása és szövődménye lehet.[1][3] Ismeretesek olyan vélemények is, hogy a bölcsőhalál, az autizmus, a hiperaktivitás és még számos idegrendszeri megbetegedés a védőoltások számlájára lenne írható csakúgy, mint az allergiás megbetegedések bizonyos százaléka is. Mások ezt vitatják. A szövődmények előfordulási gyakorisága egyes kutatók szerint lényegesen magasabb a hivatalosan beismert eseteknél.[4] A hosszú távú következmények vizsgálata nehézkes, nehezen bizonyítható. Hosszú távú oltási károsodás lehet még az ekcéma, és a krónikus felnőttkori bronchitis is.

MMR oltás

Az egyik legvitatottabb védőoltás az MMR.

A vita egyrészt az oltás higanytartalmú konzerválóanyaga – a thimerosal –, a másrészt az oltóanyag genetikai és immunológiai problematikája körül forog. 2002. június 19-én, az USA egyik kongresszusi bizottságának meghallgatásán autizmuskutatók újabb, ezúttal genetikailag alátámasztott bizonyítékokat tártak fel az MMR oltás és az autizmus összefüggéseiről. (Dr. Andrew Wakefield 12 munkatársával együtt 1998-ban bizonyítani próbálta, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró oltásból származó kanyaró vírus genetikai töredékének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Véleménye szerint az autista gyermek minél több MMR oltást kapott, annál nagyobb arányban mutatott autisztikus regressziót a fejlődésében és annál súlyosabb bélrendellenességek alakulnak ki nála. Dr. Andrew Wakefield munkásságáról és az 1998-as közlés utóéletéről további információk találhatók a Wikipédia angol nyelvű oldalain.)[5]

Magyarországon szokásos oltási rend

Életkor 2005-ben 2006-tól
0-6 hét BCG BCG
2 hónap Hib I/a DTPa-IPV-Hib
3 hónap DTPw I/a; IPV DTPa-IPV-Hib
4 hónap DTPw I/b; OPV; Hib I/b DTPa-IPV-Hib
5 hónap DTPw I/c; OPV; Hib I/c
15 hónap MMR; OPV; Hib II MMR
18 hónap
DTPa-IPV-Hib
3 év DTPw II; OPV DTPa-IPV
6 év DTPw III; OPV DTPa-IPV
11 év dt; MMR dt; MMR
14 év Hepatitis B Hepatitis B

A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:

Utazás előtt ajánlott védőoltások

Külföldre való utazás előtt érdemes konzultálni a háziorvossal, aki esetleg elirányít elsősorban a Fővárosi ÁNTSZ-hez (XIII. ker.), vagy a Johan Béla Országos Epidemiológia Központ Nemzetközi Oltóközpontjába (1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Az oltásokért fizetni kell, a háziorvosnál általában kevesebbet. Az egyetlen védőoltás, amelyet a háziorvos nem adhat be: a sárgaláz elleni vakcina.

Nem kötelező védőoltások

Oltás neve Mi ellen véd? Kinek ajánlott? / Adagolása
Mencevax AC, Menpovax AC Járványos agyhártyagyulladás 2 éves kor felett
Meningitec, Menjugate Járványos agyhártyagyulladás 2 éves kor alatt
Pneumovax 23, Pneumo 23 Streptococcus pneumoniae fertőzés Splenectomizált, immundeficiens betegek, liquor csorgás. Egy alkalommal. Nem adható 2 év alatt.
Fluarix, Vaxigrip-Imovax-Flu Influenza Csak az adott évben véd. Évente ismételni kell.
FMSE-inject, Encepur Kullancs encephalitis Kisiskolás kor felett adható. Kullancs csípésnek kitett személyeknek. 3 oltás szükséges a védettséghez.
Varilrix Bárányhimlő 9 hónapos kor felett adható. 12 éves korig 1x, ez felett 2x.
Rotateq, Rotarix Rotavírus gastroenteritis 6 hetes és 2 éves kor között.

Források és jegyzetek

  1. ^ Neustaedter, Dr. Randall. Véd-e az oltás?. Remedium (1995. szeptember 8.). ISBN 963-046-111-0
  2. ^ Egy bennfentes kitálal (interjú Mark Randallal); az interjú eredeti, német változata.
  3. ^ Smits, Tinus. A védőoltás-szindróma felismerése, kezelése, megelőzése. Remedium. ISBN 978-963-87587-9-8
  4. ^ Miller, Neil Z.. Védőoltások - kérdések és kételyek. Kétezeregy Kiadó (2009. szeptember 8.). ISBN 963-86243-0-2
  5. ^ Andrew Wakefield
  6. ^ Internetes tájékoztató

Külső hivatkozások

Bejegyezte: dátum: 23:38

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)