A politikai döntések hatása a kötelező betegbiztosítás költségeire
A kötelező betegbiztosítás az elmúlt évtizedekben egyre több feladatot vállalt át, amelyekért egyáltalán nem illetékes. A Fritz Beske Institut (Kiel) tanulmánya szerint, ha ez nem így történik, a járuléktétel a jelenlegi 14,9%-ról akár 10,35%-ra lett volna csökkenthető. A kötelező betegbiztosítás tagjainak 2009. január 1-től 15,5%-os, a jelenleginél 0,6%-kal magasabb járulékot kell fizetniük. A vita most arról folyik, hogy a betegpénztárak bevételei elégségesek lesznek-e. Egy másik kérdés: más szociális rendszerek és az állam finanszírozása a kötelező betegbiztosításba a biztosítottak által befizetett járulékokból. A Fritz Beske Institut für Gesundheits-System-Forschung (IGSF)tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy a 2008. évi állapot szerint a kötelező betegbiztosításnak más szociális rendszerek és az állam tehermentesítésére irányuló megterhelése eléri az évi 45,5 milliárd eurót. A szolgáltatások rendeltetésszerű fedezése esetén a biztosítottak járuléktétele 4,55%-kal csökkenthető lett volna. Az IGSF tanulmánya szerint a keresztfinanszírozás okai az alábbiakban állnak: Az 1989. óta hozott jogszabályok: a Hartz-IV és az egészségügyi reformtörvények által okozott többlet megterhelés eléri az évi 11 milliárd eurót. A biztosítástól idegen szolgáltatások: Terhességi és anyasági szolgáltatások, anyasági támogatás, a háztartásban nyújtott segítség költségei, egészségügyi megelőzési szolgáltatások, kúrák. Ezek a költségek elérik az évi 4 milliárd eurót. A járulékmentesség vagy csökkentett járulék: A gyermekek és a házastársak vagy élettársak járulékmentesen együttes biztosítással rendelkeznek. A munkanélküliségi támogatás második kategóriája és a szociális segélyek is a kötelező betegbiztosítás kasszáját terhelik. Mindez eléri az évi 29 milliárd eurót. A gyógyszerek és segédeszközök áfája: Németországban a gyógyszerek áfája 19%. Más országokban általában csak a vényköteles gyógyszereket terheli áfa. Ha ez csak 7% lenne, úgy a kötelező betegpénztárak évente 4 milliárd euró kiadástól mentesülnének. Mindez 48 milliárd eurós többlet megterhelést jelent. A Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) tanulmánya szerint a munkavállalók járulékaiból a félrefinanszírozás aránya 2002-ben 17%-os (21,7 milliárd euró) volt. A családtámogatások kiadásainak a betegbiztosítás terhére történő finanszírozása teljesen indokolatlan. A tanulmány a Hans-Böckler-Stiftung honlapján: http://www.boeckler.de/pdf/impuls_2008_18_4-5.pdf (KB)