Pénzért előre a várólistán?

Bizonyos műtétekre hónapokat, sőt éveket kell várni. Nyílt titok, hogy – legalábbis korábban, a nyilvános várólisták bevezetése előtt – szabott ára volt annak, ha valaki gyorsan túl akart esni a műtéten, az orvos saját belátása alapján rangsorolta a betegeket. De van legális módja is a gyorsabb ellátáshoz jutásnak?

A várólistára felvett betegeket a alapvetően a felvétel sorrendjében kell ellátni. Kivétel, ha a műtét halaszthatatlanná válik a beteg egészségi állapota miatt. A gyakorlatban a munkaképtelenség, a mozgás nehezítettsége nem ok az azonnali műtétre, hiszen ha az lenne, akkor a betegek panaszkodásban próbálnák felülmúlni egymást a mielőbbi ellátás érdekében, vagyis csak komoly egészségi indokkal, műtét nélkül komoly következményekkel fenyegető állapotban lehet a listán hátrébb lévő beteget előrevenni.

A várólista-pozícióját egyébként mindenki megtekintheti a kórházak internetes honlapján, a várólistára való felvételt követően kapott kódszám segítségével. Így elérhető, hogy – mivel nem a név, csak a kód szerepel a nyilvános listán – illetéktelenek ne férhessenek hozzá a műtétre várók névsorához.

A listán előrejutni legálisan nem lehet, jól is néznénk ki, ha olyan törvény élne, amely szerint licitálni kellene a műtétre, és aki a legtöbbet fizeti, azt műtik meg először. A várólisták nyilvánossága nagyban csökkenti annak a lehetőségét, hogy fű alatt mindez megtörténjen, de kizárni nem tudja.

Többször röppennek fel megütközést keltő hírek arról, hogy bizonyos intézményekben a fizetős betegeket azonnal megműtik, illetve felajánlják, hogy vagy vár két évet, vagy átfárad a másik pulthoz, befizet pár százezer forintot, és holnap jöhet a műtétre. Ez akkor természetesen szabálytalan, ha a fentiek szerint a várólistán ugrik előre az illető. Azt viszont semmi nem tiltja, hogy nem egészségbiztosítási finanszírozásból, azaz magánalapon bárki, aki a szakmai feltételeknek megfelel, egészségügyi szolgáltatást nyújtson. Miért ne építhetne valaki magánklinikát, ha van rá kereslet? Sőt: miért ne tarthatna fenn magánrészleget az egyébként finanszírozott szolgáltató? Ezt közintézmények esetén legfeljebb az alapító, a fenntartó által szabott keretek korlátozhatják (például nem biztos, hogy az önkormányzat magánellátásra is szeretné erőforrásait rendelkezésre bocsátani), de a beteg szempontjából csak jó, ha van alternatíva: vagy meg tudja fizetni, vagy nem, de akkor legalább kiállnak a sorból a fizetőképeset, így mindenki hamarabb kap ellátást.

A baj akkor kezdődik, amikor a közfinanszírozott rendszer a másikhoz (és korábbi önmagához) képest egyre inkább legatyásodik. Ha a magánbeteg jobb vásárló (például kész többet fizetni), mint az egészségbiztosító, akkor inkább annak a kegyeit keresi az intézmény. A jelenlegi szabályok szerint nincs maximuma a várakozási időnek, pénzszűkében tehát azt is mondhatja egy kórház, hogy az eddig végzett napi egy műtét helyett ezen túl csak heti egyet vállal, így az eddigi három hónapos várakozási idő tizenöt hónaposra duzzadhat. Mindez persze a sürgős műtétekre nem igaz, azokat minden körülmények között haladéktalanul el kell végezni.

Egyszóval a listán előreugrani pénzért nem lehet, de másik, magánlistára pénzért felkerülni lehet. Ezt megtiltani képtelenség és ostobaság volna, azzal viszont szembe kell néznünk, hogy a jelenlegi közfinanszírozott rendszer egyre kevesebb beteg igényeit tudja elfogadhatóan kielégíteni.

Szerző: kovácsy | Címkék: magánellátás, várólista|