A betegek megtévesztése tudományosan
nem igazolt eljárásokkal

Az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének
állásfoglalása

Az egészségügyi kutatásokról naponta megjelenô információk beláthatatlan távlatokat nyitnak meg. Az elmúlt hetekben az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) számos megkeresést, tájékoztatást kapott szakmai testületektôl és magánszemélyektôl az írott és elektronikus sajtóban, valamint az interneten megjelent, a beteg embereknek indokolatlan gyógyítást, gyorsabb kórfelismerést, állapotjavulást ígérô, „világszenzációt” jelentô magyar találmányokkal kapcsolatban (Culevit daganatterápia, Celladam, engedély nélküli ôssejt-terápia, gyógyszerként reklámozott, bizonytalan hatású étrendkiegészítôk stb.). Ezen „felfedezések” mögött nemcsak szakmai körökben kevéssé ismert magánvállalkozások, hanem vezetô, hazai intézményekben dolgozó kutatók, orvosok is állnak.

A kísérleti szintrôl a klinikai gyakorlatba a reményt keltô egészségügyi kutatásoknak csak a töredéke kerül. Az ETT-t jelentô, mintegy 250 szakember mindent megtesz annak érdekében, hogy szakmai-etikai véleményekkel elôsegítse bizonyított külföldi eljárások hazai alkalmazását, illetve a magyar kutatók munkáját a betegek gyógyítása érdekében, ugyanakkor azonban – a nemzetközi szabályokkal összhangban megalkotott, hatályos, hazai, jogi és etikai szabályozás szerint – ellenáll mindazon törekvéseknek, amelyek szakmailag megalapozatlanok, ezért a lakosságot megtévesztik. Az ETT elnöksége mindenkor szót emel a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében.

Elsôsorban a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben, rosszul vagy nehezen gyógyítható, krónikus betegségekben szenvedô, kiszolgáltatott betegeket célozzák meg, vezetik félre újnak hirdetett gyógymódokkal, diagnosztikai eljárásokkal. A tudományos közléseknek, új eljárások ismertetésének elôször nem a napisajtóban, nem a televízióban vagy az interneten kell megjelenniük, hanem szakfolyóiratokban. Ezt a régóta ismert és jogszabályban is megjelenített elvet rendszeresen megsértik a jogellenes gyakorlatot keresô személyiségek.

Ez a magatartás – esetenként változó módokon – felvetheti a tisztességtelen elônyszerzés, a megalapozatlan reménykeltés, a betegek súlyos félretájékoztatása, a jogellenes reklámozás, sôt a toborzás tényállását is. További súlyos veszélyeket rejt magában ugyanakkor, ha a bizonyított eljárásokról a betegeket lebeszélik, vagy az „új, diagnosztikai” eljárások folyományaként felesleges vizsgálatokat végeztetnek a járulékfizetôk pénzén. A piaci felfogású egészségügy nem jelentheti a gátlástalan haszonszerzést, a szakmai értékrendet nélkülözô konkurenciaharcot, a betegek felesleges anyagi terhelését a tudomány álarcában.

A bejelentések nyomán, ahol lehetséges volt, az ETT jogi kezdeményezéseket tett, etikai eljárásokat kezdeményezett, illetve együttmûködik az illetékes hatóságokkal. A jogalkalmazást biztosítani hivatott hatóságok, testületek részérôl az ilyen típusú ügyekben idônként a meg nem értés jelei is mutatkoztak. A jogi és etikai számonkérések eddig többnyire elmaradtak. A hatályos etikai és jogi szabályozást az ETT megfelelônek tartja, a jelenlegi jogalkalmazást, az ilyen típusú szabálysértések és vétségek szankcionálását azonban nem. Örvendetes, új fejlemény viszont, hogy a tömegtájékoztatás az esetek egy részében már nem reklámozza kritika nélkül a szakmailag megalapozatlan, valójában soha nem létezett vagy meg nem valósuló „találmányokat”, hanem más szakemberek megszólaltatásával tárgyilagos képet igyekszik adni. Az ETT elnöksége és testületei a jogszabályokban biztosított feladatait maradéktalanul kívánja ezeken a területeken is ellátni, mindenkor élve a jogkörébôl adódó törvényes lehetôségekkel.

Budapest, 2008. november 28.

az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége