SZÉTZILÁLÓDÓ TERHESGONDOZÁSI REND?

Míg vidéken s a megyei központokban ma is jól működik a terhesgondozás évtizedek alatt kialakult rendszere, főképpen a fővárosban szétzilálódni látszik,- hangzott el az Alapellátási Konferencia ma délelőtti programján, melyen a gyermek alapellátásban dolgozók együttműködése volt a főtéma. Az előadások részt vevői a csecsemőtáplálás és a védőoltási rend aktuális kérdéseiről is hallhatták a témák szakértőit.

Káosz a terhesgonozásban?

Mára mind a jogi környezet, mind a szakmai előírások rendszere adott, mégis, mint azt az illetékes szakmai kollégium megállapította: néhány helyen, így például a fővárosban visszás állapotok alakultak ki. Dr. Tóth Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora, miután ismertette a jelenlévőkkel a terhesgondozás legújabb szakmai ajánlásait, előadásában elmondta, az eddig jól működő rendszer az utóbbi években megbomlott, ezért sok kérdésére kellene választ találni a közeljövőben. A privatizáció után természetes igénye volt a háziorvosoknak, hogy lehetőleg minél többféle ellátást tudjanak nyújtani, és vidéken a terhesgondozás szakmai elemeinek jórészét magukra vállalták. Mégis, nem érett meg az idő arra, hogy átvállalják a terhesség alatt előírt műszeres, laboratóriumi és ultrahang vizsgálatokat is az erre képzett szakorvosoktól, mint például a colposcopia és cytológiai ellenőrzés,- vélekedett a professzor.

A fogamzástól a szülésig terjedő időszak végigkísérésére többféle forma működik, a kisebb településeken zömmel a családorvos és a védőnő együttműködése a jellemző, míg nagyobb településeken központi gondozók alakultak ki, ahol inkább szakorvosok végzik a munkát. A professzor újból felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény szerint nem elfogadott az, ha a kismama csak a magánrendelőbe (magánkórházba) jár, a terhesgondozáshoz a védőnői feladatok is hozzátartoznak, a védőnők megkerülhetetlenek, de ők a területileg illetékes gondozóhálózatban és háziorvosokhoz kapcsolódóan látják el munkájukat. Ebből adódóan, a magánorvost választókat gyakorta párhuzamosan gondozza a területileg illetékes gondozó és a választott orvos, feleslegesen megkettőzve esetenként a vizsgálatokat, ezért mielőbb dönteni kell az önálló védőnői tanácsadás megszervezéséről, - vetette fel a professzor. Ráadásul a finanszírozás kérdése is megoldatlan azon szolgáltatók esetében, akik nem szerződtek az OEP-pel, így kérdés: ki fizeti (fizesse) a gondozást.

Ugyancsak károsnak ítélte a szakmai kollégium azt a gyakorlatot, amikor a szakmailag előírt négyszeri ultrahang-vizsgálat mellett, pusztán „fotográfiai" céllal vetik be a műszert. Tóth professzor figyelmeztette a jelenlévőket, hogy az ilyen videofelvételekhez szükséges, hosszabb ideig tartó ultrahangozás veszélytelenségét még nem bizonyították. Bár a családorvosoknak ötévente kötelező a továbbképzés a terhesgondozás témájában, a tapasztalatok szerint ez sem működik zökkenőmentesen. Ugyancsak gondot jelent, hogy vidéken sok a betöltetlen védőnői állás, így az ott élő kismamák gondozása sem megoldott megnyugtatóan. A szakmában felvetődött,- mondta el dr. Tóth Zoltán, hogy a szülések csökkenő száma miatt fokozottabban kellene védeni a terheseket: célszerű volna a táppénzes állományhoz hasonló terhességi-állomány bevezetése azoknál, akiknél nem egészségügyi, hanem életmódbeli indokok hozhatók fel, például túl sokat kell utaznia a munkájához.

Hamm, bekapja Döncike

Bár a csecsemőtáplálás egyszerű és banális témának látszik egy szakmai konferencián, azért ezen a téren is vannak újdonságok,- mondta előadásában Dr. Polgár Mariann, a Madarász utcai Kórház munkatársa. A gyermekgyógyászati szakmai kollégium ajánlása változatlanul az anyatejes táplálást tekinti alapnak a gyermek egyéves koráig, - s ehhez újabb vizsgálatok szakmai érvei is hozzájárulnak – azonban a hozzátáplálás rendjét legalább ilyen fontosnak tartja. Eszerint, a csecsemőnek négy hónapos kora előtt nem szabadna mást kapnia, mint anyatejet – vagy korszerű, anyatej-típusú tápszet -, ám négy - hat hónapos kora után ezt már ki kell egészíteni gyümölcs,- főzelék, ceriália és húsféle hozzáadásával a hazánkban magas arányú, maradandó károsodást okozó krónikus vérszegénység elkerülésére. Míg a fejlett országokban e hiányállapot előfordulása csecsemő és kisgyermek korban 12 százalékos, a fejlődő országokban 51 százalék, sajnos Magyarország a maga 41 százalékával ehhez közelít. Márpedig a krónikus vashiány visszafordíthatatlan idegrendszeri – fejlődési rendellenességekhez vezet. Az utóbbi évek felmérései rávilágítottak arra is, hogy a hat hónaposnál idősebb, már nem szoptatott csecsemők 51 százaléka a korszerűbb tápszerek helyett tehéntejet kap, amely egy sor későbbi betegség előidézője. A szakmai előadás részletesen kitért arra is, hogy a jelen kutatásai egy sor olyan, természetes bioaktív anyagot találtak az anyatejben, amelyek közül néhányat a jelen tápszereibe is bele kell tenni, fontos élettani szerepük miatt.

Újra fenyeget a fekete himlő?

A délelőtti program harmadik kiemelkedő előadásában dr. Mészner Zsófia, a Szent László Kórház főorvosa adott tájékoztatást a szakembereknek a védőoltási rendszer aktuális kérdéseiről. Kiemelten szólt arról, hogy a felnőttek, a sérültek, illetve krónikus betegek oltásairól, olthatóságáról nagyon kevés a közkeletű ismeret, pedig esetükben sokkal kevesebb szakmai ellenjavallat van, mint hinnénk. Ugyanakkor az oltással megelőzhető betegségek kockázata náluk sokkal fokozottabb, ezért – érvelt a doktornő – ha közösségbe járhatnak, a védelmet is meg kell kapniuk.

Mivel a főorvos most érkezett meg Amerikából, természetesen szólt a fekete himlő-pánikról is: mint arról a Weborvos is beszámolt, az Egyesült Államokban és Izraelben már újból megkezdték a himlő elleni immunizációt egy esetleges bioterrorista cselekménytől tartva. Még nem tudható hogy e fenyegetettség hogyan érinti Európát, az azonban tény, hogy kész védőoltások egyedül az Egyesült Államokban vannak raktáron, a vakcinák újbóli előállításához legalább két-három év szükséges.