Szegénységhez láncolt

magyar orvosok

A jövő évtől végző orvostanhallgatók úgy lehetnek szakorvosjelöltek, ha megpályáznak egy kórházi állást, és vállalják, hogy a szakvizsga után még négy évig Magyarországon dolgoznak. A miniszter szerint ezt joggal várhatja el az állam, hiszen több millió forintot fordít a képzésükre. Csakhogy egy orvosjelölt tizenegy év tanulás után is jó, ha százezer forintot keres, a szakvizsga után pedig öt-tízezerrel emelkedik a fizetése. Vajon mennyire vonzó így orvosnak lenni Magyarországon, amikor külföldön tárt karokkal várják az orvosokat. És aki teheti, menne is. Már az általános iskolában sokat kell tanulnod. A gimiben még inkább, főleg az utolsó két évben, hogy meglegyenek a pontjaid. Az időd nagy részét már ekkor tanulással töltöd. Kemény érettségi-felvételi következik, majd örül a család, hogy bejutottál az orvosira. Ezzel megnyersz újabb hat év kemény tanulást. Húsz-huszonkét évesen, amikor más bulizással tölti az idejét, vagy elkezdi megalapozni az egzisztenciáját, te tanulsz, és nem csak a vizsgaidőszakban. Magáneleted már ekkor alig van. Hat év tanulás után megkapod az orvosi diplomát. Ezután ismét vizsgázol, hogy rezidens lehess. Ha sikerül, újabb öt év következik a szakvizsgáig. 24-26 éves vagy és 29-31 éves korodig jó, ha nettó százezer forintot keresel. Már ügyelsz, betegekkel is foglalkozol, és a felelősség egyre nagyobb a válladon. Néha kapsz hálapénzt, de a tehetős betegekhez nem engednek közel. A szakvizsgára ismét tanulnod kell. Ha sikerül, tizenegy év kemény munka után végre sebésznek, belgyógyásznak mondhatod magad. Szakorvos lettél. A fizetésed hirtelen megugrik. Öt-tízezer forinttal.

Állásra pályáznak

Ma ez a jövőkép a fiatal orvosok előtt. A diploma után a kétéves törzsképzési fázist valamelyik klinikán vagy orvosi egyetem által koordinált képzőhelyen kell eltölteni. A rezidensek ebben az időben gyakorlóhelyről gyakorlóhelyre mennek, néhány hónapot töltenek el az egyik, majd a másik osztályon, aztán állást kell keresniük egy kórházban. A következő három évet már szakorvosjelöltként töltik, és ekkor már a kórházzal állnak munkaviszonyban, a fizetésüket is onnan kapják. Ez a rendszer egy új kormányrendelet szerint jövőre több ponton megváltozik. Eddig az egyetem után a szakorvosi képzési programba kellett felvételizni, a jövő évben végzők azonnal megpályáznak egy kórházi állást. Az egyetem az állásra pályázók közül megjelöli a legjobb ötöt, közülük azonban már a kórház, a munkáltató dönti el, kit vesz fel.

Az orvosjelölt sokkal inkább orvosnak érzi magát, ha az első naptól egy kórház alkalmazottja, mondja Varga Ferenc a Magyar Kórházszövetség elnöke. A szakmai fejlődésében is hasznosabb, hiszen egy klinikán gyakran elszigetelt szakterülettel foglalkoznak, egy kórházban azonban nagy az átjárás a szakmák között, és a kezdő orvos így gyorsabban átlátja a rendszert.

Míg ma a rezidensek harminc százaléka klinikán kapott helyet, a jövőben a többség azonnal egy kórházhoz kerül. Lehet, hogy több beteget fog látni, távolabb kerül azonban a klinikák által képviselt új szakmai irányzatoktól” – véli a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor.

Több fizetés a hiányszakmát választóknak

A rendelet szerint 2010-2011-ben az orvosi egyetemeken végzők fele kaphat államilag finanszírozott központi gyakornoki állást. Az ő fizetésüket és képzésük költségeit a költségvetés fedezi öt évig. Aki nem lesz központi gyakornok, az is elhelyezkedhet egy kórházban. Ebben az esetben a kórház vállalhatja a bér- és járulékterheket, a képzés költségeit az állam fizeti (ha elfogadják a kórház pályázatát).

Aki egyik lehetőséggel sem tud élni, a jövő évtől az is lehet szakorvosjelölt (ma, ha valaki nem kerül be a szakorvosképzés rendszerébe, akkor erre nincs lehetősége). Ebben az esetben azonban neki kell kifizetnie a képzése költségeit, ami havi 60-80 ezer forint. Ezt biztosan nem a 95-100 ezer forintos fizetéséből állja a rezidens. Ez a modell főként a nem hiányszakmákban (sebész, nőgyógyász, fül-orr-gégész) lesz jellemző. Nagy valószínűséggel az orvosdinasztiák sarjainál a család beszáll a költségtérítésbe.

A központilag támogatott rezidensi helyek azonban 2012-től szűkülni fognak: akkor már csak a végzettek 10 százalékának fizeti a képzését és a bérét az állam. Így várhatóan egyre többen kényszerülnek majd arra, hogy ők fizessenek azért, hogy szakorvosok lehessenek.

Nagyon fontos eleme az új rendszernek, hogy aki jövőre valamelyik orvosi hiányszakmára jelentkezik rezidensnek, az a diplomás minimálbéren (2008-ban bruttó 110 400 Ft) felül, annak további ötven százalékát (64 750 forintot) is megkapja. Az ő fizetése így akár már rezidenskorában nagyobb lehet (kb nettó 125 ezer forint), mint egy pályája elején álló szakorvosé.

Orvosokat képeznek az üres helyekre

Székely Tamás egészségügyi miniszter nem tart attól, hogy a hiányszakmákat választó szakorvosjelöltek kiemelt bérezése bérfeszültséget okoz. Mint elmondta, ezeknek a szakmáknak ma is megvan a „piacuk”. A kórházak adott esetben dupla fizetést is készek adni egy hiányszakmában dolgozó orvosnak. Ez a kórházak érdeke is, hiszen nélkülük nem működtethetnének bizonyos osztályokat.

Az új rendelet alapján olyan szakorvosokat képezünk, akikre a kórházaknak tényleg szükségük van, hangsúlyozta Székely Tamás. Ezt segíti az az uniós pénzből továbbfejlesztendő humánerőforrás-monitoring rendszer, amely megmutatja, hol van hiány, sőt számol a nyugdíjba vonulókkal is, így tervezhetővé teszi a keretszámokat. Az egészségügyi miniszter közlése szerint ma orvoshiány elsősorban a diagnosztikai, laboratóriumi, patológiai területeken van, kevés az aneszteziológus is, de ezenkívül régiónként bármilyen orvosi szakmában jelentkezhet hiány. Az, hogy mit tekintenek támogatandó hiányszakmának, minden évben egy bizottság dönti majd el.

Nincs olyan ismerősöm, aki ne akarna külföldre menni

„A helytől és tőled is függ, mennyit tudsz profitálni. Nekem szerencsém van, nagy önállóságot kapok, és ha kérdésem van, szívesen segítenek a tapasztalt kollégák” - mondja Zoltán, aki az egyik egyetemi klinikán szakorvosjelölt. Azért is mondja szerencsésnek magát, mert hallott arról, hogy más kórházakban a kezdő orvosok hosszú ideig csak kórlapokat írnak, és abból sokat nem lehet tanulni. Zoltán a klinikán százezer forint körül kap kézhez, emellett egy rendelőben is dolgozik bruttó 1300 forintos órabérért. Van még egy alkalmi állása, ott 4000 forintot kap egy órára. Ebből él. Hogy miért csinálja? Mert szereti. „Ez egy nagyon jó szakma” – mondja.

„Szinte nincs olyan orvos ismerősöm, aki ne gondolkodna a külföldi munkavállaláson” – mondja Zsolt, ő egy vidéki klinikán rezidens. Párja is rezidens, fizetésük nagyon kevés, így közösen azon gondolkodnak, hogy Dánia, Norvégia vagy Svédország felé veszik az irányt, majd később visszatérve Magyarországon szerzik meg a szakvizsgát. „Nagyon szeretünk Magyarországon élni, el is tudjuk képzelni, hogy szakorvosként később majd jobban megy, de akkor is csak úgy, ha éjjel-nappal dolgozunk, és alig lesz szabadidőnk.”

Az állam fizeti őket, az államot szolgálják

Az új rezidensi rendszer kétségtelenül legvitatottabb eleme a szakorvosjelöltek röghöz kötése. A kezdő orvosnak ugyanis szerződésben kell vállalnia, hogy szakorvosi kinevezése után még négy évig Magyarországon dolgozik a szakmájában. Ezalatt nem dolgozhat magánklinikán, állami, közfinanszírozott kórházban kell maradnia.

Aki ezt megszegi – például elmegy külföldre –, annak vissza kell fizetnie szakorvosi képzése költségeit. Ez legalább ötmillió forint lehet (egy szakorvos teljes képzése a minisztérium adatai szerint 6,8–15,2 millió forint a támogatás fajtájától függően). Nem véletlen, hogy a rezidensszövetség felmérésén a megkérdezett orvosjelöltek 71 százaléka mondta azt, hogy ha a mostani fizetések és munkakörülmények mellett ilyen hűségnyilatkozatot kellene aláírnia, akkor inkább külföldre menne dolgozni.

„Mikor menjen egy orvos külföldre, ha nem addig, amíg fiatal. Ez a szerződés kilenc évre röghöz köti. A kisebb kezdő fizetések miatt most is sokan azt az utat választják, hogy néhány évig külföldön dolgoznak, hogy legalább egy lakásra valót összegyűjtsenek. A felmérésünk ugyanakkor azt mutatta, hogy a többség hosszú távon Magyarországon képzeli el a jövőjét orvosként” – mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A szövetség a minisztériummal való tárgyalásokon ezért azt javasolta, hogy a rezidensi, szakorvosjelölti szerződést két-három évre fel lehessen függeszteni, amíg az ember külföldön dolgozik, majd Magyarországra visszatérve folytatni lehessen a képzést. A külföldi munkavállalás nemcsak a pénzkeresetről, hanem az ottani munkakultúra és az új technikák megismeréséről is szól, hívta fel a figyelmet Papp Magor.

„Az uniós tagországok háromnegyedében a szakorvosi képzés költségeit magának az orvosnak kell vállalnia. Magyarország abba az egynegyedbe tartozik, ahol az állam fizeti a költségeket. Tehát teljesen érthető elvárás az, hogy az állam támogatásával kiképzett szakorvosok legalább annyi ideig maradjanak Magyarországon, amennyi ideig kiképezték őket” - mondta Székely Tamás.

Aki meg akarja ismerni a külföldi munkamódszereket, annak lehetősége van arra, hogy a rezidensképzés előtt vagy a szerződés lejárta után szerezzen tapasztalatot, válaszolta kérdésünkre az egészségügyi miniszter. A rezidenseket képviselő szövetség elnöke szerint azonban, ha valaki végzett szakorvosként megy el külföldre, az valószínűleg a családjával együtt indul, és sohasem tér vissza.

Szakmába betonozva

Vitatják azt is, hogy az új rendszer bebetonozza-e az orvost egy szakmába. Az egyetem végén el kell dönteni, hogy sebész, nőgyógyász vagy aneszteziológus akar valaki lenni. Csak ezután ismeri meg a szakmát, és ha nem tetszik, akkor már késő lesz váltani. Aki hiányszakmát választott és ezért többlettámogatást kapott, később viszont más – nem hiányszakmának számító – területre szeretne átnyergelni, annak a képzési idejére kapott többlettámogatást (havi bruttó 64 750 forint) vissza kellene fizetnie. Nagy probléma, mondta Papp Magor, hogy nem lesz lehetőség a változtatásra, még akkor sem, ha az orvos a választott szakterületét nagyrészt átfedő területre szeretne átmenni, például belgyógyász helyett kardiológus lenne.

Az állam tehát sokat fizet a szakorvosok képzéséért, de mennyire érzik ezt hasznosnak a fiatal orvosok? Gyakran lehet hallani arról, hogy a gyakorlatok szinvonaltalanok. Akárcsak más területeken, itt is előfordul, hogy a gyakornokok csak papíron végeznek el bizonyos gyakorlatokat, feladatuk sokszor az egészségügyi adminisztrációban merül ki. Az idősebb kollégáknak gyakran nem érdekük, és idejük sincs rá, hogy foglalkozzanak a jelöltekkel.

Az orvoshiány viszont több területen arra kényszeríti a kórházakat, hogy a szakorvosjelölteket a mélyvízbe dobják. Előfordul, hogy egyedül kell olyan bonyolult esetekkel foglalkozniuk, amilyenekhez még nincs kellő tapasztalatuk. A Weborvos [1] orvosi portál számolt be olyan esetekről, amikor hajnali kettőkor egy rezidens próbálta felmérni, mit tegyen egy eszméletlen, fejsérülést szenvedett beteggel, végül a hozzátartozó keresett elő egy több klinikai tömbbel távolabb dolgozó orvost.

Olyan is előfordult, hogy egy intenzív osztályon egyedül ügyelt az aneszteziológus rezidens, és nem tudott megfelelő kezelést adni egy súlyos szívritmuszavarral küzdő betegnek, aki végül meghalt. Egy másik kórház intenzív csecsemőosztályán az egyedül hagyott szakorvosjelölt hazaküldte a pár hetes csecsemőt, akin három nap múlva életmentő műtétet kellett végrehajtani.

Lássanak beteget is

A kórházszövetség elnöke szerint az ilyen esetek semmiképpen sem a rezidens, mégcsak nem is a rendszer hibái: ez minden intézmény egyedi felelőssége, mondta Varga Ferenc. Papp Magor szerint a jellemzőbb az, hogy a szakorvosjelöltek éppen tapasztalatlanságuk miatt megfontoltabbak, alaposabbak, de emiatt lassabbak is. A baj akkor van, amikor magukra hagyják őket. Papp szerint ezért hasznos lenne, ha pontosítanák a szakorvosképzés feltételeit és a jelöltek kompetenciáit.

Jó lenne előírni azt is, hogy a jelölt legalább adott számú esetet lásson a gyakorlata alatt. Az egészségügyi miniszter is egyetért azzal, hogy a szakmai kollégiumok feketén-fehéren leírják, a szakorvosjelöltek milyen feladatokat láthatnak el, és miket nem a képzésük alatt. A szakmai kollégiumok vezetőivel éppen a napokban tárgyalt erről a kérdésről, és késznek mutatkoztak a kompetenciakör pontosítására.

A rezidensszövetség elnöke szerint az új rendelet számos pozitívumot tartalmaz, nem rajzol fel azonban megfelelő jövőképet az orvosoknak. Az új rendszerrel inkább csak a szankciók lépnek életbe, előnyeit a fiatal orvosok nem látják. Aki az orvosi pályát választja, annak kevés szabadideje marad, az állandó stressztől bizonyítottan rövidebb életű, de kérdéses, hogy ilyen bérek mellett vállalja-e ezt, mondta Papp Magor.

Az egészségügyi miniszter szerint az új rendelet kiszámítható jövőt nyújt az orvosoknak. Mindenki tudhatja, hogy ha szakorvos lesz, lesz állása. „A bérek emeléséről nem szeretnék felelőtlen ígérgetésbe kezdeni” – mondta a miniszter. Bár a tárca tavaly kidolgozott egy bérfelzárkóztató programot, a világgazdasági válság miatt ezt egyelőre nem lehet megvalósítani. A miniszter ugyanakkor nagyon fontosnak tartja nemcsak az orvosok, de a kórházi szakdolgozók bérének rendezését is.

ző rész

A cikkben hivatkozott linkek:

http://weborvos.hu/lapszemle/palyakezdo_orvosok_veszhelyzetben/131916/